A világ első programozható, elektronikus, digitális számítógépe, az ENIAC 1946. február 14-én készült el. A 17 468 elektroncsövet, 7200 félvezető diódát és 1500 jelfogót tartalmazó gép elképesztő méretekkel rendelkezett: 2,5 méter magas és 30,5 méter hosszú volt, súlya pedig elérte a 30 tonnát. A számítástechnika története azonban nem egészen a 20. században kezdődött. A világ legrégebbi analóg számítógépének ugyanis a római időkből származó antiküthérai szerkezetet tartják. A rejtélyes eszközt az Indiana Jones és a sors tárcsája című filmből ismerhette meg a világ, ahol időgépként használták.
Órának hitték, de számítógép lehetett
Az antiküthérai szerkezetet még 1901-ben fedezte fel egy szivacshalász az Égei-tengeren, egy, az Antiküthéra nevű aprócska sziget közelében talált hajóroncsban. A római teherhajó egykor feltehetően görög rakománnyal volt megpakolva, és Rodosz szigetéről indulhatott útnak valamikor az időszámításunk előtti első évszázadban.
A cipősdoboz méretű titokzatos szerkezet egy bonyolult fogaskerekekből álló összetett mechanizmust rejtett. Kezdetben órának hitték, később azonban kiderült, hogy számításokat végezhettek vele, és egyfajta csillagászati kalkulátor lehetett.
A szerkezet jócskán megelőzte a korát, ehhez foghatót az emberiség csak egy évezreddel később készített.
Holdnaptárként funkcionált
A Glasgow-i Egyetem kutatói statisztikai módszerek, például a bayesiánus analízis, valamint a gravitációs hullámok elemzésére használt eljárások segítségével jöttek rá, hogy az antiküthérai szerkezet az emberiség történetének első analóg számítógépeként a holdnaptárat követhette.
Noha az antiküthérai szerkezet régóta ismert régészeti csoda, ahhoz, hogy megfejtsék titkát, Graham Woan és Joseph Bayley kutatók meglepő forrásból merítettek ihletet: Chris Budiselic ausztrál mérnöktanártól és hobbi órásmestertől, aki Clickspring nevű YouTube-csatornáján saját maga próbálta megépíteni a szerkezetet, miközben gondosan dokumentálta a folyamatot.
„Egy kollégám mutatott rá a Chris Budiselic youtuber által megszerzett adatokra, aki az antiküthérai szerkezet előlapján található naptárgyűrű mását akarta elkészíteni, és azt vizsgálta, hogyan lehet megállapítani, hány lyuk van benne” – nyilatkozta Woan, aki statisztika technikákat alkalmazva kereste a választ.
A kutatók rájöttek, hogy az eredeti antiküthérai szerkezet valószínűleg 354-355 lyukat tartalmazott. Kiderült az is, hogy a lyukak egy 77,1 mm sugarú körben futottak végig, úgy hogy elhelyezkedésükben mindössze 0,028 milliméteres eltérés lehetett.
A kutatók eredményei azt mutatják, sokkal valószínűbb, hogy a gyűrűben 354 lyuk volt, ami megegyezik a holdnaptár napjainak számával.
Ez cáfolja azt az elképzelést, hogy 365 furatával az antiküthérai szerkezet az egyiptomi naptár napjait jelenítette volna meg. Bár a korábbi tanulmányok is azt sugallták, hogy a naptárgyűrű a holdnaptárat követhette, a kettős technikák, amelyeket a kutatók alkalmaztak, tudományosan is megalapozták az elméletet.
„Újraértékeltem az antiküthérai szerkezettel kapcsolatos tudásunkat, valamint mindazt a munkát és törődést, amelyet a görög mesterek az elkészítésébe fektettek; a lyukak pozicionálása rendkívül pontos mérési technikákat és hihetetlenül biztos kezet igényelt” – jegyezte meg Bayley.
A történészek úgy vélik, a szerkezetet az ókori görögök (a rómaiak uralma során) építették, ám egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy a mérnöki mestermű megalkotására ki és hogyan lehetett képes. Az eszközt az ókori világ hihetetlen találékonyságának bizonyítékaként jelenleg az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzik, nem messze attól a helytől, ahol eredetileg felfedezték.
Ha szívesen olvasnál még ókori rejtélyekről, ne hagyd ki ezt a cikkünket sem.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
