Az élelmiszerek brutális drágulása nem csak a pénztárcádnak rossz

Újra és újra összeülünk a párommal, hogy megnézzük, hol tudnánk meghúzni a nadrágszíjat, de már nemigen tudunk mit kitalálni. Mégis mik ezek a horror árak? Mikor és miért lett szinte minden ennyire drága?! Agrárközgazdászt kérdeztünk az okokról és a következményekről.

„Az áremelkedéseket a nemzetközi élelmiszerpiaci hatások gerjesztik. Minden olyan alapvető élelmiszernél megfigyelhető áremelkedés, amelyek valamilyen kapcsolatban vannak a világ különböző árutőzsdéin jegyzett termékekkel. Ilyenek például az olajos magvak, a sertés- és marhahús, a cukor, a búza, a kukorica. Alapvető termékekről, nyersanyagokról van szó, áraik az ebből készített termékek árára is hatással vannak – a búza ára a kenyérre, a kukorica a baromfi- és sertéshúsra, az olajos magvak jegyzése a napraforgóolajra” – magyarázza dr. Raskó György agrárközgazdász, s hozzáteszi, hogy az alapvető termékek világpiaci árszintje májusban tetőzött, azóta ugyan kissé csökken, de a magas árszint még most, augusztus-szeptemberben is jellemző.

Zöldség, gyümölcs és péksütemények horror áron

A közgazdász elárulta, hogy a hazánkban dolgozó idénymunkások (akik például a spárgát, a málnát, az epret, a cseresznyét is szedik) órabére az elmúlt 5 évben a duplájára, az állandó alkalmazottak keresete mintegy 60 százalékkal emelkedett, e költségtétel is felfelé nyomta a friss gyümölcsök kiskereskedelmi árát.

„Magam is látom, tudom, hogy a friss zöldség és gyümölcs olyan mértékben drágult, hogy a magyar lakosság jelentős része kénytelen lemondani a fogyasztásukról. A hús, liszt és az étolaj árszintje már elérte a nyugati árszintet, itt a közeljövőben nagy emelkedésre, reálértékben, nem kell számítanunk. Ugyanakkor a péksütemény, a kenyér, a tejtermékek esetében biztosan drágulás várható reálértékben is. Kizárt, hogy ezeknek az élelmiszereknek az árszintje 1 év alatt nominálisan csökkenjen. A péksütemények egyébként is kézimunka-igényes élelmiszerek, előállításuk is nagyobb költséggel jár. Persze a magyar ember inkább spórol, és megveszi a boltok által akciósnak hirdetett vizes zsemlét és tejes kiflit, ami valljuk be, teljes mértékben egészségtelen és korántsem tápláló. További rossz hír, hogy a jövőben az egészséges élelmiszerek árszintje sokkal nagyobb ütemben fog nőni, mint az egészségteleneké.”

A gazdagok asztalára friss gyümölcs és minőségi hús, a szegényekére krumpli, zsiradék és tészta jut

„Ami relatíve olcsó marad, azok a zsiradékok, a tésztafélék és a cukor. Egyik egészségtelenebb, mint a másik. Az a szülő, aki a kamasz gyerekét jól akarja lakatni, de a szegény réteghez tartozik, sajnos minőségtelen, tápanyagokban szegény ételben kell gondolkodjon. Hiába akarna a gyereknek málnát vagy őszibarackot venni, nem teheti meg, hiszen drága. Idén például az eper kilója a szezon végére sem csökkent 2000 forint alá. Ismerek olyan édesanyát, aki gyerekkel jövet elkerüli a gyümölcsösstandokat, mert tart attól, hogy a gyerek meglátja a csábító epret, barackot, meggyet, követelné, hogy vegyen belőle, s azt nem akarja mondani, hogy nem telik rá.”

Összességében elmondható, hogy a szegény rétegek jóval több kenyeret, tésztát, zsiradékot fogyasztanak a szükségesnél, és egyre kevesebb húst, tejterméket esznek, mert ezekre sincs pénzük.

S mi a helyzet a tehetősebbekkel?

A felső középosztálytól felfelé az árérzékenység kvázi nulla, azaz ha drágul is a zöldség, a gyümölcs, akkor is annyit vesznek belőle, amennyire szükségük van. Kevesebb cukrot, zsiradékot és cereáliát esznek, hiszen ők egyre tudatosabban étkeznek, s ma már keresik a biotermékeket is.

„Engem is megdöbbentett, hogy a gyümölcs esetében 80 százalékkal magasabb a felsőbb osztályok tagjainak fogyasztása, mint a szegényeknél. Zöldségeknél is igaz ez, itt 50 százalék a különbség. 2019-ben a húsfélék fogyasztása a legszegényebb 10 százaléknál mindössze 57kg/fő, a leggazdagabb 10 százaléknál pedig 71 kg/fő, azaz 24,6 százalékkal több” – mondja dr. Raskó György, egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy ez a negatív változás súlyos társadalmi problémához vezethet. Az egészségtelen táplálkozás miatt a szegényebb rétegek körében több lehet a túlsúlyos, krónikus beteg, így ők hamarabb kiesnek majd a munkából. Mivel a megfelelő egészségügyi ellátás egyre többe kerül, lesznek olyanok, akiket nem lehet megmenteni, s elhaláloznak.

Befolyásolja-e a koronavírus-járvány az élelmiszerárakat?

A közgazdász szerint a pandémia eddigi két évében az élelmiszer-termelés semennyire nem csökkent hazánkban. Nyugaton persze más a helyzet, ott szinte kizárólag vendégmunkások szedik le a gyümölcsöt, takarítják be a spárgát és más olyan zöldségeket, melyek kézimunka-igényesek. A pandémia óta ezek a munkások a határok lezárása miatt nem tudtak utazni, leállt a munkaerő-áramlás, nem volt, aki leszedje időben a termést, így aztán kevesebb jutott a piacokra, a hiány pedig felverte az árakat.

Lehet még egyáltalán Magyarországon „okosan”, spórolósan vásárolni élelmiszert?

A közgazdász figyelmünkbe ajánlja a Szedd magad lelőhelyeket, melyek friss gyümölcsök beszerzésére kiválóan alkalmasak, s ahol például a barack és az eper beszerzése töredékébe kerül, mint egy zöldségesstandnál vagy egy szupermarketben. 400 forintért például extra minőségű őszi- és sárgabarack szerezhető be így, ami a szupermarketekben 1500 forint lenne. Érdemes többen összeállni, ládákat venni, s annyi gyümölcsöt szedni, ami belefér, aztán befőzni és eltenni a lekvárt télire.

„Egy Szedd magad akcióval lehet spórolni, jó dolognak is tartom – ismeri el a közgazdász –, de az igazi az állami szintű megoldás lenne, mert ha minden úgy marad, mint most, akkor a társadalmi feszültségek egy idő után robbanhatnak. Nem kellene megvárni a robbanást. Nemzetgazdasági érdek, hogy a kormány jobban törődjön a szegényebb rétegek egészségügyi helyzetével. Adhatna például Erzsébet-utalvány helyett olyan utalványokat, amelyeket friss gyümölcsre, zöldségre és alapvető élelmiszerekre lehetne beváltani.

Sajnos világelsők vagyunk a fogyasztási cikkekre kivetett áfa nagyságában. Igaz, az utóbbi években néhány alapvető élelmiszer (baromfi- és sertéshús, tejtermékek, kenyér) áfáját a kormány levitte 5 százalékra, de a zöldségekre és gyümölcsökre kivetett áfa most is 27 százalék. Ilyen magas forgalmi adó sehol a világon nincs! Amennyiben a kormány csökkentené a friss zöldségre és gyümölcsre kivetett áfaszintet 27-ről 5 százalékra, az mindenképpen fogyasztásserkentő hatású lenne, mert a szegény rétegek és az átlagkeresettel rendelkező családok is megengedhetnék magukat, hogy egészséges élelmiszereket fogyasszanak.”