ramon novarro gyilkosság

Mexikói bevándorlóból lett hollywoodi szépfiú

A Ben-Hur eredeti, 1925-ös filmfeldolgozásának címszereplőjeként világsztárrá vált Novarro José Ramón Gil Samaniego néven látta meg a napvilágot a mexikói Durangóban, 1899. február 6-án, 13 testvér között a negyedikként. Édesapja hírneves fogászdoktornak számított a környéken, és a vagyonos, előkelő és művelt Samaniego család egy Édenkert névre keresztelt birtokon lakott, 1913-ban azonban a família a mexikói forradalom miatt az Egyesült Államokba, Kaliforniába emigrált.

A jóképű és tehetséges Ramón kamaszkorában pincérként, bárénekesként és revütáncosként kereste a kenyerét, mígnem 18 évesen úgy döntött, megpróbálkozik a filmgyári munkával: kezdetben statisztaszerepeket osztottak rá, azonban hamar feljebb jutott a ranglétrán, a producerek ugyanis az első számú hollywoodi szexbálvány, Rudolph Valentino potenciális kihívóját látták benne. A fiatal mexikói színész az 1923-ban készült Scaramouche című történelmi kalandfilmben már főszerepet játszhatott, ezt követte az említett grandiózus, korábban sohasem látott látványvilággal kecsegtető Ben-Hur, ahol az elárulását megbosszuló ókori zsidó herceg szerepében Novarro az egész világon elbűvölte a nézőket (még Fábri Zoltán Hannibál tanár urában is feltűnik egy őt ábrázoló korabeli magazincímlap egy mozirajongó hölgy kezében).

Visszautasította a stúdió által ajánlott álházasságot

Valentino 1926-os váratlan halálát követően Novarro vált a hollywoodi filmek első számú „latin szeretőjévé”, az MGM stúdióval szerződésben rekordösszegnek számító 100 ezer dollárt keresett filmenként, repertoárja pedig továbbra is főként történelmi témájú romantikus kalandfilmekből (Diákélet, A pogány) állt. A hangosfilm megjelenése mégis derékba törte az addig töretlenül felfelé ívelő karriert: ugyan hősünk bár a ’30-as évek elején még kapott néhány főszerepet (az 1931-es Mata Hariban például Greta Garbo partnereként láthatták a nézők), neve egyre kevésbé vonzotta a közönséget, az MGM pedig hamarosan megvált tőle. Novarro abban reménykedett, a Broadwayn kezdhet új karriert, színpadi álmai azonban sohasem valósultak meg, a következő évtizedekben főként B kategóriás filmekben és televíziós produkciókban alakított mellékszerepeket, egyre ritkábban.

Amíg a vásznon Novarro egyetlen pillantásával elcsavarta a legszebb hölgyek fejét, a valóságban a jóval kevésbé magabiztos színész a férfiakhoz vonzódott, mely tényt a producerek igyekeztek hétpecsétes titokként kezelni – Louis B. Mayer, az MGM befolyásos stúdiófőnöke még azt is felajánlotta sztárjának, hogy több más meleg színészhez hasonlóan leszervez neki egy kamuesküvőt, Novarro azonban visszautasította a „nagylelkű segítséget”. Mélyen vallásos neveltetése egész életében rányomta a bélyegét hősünk lelkére, aki folyamatosan küzdött vele, hogy elfogadja a bűnösnek, Isten ellen valónak gondolt vágyait, belső traumája idővel súlyos alkoholfüggőséghez vezetett, ami szintén sokat rombolt karrierjén.

A fiatal testvérpár azt hitte, vagyonokat rejteget otthonában házigazdájuk

Novarro még hírneve csúcsán, 1927-ben vásárolt egy, a legendás építész, Frank Lloyd Wright fia, Lloyd Wright által tervezett luxusházat Hollywood Hills városrészben, megkeresett pénzét pedig ügyesen fektette be ingatlanokba, így a szerepek elmaradásának dacára sem kellett lemondania fényűző életmódjáról: a ’60-as években az egykori sztár visszahúzódva, magányosan élt palotájában, ahol időnként férfiprostituáltakkal múlatta az időt alkalmi társaság gyanánt. 1968. október 30-án este a 69 éves Novarro két fiatalembert, a 22 éves Paul Fergusont és 17 éves öccsét, Tomot látta vendégül, akik szintén prostituáltként dolgoztak, és egy kollégájuktól kapták meg a gazdag idős színész telefonszámát – rövid egyeztetést követően Novarro örömmel fogadta és gyanútlanul a házába invitálta az „érdeklődőket” egy elő-halloweeni mulatozásra.

Az este kellemes hangulatban indult, a házigazda zongorázott vendégeinek, megmutatta nekik a régi filmjeiből származó fotókat, Paul tenyeréből megjósolta a férfi jövőjét, és egyes állítások szerint le is feküdt az idősebb fivérrel. Hamarosan azonban rémálomszerű fordulat következett, a két testvér ugyanis titokban azzal a szándékkal érkezett Novarro otthonába, hogy megszerezzék a busás vagyont, amit állítólag az egykori sztár ott rejtegetett: az est egy pontján megragadták, és erőszakkal taszigálni kezdték a törékeny öregembert, azt követelve tőle, adjon át nekik minden, a házban található készpénzt.

Novarro hiába magyarázta, hogy egyáltalán nincsen nagyobb mennyiségű pénz az otthonában – ami igaz volt, hiszen vagyonát teljes egészében a bankban és kötvényekben őrizte –, de a fivérek nem hittek neki, és egyre erőszakosabb módszerekkel kezdték követelni a „jussukat”. Ököllel verték az idős színészt, majd erőszakkal a fürdőkádba dobták, ahol jéghideg vizet engedtek rá, miközben a házat kutatták, pénznek azonban így sem lelték nyomát. Paul végső elkeseredésében elektromos vezetékkel összekötözte az életéért könyörgő, imákat mormoló házigazdát, majd egy járóbottal ütni kezdte a férfi fejét és ágyékát – amikor Novarro már eszméletlenül hevert, Tom felcipelte őt az ágyába, és ott hagyta nyugodni.

Nem csak a tetteseket, az áldozatot is meghurcolta a közvélemény

A csalódott rablók végül mindössze 20 dolláros zsákmánnyal léptek meg, amit áldozatuk hálóköntösének zsebében találtak, a fürdőszobatükörre pedig zavaros kézírással a „Mi, lányok, jobbak vagyunk, mint a b.zik” feliratot vésték, próbálva úgy tenni, mintha női elkövetők művéről lenne szó. Az eszméletlen Novarro a saját vérébe fulladt bele, a halottkém jelentése szerint halálát a rossz fekvőpozíció okozta: ha a tettesek nem a hátára fektetik le, súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélte volna az incidenst.

A két elkövetőt gyorsan elfogta a rendőrség, az ügy pedig bejárta az amerikai bulvársajtót: a rablógyilkosságnak extra pikantériát kölcsönzött, hogy a némafilmek elfeledett egykori „latin szeretőjéről” kiderült, férfiprostituáltakkal hált, és az erkölcstelennek bélyegzett Novarrót posztumusz legalább annyira meghurcolta a közvélemény, mint gyilkosait. A bíróságon a terhelő bizonyítékok ellenére egyik fivér sem ismerte be a gyilkosságot, inkább egymásra próbálták terelni a gyanút, végül mindkettejüket életfogytiglani börtönre ítélték – Tom mindössze 6, bátyja pedig 9 évet követően kiszabadult, később azonban más ügyek miatt, rablás és nemi erőszak vádjával mindkettejüket újra rács mögé zárták.

30 évvel a rablógyilkosság után Paul végül beismerte Novarro megölését, azonban azt állította, az idős színész illetlen módon próbált közeledni felé, ezért kapta fel a vizet, és támadt rá – a férfi 2018-ban a börtönben halt meg, öccse, aki sohasem ismerte el a gyilkosságot, önkezével, szintén a rácsok mögött vetett véget az életének 2005-ben.

A botrányos ügy inspirálta többek között Stanley Kubrick legendás sci-fije, a Mechanikus narancs (1971) legbrutálisabb jelenetét, melyben a főhős és huligántársai egy író lakásába törnek be fosztogatni, a tulajdonost pedig egy péniszalakú szoborral verik félholtra. Utóbbi tárgy szintén a Novarro-gyilkossághoz kötődik, egy közkeletű városi legenda szerint ugyanis a színész kollégájától, Rudolph Valentinótól egy alkalommal egy, utóbbi nemi szervéről mintázott fekete műpéniszt kapott ajándékba, gyilkosai pedig ezzel fullasztották meg őt – a történet (és maga a tárgy létezése) azonban pusztán hírlapi kacsa, a szenzációéhes bulvárújságírók képzeletének szüleménye.