Mi a közös Shakespeare-ben és Britney Spearsben?

Bálint Lilla
GettyImages-162243728
Olvasási idő kb. 9 perc

Fülben, orrban, köldökben, sőt testünkön szinte bárhol viselhetünk ma már piercinget. Gondoltad volna, hogy ez a szokás egyidős az emberiséggel?

A testékszer nem a modern kor találmánya, gazdag kulturális és spirituális történelemmel rendelkezik. A legelső ékszerek növényi és állati eredetű anyagokból készültek, például csigákból vagy kagylókból, ezeket gyakran díszítették véséssel, karcolással őseink. Ezt követően jelentek meg a sárgarézből és nemesfémből készített darabok. Az ősi ékszereknek nem csupán díszítő funkciója volt: viselőjük rangját, szerepét vagy egy közösségbe való tartozását is kifejezte.

Ötzi fülbevalója

A sarki régióktól a csendes-óceáni szigetekig számos kultúrában elterjedt gyakorlat volt a fül, az orr, a nyelv vagy az ajkak kifúrása és díszítése. Ha a fülbevalót is piercingnek számítjuk, a legrégebbi lelet nem más, mint az olaszországi gleccserben talált múmia, az 5300 évvel ezelőtt élt Ötzi. A régészek i. e. 2500-ból fennmaradt mezopotámiai sírokban is találtak fülbevalókat, és a Biblia szerint Áron megolvasztott fülbevalókból készítette az aranyborjút. A fülbevaló az ókori Egyiptomban is gyakori kiegészítő volt: a tehetősek aranykarikát, esetleg drágaköveket hordtak a fülükben, a királynők pedig köldökékszert is viseltek. Az ókori római nők szintén szívesen viseltek drágaköveket a fülükben, a Brit-szigetek lakói pedig a fültágítót kedvelték. A fülbevalók és piercingek a kereszténység elterjedésével Európában háttérbe szorultak, hiszen a keresztény hit szerint Isten az embert saját képére teremtette, így a test megváltoztatása nem számított követendő példának, pogány szokásnak tartották.

Az indiai khond törzs tagjai is szívesen díszítik a testüket
Az indiai khond törzs tagjai is szívesen díszítik a testüketWikimedia Commons

Tengerészek talizmánja

A protestáns egyházak megjelenésével még inkább növekedett az ellenérzés mindenféle feltűnést keltő kiegészítővel szemben. Az európaiak többségének a szemében a piercing egészen a legutóbbi időkig valamiféle barbár, primitív szokást jelentett, amit csak a civilizálatlan, gyarmatosított népek gyakorolnak, vagy a társadalom peremén élők, például örömlányok vagy tengerészek. Ez utóbbiak előszeretettel hordtak fülbevalót, elsősorban babonából. Úgy hitték, a nemesfémből készült fülbevaló viselése javítja vagy akár meg is gyógyítja a rossz látást, illetve megakadályozza a tengeribetegséget. De elterjedt hiedelem volt az is, hogy egy fülbevalót viselő férfi nem fulladhat a tengerbe. A művészek természetesen igyekeztek szembemenni a kor dogmáival: így tett a 17. században például William Shakespeare is, aki szintén fülbevalót viselt.

Orrba-szájba

Az orrpiercingről i. e. 1500-ból származnak a legrégebbi adatok: az indiai Védák Lakshmi istennő fülbevalójáról és orrpiercingjéről tesznek említést. Ez utóbbi nemcsak Indiában, hanem a Közel-Keleten és Afrikában is igen elterjedt volt, de az ausztrál őslakosok is alkalmazták, továbbá népszerű volt az aztékok, a maják és bizonyos új-guineai törzsek körében, amelynek tagjai átszúrt orrukat csontokkal és tollakkal díszítették, hogy a gazdagságot és a férfiasságot jelképezzék. A fogamzóképes korú indiai hindu nőknél ma is igen gyakori az orrpiercing, mivel az orrlyuk az ájurvédikus gyógyászat szerint a női reprodukciós szervekhez kapcsolódik. Ezt a piercinget gyakran a nő házasságkötése előtti éjszakán helyezik be.

Etióp (mursi) nő ajaktányérral
Etióp (mursi) nő ajaktányérralWikimedia Commons

Az ajak- és nyelvpiercingek szintén nagy területen terjedtek el: Afrikában és a Közel-Keleten éppúgy, mint az amerikai őslakosok között. A nyelvpiercingnek az azték, olmék és maja kultúrák számára rituális jelentősége volt; fennmaradt ábrázolások szerint a nemesség tagjai tövissel szúrták át nyelvüket, a kicsorduló vért pedig fakéregre fogták fel, majd ezt elégették a maja istenek tiszteletére. Szót kell ejteni az ajakkorongokról is, amelyeket például az afrikai Malawiban hordanak nők, és ezeket fokozatosan egyre nagyobb és nagyobb méretűre cserélik életük során.

A királyné gyémántja

A római férfiaknál a mellbimbón átszúrt karika a férfiasságot jelképezte. A tengerészek sem csak a fülükben hordtak ékszereket: afféle beavatási rítusként, ha áthaladtak bizonyos szélességi vagy hosszúsági fokokon, átszúrták a mellbimbójukat. Annak ellenére, hogy a piercingek Európában nem igazán terjedtek el, volt néhány rövid időszak, amikor a gazdag hölgyek körében megnőtt a mellbimbópiercing népszerűsége. Ez történt a 14. században is, amikor a nemes hölgyek közül többen követni kezdték Bajor Izabella példáját. A francia királyné ugyanis szívesen viselt köldökig dekoltált ruhákat, amelyek látni engedték gyémántokkal díszített mellbimbóit, amiket aranylánccal vagy egy gyöngysorral még össze is kötött.

Mlle Polaire és az ő vékony dereka
Mlle Polaire és az ő vékony derekaWikimedia Commons

Két különös nő, vékony derékkal

Ami az orrpiercing európai megjelenését illeti, ezt egy bizonyos Émilie Marie Bouchaud-nak, azaz a Mademoiselle Polaire néven fellépő francia énekesnőnek köszönhetjük. Bouchaud a 20. század elején meglehetősen feltűnő jelenség volt a 41 cm-re összefűzött derekával (és az e fölé magasodó 97 cm-es mellbőségével). Mindezt erős sminkkel, valamint egy orrkarikával egészítette ki, és állandó kellékként magával cipelt egy kismalacot a fellépéseire. Valószínűleg ő volt az első európai nő, aki orrkarikát viselt. (Ezért-e vagy másért, előszeretettel reklámozta úgy magát, mint „a világ legrondább nője”.) A húszas években a brit Ethel Granger is követte a példáját: férje kérésére éjjel-nappal hordta a fűzőt, egészen addig, míg a dereka kerülete 33 cm-re nem csökkent. A férj azonban nem elégedett meg ennyivel: Ethelnek az orrába, az ajkába, az arcába és a mellbimbójába is piercinget helyezett.

Hippik és punkok

Rajtuk kívül az orrkarikát nemigen viselte senki egészen az 1960-as évekig, amikor a hippimozgalmak érdeklődni kezdtek az indiai kultúra iránt, és a délindiai nők gyakorlatának megfelelően maguk is átszúrták az orrukat. Ezt szó szerint kell érteni: a hippik vagy saját maguknak oldották meg, vagy megkérték rá egy társukat. (Mindez természetesen sokszor fertőzéssel is járt.) 1975-ben megnyílt az első piercingüzlet Kaliforniában. Ide a szadomazo szex kedvelői és a punkok jártak előszeretettel; számukra a piercingek a közösségükhöz való kötődést jelezték. A divattervezők közül Malcom McLaren és Vivienne Westwood is ihletet merített kollekcióihoz a BDSM és a punk világából, beleértve a feltűnő piercingeket és fülbevalókat is.

15 percenként egy köldökpiercing

A testékszerek a kilencvenes években váltak igazán elterjedtté a fiatalok körében. A népszerűséghez hozzájárult az Aerosmith Cryin’ című dalának klipje 1993-ban, amelyben – a még egyáltalán nem híres – Alicia Silverstone úgy tett, mint aki átszúrja a köldökét. A dalt naponta többször is lejátszotta az MTV, a nézők tehát 15 percenként láthattak egy köldökpiercinget – amiről addig azt hitték, hogy bonyolult megcsinálni és nagyon lassan gyógyul. Ez a popkulturális pillanat vitathatatlanul a legfontosabb reklámfogás volt a testékszerek számára, csakhamar óriási érdeklődés mutatkozott a köldökpiercingek iránt. A tinédzserek így akartak lázadni szüleik ellen, úgy érezték, hogy a piercing (és a tetoválás) az önkifejezés egy formája. A kilencvenes évek egyik topmodellje, Naomi Campbell is hódolt az új divatnak: köldökében és mellbimbóiban is piercinget viselt. Az ezredfordulóra pedig a zenekarok és énekesek/énekesnők gyakorlatilag zenei irányzattól vagy szubkultúrától függetlenül hódoltak ennek a divatnak: Britney Spears éppúgy, mint a Prodigy frontembere.

Jóból is megárt a sok: Elaine Davidson testét több ezer piercing borítja
Jóból is megárt a sok: Elaine Davidson testét több ezer piercing borítjaWikimedia Commons

A rekorderek

Ma már szinte nincs olyan testtájék, ahová ne lehetne behelyeztetni egy karikát vagy egy apró ékszert, ha éppen arra támad kedvünk. Egyre divatosabb a bőr alá beültetett, a seb gyógyulása után kidomborodó, mintát adó piercing is. A hivatalosan legtöbb piercinget viselő nő ma a brazil Elaine Davidson, aki 2000-ben 462 testékszerrel nyerte el először ezt a címet, de mára már több mint 11 000 piercingje van. A legtöbb piercinget viselő férfi címet a német Rolf Buchholz mondhatja magáénak  – bár ha a képeket nézzük, mindketten inkább elrettentő példának tűnnek.

Te hordanál piercinget?

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek