ősi maja fog drágakő berakás divat egészség

„A divat ismétli önmagát” – szokták mondogatni, és ha az 1990-es és 2000-es évek csillogó fogdíszköveire gondolunk, amelyek mostanában ismét divatba kezdenek jönni, akkor ez halmozottan igaz mondattá válik. Ugyanis már a 90-es évek divatikonjai sem találtak fel semmi újat ezzel a bizarr kiegészítővel: már az ősi maják is díszes féldrága- és drágaköveket rakattak be a fogukba. Miközben tudósok egy lelkes csoportja arra próbált fényt deríteni, hogyhogy nem haltak bele ezekbe a műtétekbe a maják, felfedezték, hogy mi minden haszna volt a hiúság kielégítésén kívül ennek az ősi beavatkozásnak.

A leleményes, lenyűgöző maják

Az ősi maja civilizáció egyre több titkával nyűgöz le bennünket folyamatosan, legyen szó az elismerésre méltó városaik és templomaik építészetéről, csillagászati tudásukról, a nulla koncepciójának feltalálásáról vagy a legnagyobb városuk, Tikal esővízszűrő rendszeréről, amely időszámításunk előtt 164-től kezdve olyan fejlett technológiát használt, amely jócskán megelőzte korát, hiszen ezt követően a leghamarabb 1627-ben talált fel hasonlót Francis Bacon homokszűrős rendszerével. 

De nemcsak az ősi maják nyűgöznek le bennünket, hanem leszármazottaiktól is van mit tanulnunk: Dr. Michaeleen Doucleff 2021-ben megjelent gyermeknevelési könyvében összeszedte az ősi életformájukat még mindig őrző maja, inuit és hadza szülők trükkjeit, többek között arról írva, hogy a maják milyen ügyesen nevelnek együttműködő gyerekeket például azzal, hogy bevonják őket a mindennapi teendők elvégzésébe.

Drágaköves fogberakás – a majáknál nem csak a divatot szolgálta

De azért azt is. Hiszen az évek alatt felhalmozott leletek alapján elmondható, hogy kifejezetten parádés színekkel villoghattak az ásvány fogberakású maják. Többek között jadeit, vaspirit, hematit, türkiz, kvarc, szerpentin és cinóber is ragadt a foguk közé. A nagy kérdés csak az, hogy miként tudták ezt megoldani úgy, hogy ne haljanak bele, és hogy a fogbelük se gyulladjon be vagy haljon el. Hiszen napjaink fogorvosai is inkább óva intenek a régi-új fogdíszítő trendtől, felhívva a figyelmet arra, hogy mennyire megnehezíti a foghigiénia fenntartását egy-két plusz díszítő kövecske, a majáknak pedig még fogkrémjük sem volt.

A 2022-ben publikált kutatás 8 ősi maja fogat vizsgált meg, hogy kiderítse, hogyan tudtak ilyen fejlett fogászati eljárást sikeresen elvégezni ennyire régen. A szóban forgó leletek érdekessége továbbá, hogy három egymástól messzire fekvő ásatási helyszínről származtak: a mai Guatemala, Belize és Honduras területéről, amely alapján levonható az a következtetés, hogy kifejezetten elterjedt tudásnak számított ez a módszer. Továbbá, a megvizsgált fogak tulajdonosainak többsége közepes gazdasági-szociális osztályhoz tartozhatott, tehát nem csak a kiváltságos elitnek futotta erre a beavatkozásra. 

Szájhigiénia felsőfokon

A különböző csontvázaknál használt kötőanyagok között volt némi eltérés, azonban a kutatók így is le tudtak vonni általánosságokat az ősi maja fogberakás módszeréről. Komplex keverékeket használták, amelyet teleraktak gyógyhatású alapanyagokkal is, tehát nemcsak a köveket rögzítették kiválóan a fogakhoz, amelyek évezredekkel később is tartósnak bizonyultak (ennél jobb fogorvosi referenciát se tud senki felmutatni, pláne, hogy vannak, akiknek kiesik a fogtömése manapság is), hanem kedvező hatást gyakoroltak a páciensek szervezetére. Voltak olyan fogak, amelyeknél fenyőgyantát mutattak ki, amelynek számos antimikrobiális tulajdonsága van, két fognál a dohányban is megtalálható szklareolidra utaló nyomokra bukkantak, amely gombaellenes és antibakteriális hatású, valamint a mentával rokon növényi olajokat is felfedeztek, amelyek gyulladáscsökkentőként szolgálhattak.

Összességében tehát az ősi maják nemcsak divathóbortjuknak áldozhattak a drágakő berakású fogukkal, hanem még a szájápolásukat is feldobhatták ezzel a beavatkozással, amely a fogszuvasodás ellen is védhetett nagyszerű kötőanyag-használatának köszönhetően.