Voltak és vannak nők, akik megjelenésükkel, mások briliáns elméjükkel vagy éppen eltökéltségükkel hagytak nyomot a világban. Nők, akik örökül hagyták nekünk tudásukat, és ha kellett, megváltoztatták az egész világot.
Malála Júszafzai
Talán hihetetlennek tűnik, de él közöttünk egy pakisztáni születésű fiatal nő, aki majdnem az életével fizetett azért, mert nyíltan kiállt a lánygyermekek oktatása mellett. Cselekedetéért Nobel-békedíjjal jutalmazták Malála Júszafzait, akit 2012-ben a tálibok lőtték fejbe.
Október 9-én lesz éppen tíz éve annak, hogy egy fegyveres tálib felszállt egy iskolabuszra, majd Malálát háromszor fejbe lőtte, mert küzdött a lányok tanuláshoz való jogáért.
Az akkor még fiatal lány életveszélyes sérüléseket szenvedett, de túlélte a merényletet, majd létrehozott egy alapítványt, melynek az a célja, hogy minden lány és gyermek tanulhasson.
A Time magazin 2013-ban a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta, 2014-ben pedig minden idők legfiatalabb Nobel-békedíjasa lett.
A merénylet után nyolc évvel Malála diplomát szerzett Oxfordban filozófiából, politikából és gazdaságból.
Kalkuttai Szent Teréz (Teréz anya)
A szegények körében és Kalkutta nyomornegyedében végzett munkájáért hat évvel ezelőtt, 2016 szeptemberében avatták szentté Teréz anyát, akit életében is számos kitüntetéssel jutalmaztak, egyebek között 1979-ben Nobel-békedíjat is kapott.
A római katolikus vallású Teresa 12 évesen döntött úgy, hogy Indiába megy, hogy terjessze a keresztény üzenetet, és segítsen az embereknek. Először 1929-ben utazott Indiába, és ettől kezdve az életét a szegény emberek megsegítésének szentelte. Munkáját Isten szolgálatának tekintette.
Nevéhez fűződik a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend megalapítása, melynek célja a társadalom perifériájára szorultak, főként az éhezők, a leprások, a hajléktalanok, a vakok és a bénák megsegítése. A közösségnek mára már több ezer tagja van csaknem 90 országban, akik világszerte segítik a szegénységben élőket.
Emberi nagyságát Teréz anya akkor is bizonyította, amikor megkapta a Nobel-békedíjat. Ekkor ugyanis azt kérte, mondják le a kitüntetés alkalmából rendezett nagy vacsorát, és az összes pénzt adják oda Kalkutta szegényeinek.
Állítólag egész életében csak három saját tulajdona volt, egy vödör és két tógaszerű ruha. Életének és törekvéseinek középpontjában mindig a szegények álltak. Iskolákat és otthonokat hozott létre árva gyermekeknek, kórházakat alapított a betegeknek, és menedéket a nincsteleneknek. Halála után II. János Pál pápa avatta boldoggá negyedmillió zarándok előtt.
Marie Curie
Marie Curie lengyel származású tudós minden idők egyik leghíresebb kutatója lett. Varsóban született, de később Franciaországba költözött, ahol olyan felfedezést tett, amely megváltoztatta az egész világot.
Franciaországban találkozott férjével, Pierre-rel, aki szintén tudós volt, és megismerkedésük után együtt építették karrierjüket. Kutatásaikért Marie professzorával, Henri Becquerellel együtt 1903-ban Nobel-díjat kaptak. Majd Marie 1911-ben újabb Nobel-díjat kapott, ezzel az elismeréssel ő lett az első nő a történelemben, aki elnyerte ezt a rangos díjat.
Curie-ék úttörő felfedezést tettek a radioaktivitásról, és felfedeztek két új kémiai elemet, a polóniumot és a rádiumot.
Munkájuk eredményét a sugárterápia kifejlesztésére használták fel, amelyet azóta is betegségek kezelésére használnak.
Felfedezéseik nagyon fontosak voltak a röntgensugarak fejlesztésében is, melyek ma létfontosságúak a kórházakban. Már az első világháború alatt Curie kifejlesztett egy olyan hordozható röntgenegységet, amelyet a csatafront közelében lehetett használni.
Édesanyja nyomdokaiba lépve Marie Curie idősebb lánya, Irène Joliot-Curie is kémiai Nobel-díjat kapott 1935-ben.
Margaret Thatcher
Margaret Thatcher megváltoztatta a modern brit politika arculatát. Ő volt a leghosszabb ideig, megszakítások nélkül hivatalban lévő miniszterelnöke Nagy-Britanniának.
Politikai karrierjét az Oxfordi Egyetemen kezdte, ahol a Konzervatív Szövetség elnöke volt. Később indult a parlamenti választásokon, hogy képviselje Dartfordot, de kétszer vereséget szenvedett munkáspárti riválisától, 1959-ben azonban elnyerte a parlamenti mandátumot, és Margaret Thatcher képviselő lett.
Politikai karrierjével először akkor írt történelmet, amikor 1975-ben vezetője lett a Konzervatív Pártnak, majd 1979-ben ő lett az első női brit miniszterelnök.
A radikális nézetei miatt Vasladyként is ismert Thatcher olyan időszakban vette át Nagy-Britannia vezetését, amikor az ország komoly gondokkal küzdött. Mint a legtöbb politikai szereplő, ő is megosztotta a közvéleményt, voltak, akik rajongtak érte, míg mások ellenszenvet éreztek iránta. Egyesek azt gondolták, hogy megmentette Nagy-Britanniát, amikor az 1980-as években számos gazdasági problémával kellett szembenéznie, ezzel szemben mások úgy vélték, hogy munkások millióinak életét tette tönkre privatizációs programjával. Az azonban kétségtelen, hogy az erős jelleme, kitartása és határozottsága nyomot hagyott nemcsak a brit, hanem a világpolitikában is.
Tisztségéről 1990-ben mondott le.
Rosalind Franklin
Rosalind Franklin már 15 évesen tudta, hogy ő tudós szeretne lenni. Apja tiltakozása ellenére iratkozott be a Cambridge-i Egyetemre, ahol végül kémiából doktorált. Három évet töltött a röntgentechnikák tanulmányozásával, majd elvállalta egy kutatócsoport vezetését, amely a DNS szerkezetének tanulmányozására jött létre. Történt mindez akkor, amikor még azt sem engedték, hogy a nők az egyetem étkezdéjében egyenek.
Ő készítette 1952-ben a londoni King’s College-ban a „Photograph 51” néven ismert felvételt a DNS-ről, melynek alapján fény derült annak kettős hélix szerkezetére, amit a köznyelv kettős spirálnak hív.
Ám kolléganője, Maurice Wilkins elárulta Franklint, amikor két másik tudósnak, James Watsonnak és Francis Crick Franklinnek megmutatta a DNS-ről készített úttörő röntgenfelvételét. Ez az 51. fotó lehetővé tette Watsonnak, Cricknek és Wilkinsnek, hogy meghatározzák a DNS szerkezetét. Ezzel a forradalmi tanulmánnyal végül ők nyerték el 1962-ben a Nobel-díjat.
Franklin az árulást követően tovább folytatta munkásságát, mellyel megteremtette a modern virológia alapjait. Fiatalon, 1958-ban, mindössze 38 évesen hunyt el daganatos betegségben.
Coco Chanel
Coco Chanel örökre megváltoztatta a női divatot. A 20. század első felében ő volt a modern, mindig elegáns, határozott és önálló nőt megtestesítő divattervező. Első üzletét az 1900-as évek elején nyitotta meg, ahol kalapokat tervezett. Ebből a kalapboltból nőtte ki magát a Chanel márka, amely ma már milliárdokat ér.
A szorongó, mindig önbizalomhiányos Coco Chanel soha nem tartotta magát szépnek. Vékony, szinte fiús alkatával, olívaszín bőrével valóban nem felelt meg a kor arisztokratikus nőideáljának. A kortársak jellemzése szerint meglepően alacsony és nagyon vékony is volt.
Ám kifinomult eleganciájával, melyet a letisztult formák fekete-fehér kontrasztjával és egyszerűségével teremtett meg, elérte, hogy ne csak a férfiak, hanem az egész világ a lábai előtt heverjen.
A kalapok után hamarosan a ruhák felé fordította figyelmét, a kevésbé látványos, de kifinomult Chanel-stílussal hamar divatot teremtett, majd az 1920-as években piacra dobta első parfümjét is, Chanel No 5 néven, amely száz évvel első megalkotása után is még mindig a világ leghíresebb parfümje.
A ma már klasszikus darabnak számító „kis feketét” 1926-ban hozta divatba, miután – a legenda szerint – élete nagy szerelme elvesztését követően megesküdött arra, hogy a világ összes nőjét gyászba fogja öltöztetni.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
