Hatalmas, egyre növekvő mennyiségben keringenek műholdak, illetve már nem működő szatellitekből létrejövő űrszemét a Föld körül. Időről időre a bolygónkat körülvevő szemétburokból hatalmas darabok lépnek be az atmoszférába, ahol általában elégnek. Egyes esetekben persze nem teljesen, és akkor a darabkák valahol becsapódnak a Föld felszínébe, szerencsés esetben nem lakott területen. Az elégő űrszemét után szemmel látható anyag nem marad, ám valójában nem tűnnek el nyomtalanul: nagyon apró szemcsékből álló fémpor halmozódik föl a légkörben. Egy kutatás szerint ennek hosszú távon borzasztó következményei is lehetnek.
Több tonnányi fémpor mindennap
A Föld atmoszférája mindig is betöltött egyfajta védelmező szerepet. A meteorok túlnyomó része a légkörbe belépve elég – egy nap mintegy 50 tonnányi űrkőzet semmisül meg ilyen módon. Gondolhatnánk, hogy ehhez képest semmiség, hogy naponta átlagosan egy darab régi, már nem működő műhold lép be az atmoszférába. A meteoroknak és a szatelliteknek azonban egészen más az összetétele.
Míg az űrből érkező kövek csak nyomokban tartalmaznak vezetőképes fémet, addig a műholdak teljes egészében ilyen anyagokból állnak.
Összehasonlításképp: az egy nap elégő meteorokból mintegy 450 kilogramm fémpor halmozódik föl. Egyetlen Elon Musk-féle Starlink-műhold megsemmisülése háromszor több ilyen anyagot eredményez. Amennyiben a SpaceX projektje a tervek szerint alakul, csak ennek a cégnek a működése napi 23 műhold elégését fogja eredményezni, ami 24 óra alatt 29 tonna vezetőképes fémport jelent a légkörben.
Mi az a Starlink?
Elon Musk projektje, amely során a SpaceX a tervek szerint összesen 42 ezer műholddal venné körül a Földet, mindenhol elérhetővé téve az internetet-szolgáltatást. A jelenleg használatos, második generációs Starlink-műholdak mintegy 800 kilogrammot nyomnak, és öt éven keresztül lehet őket használni. Idén márciusban 5504 Starlink kering a Föld körül, szóval a projekt java még hátravan. Ez hatalmas mennyiségű szatellitet jelent – 2022. november 7-ig az emberiség összesen 14 450 műholdat lőtt föl, ebből 6800 működik jelenleg az Európai Űrügynökség adatai szerint.A SpaceX-en kívül más vállalatok, országok űrprogramja is egyre jobban fölpörög. Dél-Korea például nemrég állította pályára második műholdját, Irán az év elején három szatellitet lőtt föl, India pedig 2023-ban ember nélküli űrszondával landolt a Holdon – hogy csak néhányat említsünk a közelmúlt űreseményeiből.
Összezavarhatják a Föld mágneses mezejét
Felmerülhet a kérdés, hogy miért probléma, ha vezetőképes fémpor található az atmoszférában. Ennek hatásai már jó ideje foglalkoztatják a tudósokat, ám egy friss kutatás szerint akár katasztrófát is eredményezhetnek.
„A műholdak elsősorban alumíniumból állnak, ami szupravezető. Az ilyen anyagokat mágneses mezők blokkolására, torzítására vagy árnyékolására szokták használni. Véleményem szerint, valamikor a jövőben, ezek az anyagok megzavarhatják a Föld mágneses terét”
– mondta Sierra Solter-Hunt a kutatásáról. A fizikus szerint a felszíntől 60-80 kilométeres magasságban felhalmozódó vezetőképes fémpor előbb-utóbb akár lyukakat is üthet a mágneses mezőben. Ennek pedig végzetes következménye is lehet.
A meggyengült mágneses mező elképzelhető, hogy nem fogja tudni elég hatékonyan védelmezni a Földet a napszéltől. Akár az is megtörténhet, hogy a napszél megsemmisíti bolygónk légkörét, ahogy az több milliárd évvel ezelőtt a Marssal történhetett.
Solter-Hunt elméletével kapcsolatban több kutató egyelőre óvatosan, kissé szkeptikusan fogalmazott. Ám abban egyetértettek, hogy bármekkora is a tényleges veszély, amit a fémpor felhalmozódása jelent, meg kell vizsgálni a kérdést. Elég csak az üvegházhatású gázokra gondolni: az általuk jelentett problémákra csak intenzív kibocsátásuk után évtizedekkel derült fény. Valószínűleg az elégő űrszemét hatásai is csak hosszú idő elteltével mutatkoznak majd meg.
Az ózonrétegre nézve is lehet következménye
Egy másik probléma a fémporral, hogy az elégő alumínium alumínium-oxiddá alakul. Erről az anyagról közismert, hogy hozzájárul a káros ultraibolya-sugárzásoktól védő ózonréteg csökkenéséhez. Befolyásolja azt is, hogy mennyi napfényt ver vissza az atmoszféra, aminek hatására megváltozhat a sztratoszféra hőmérséklete. Azt pedig, hogy ez milyen hatással lehet bolygónk klímájára, egyelőre csak találgatják a tudósok.
A hatások csak fokozódhatnak
Ráadásul arra nem nagyon lehet számítani, hogy ezek a részecskék eltűnjenek a légkörből. Gondolhatnánk, hogy előbb-utóbb lehullanak a felszínre. Ám a fémpor annyira apró szemcsékből áll, hogy nagyon hosszú idő kell ehhez, ha egyáltalán bekövetkezik. Mivel a jövőben arra lehet számítani, hogy csökkenni nem, inkább csak növekedni fog a Föld körüli pályára állított műholdak és más, űrszeméttel járó emberi tevékenységek mennyisége, bármi legyen is a fémpor következménye bolygónkra és az emberiségre, csak egyre erősödő hatásra lehet számítani.
Olvasd el, milyen furcsa dolgokat küldött az idők során az emberiség az űrbe, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
