Az évszázad műkincslopása: beleszeretett a Mona Lisába, és hazavitte

mona lisa nyitó

Hallottál már Vincenzo Peruggiáról? Akár egy jól csengő olasz városka neve is lehetne, de nem az. Vincenzo Peruggia az ember, aki 111 évvel ezelőtt, 1911. augusztus 21-én fogta magát, és kisétált a párizsi Louvre-ból, hóna alatt a Mona Lisával. Leonardo da Vinci híres alkotása csak két év múlva került elő, lehet, hogy ez a lopás tette ennyire ismertté?

Vincenzo Peruggia jól ismerte a párizsi múzeumot, mert 1910 októberétől 1911 januárjáig üvegesként dolgozott, segített a Mona Lisa védőrétegének kialakításában is.

A Louvre egykori alkalmazottja alacsony, bajszos férfi volt, kedves mosollyal az arcán. Senki nem tételezte fel róla, hogy rosszat tervezne, amikor 1911. augusztus 20-án este elindult a Salon Carréba, ahol a híres Da Vinci-festmény – több más mestermű mellett – helyet kapott.

111 évvel ezelőtt, 1911. augusztus 21-én lopták el a Mona Lisát
111 évvel ezelőtt, 1911. augusztus 21-én lopták el a Mona LisátMarc Piasecki / Getty Images Hungary

Kollegiális segítséget kapott a lopáshoz

A múzeum biztonsági szolgálata meglehetősen laza volt, így a férfi könnyen el tudott bújni az egyik tárolószekrényben, kifejezett jól jött, hogy alacsony termetű. Másnap reggelig a búvóhelyén maradt, majd reggel 7 óra 15 perc körül felvette a fehér köpenyét, amit a múzeum alkalmazottai viseltek, körbenézett, hogy tiszta-e a levegő, sehol egy biztonsági őr, odament a Mona Lisához, leakasztotta a falról, és a közeli szervizlépcsőn tervezett távozni.

Itt jött az egyetlen bökkenő, de még ez sem akadályozta meg, hogy befejezze a tervét, és végrehajtsa a történelem egyik legnagyobb és feltehetően legegyszerűbb műkincslopását.

Kiderült, hogy nem volt jó a kulcs a lépcsőházhoz, amelyen keresztül el akarta hagyni a Louvre-t. Már épp feszegette a zárat, amikor a múzeum egyik vízvezeték-szerelője megjelent a lépcsőházban, és mivel nem sejtette, hogy Peruggia épp mire készül, így segített neki kinyitni az ajtót, szabad utat biztosítva ezzel a távozáshoz és a Mona Lisa ellopásához.

Mona Lisa évente mintegy 8 millió látogatót fogad és mosolyog mindenkire
Mona Lisa évente mintegy 8 millió látogatót fogad és mosolyog mindenkireMTI

Egy napig észre sem vették a lopást

A Louvre személyzetének több mint egy napig fogalma sem volt arról, hogy a Mona Lisát ellopták. A múzeum festményeit gyakran eltávolították a falakról tisztítás vagy fotózás céljából, így nem lett gyanús, hogy hol van a híres festmény. Végül kedden dél körül egy látogató megkért egy biztonsági őrt, hogy mutassa meg neki, hogy merre találja a képet. Amikor azonban az őr nem találta Da Vinci alkotását, a múzeum kihívta a rendőrséget, és heves kutatásba kezdett. Még aznap este a múzeum vezetője bejelentette a lopást a világnak: „A Mona Lisa eltűnt. Eddig fogalmunk sincs, ki követhette el ezt a bűncselekményt” – mondta.

Az eltűnés híre közfelháborodást váltott ki Franciaországban

„Milyen vakmerő bűnöző, milyen rejtélyes, milyen mániákus gyűjtő, milyen őrült követte el ezt az elrablást?” – hozták másnap a szalagcímek. Persze nyomozók hada érkezett a Louvre-ba, hogy ujjlenyomatokat vegyen, tanúkat kerestek, átkutatták az autókat, ellenőrizék a gőzhajók utasait és a gyalogosokat is. Amikor egy héttel később a Louvre végre újra megnyitott, emberek ezrei bámulták az üres falat, ahol egykor a festmény lógott. Korabeli „médiacirkusz” alakult ki, de ennek ellenére sem találtak használható nyomokat a rendőrök.

A gyanú Guillaume Apollinaire avantgárd költőre terelődött, de még Pablo Picassót is kihallgatták a Mona Lisa eltűnésével kapcsolatban.

A két jövőbeli művészeti legendát később bizonyítékok hiányában tisztázták.

Ahogy teltek a hetek, hónapok, a Mona Lisa hollétével kapcsolatos találgatások egyre csak terjedtek. Néhányan azzal álltak elő, hogy az amerikai bankmágnás, JP Morgan szervezte meg a rablást, hogy megerősítse magánművészeti gyűjteményét; megint mások úgy gondolták, hogy a németek a franciák megszégyenítésére találták ki a lopás tervét. De többen látni vélték a festményt Brazíliában, Oroszországban és Japánban, sőt a pesszimisták úgy gondolták, hogy Da Vinci 400 éves remekműve végleg elveszett.

1913. december 11-én délután a rendőrség letartóztatta Peruggiát
1913. december 11-én délután a rendőrség letartóztatta PeruggiátBettmann / Getty Images Hungary

A rabló szerelmes lett Mona Lisába

Valójában attól a naptól kezdve, hogy ellopták, egy egyszobás lakásban hevert Párizs külvárosában. A tolvaj Vincenzo Peruggia volt, egy olasz bevándorló, aki egykor a Louvre-ban dolgozott „ezermesterként”. A 29 éves férfit, mint egykori Louvre-alkalmazottat, két alkalommal is kihallgatták a lopással kapcsolatban, de a rendőrség sosem tartotta komoly gyanúsítottnak. Peruggia két évig rejtegette a Mona Lisát.

„Elvesztem a mosolyában, és minden este gyönyörködtem a kincsemben, szerelmes lettem belé” – mondta később Peruggia, aki végül 1913 decemberében úgy döntött, megpróbálja eladni a festményt.

A „Leonard” álnevet használva levelet küldött egy Alfredo Geri nevű firenzei műkereskedőnek, és közölte vele, hogy ellopta a Mona Lisát, és haza akarja szállítani, Olaszországba. Geri, bár először nem hitt a levél írójának, decemberben az Uffizi képtár igazgatója, Giovanni Poggi társaságában találkozott „Leonardóval”, és meggyőződhettek arról, hogy a kép valóban az eredeti. Ám az 500 000 lírás eladási árban hiába egyeztek meg, az olaszoknak eszük ágában sem volt fizetni, hiszen tudták, hogy mivel állnak szemben.

A portré hitelesítése után a tolvajt feljelentették hatóságoknak. 1913. december 11-én délután a rendőrség letartóztatta Peruggiát. A kép pedig két esztendő után visszakerülhetett a Louvre-ba.

Peruggiát persze megvádolták a lopással, és Olaszországban bíróság elé állították. Tanúvallomása során azt állította, hogy a nemzeti büszkeség ösztönözte arra, hogy ellopja a festményt, amelyről azt hitte, hogy a napóleoni korszakban vitték el szülőhazájából, Olaszországból. Végül egy év és 15 nap börtönbüntetésre ítélték, de csak hét hónapot töltött le, szabadulása után pedig hősként ünnepelték Olaszországban.

A Mona Lisát ma már szinte lehetetlenség lenne ellopni. A világ legismertebb festménye a Louvre-ban maradt, ahol egy golyóálló üveggel védik. Kell is, hiszen évente mintegy 8 millió látogatót fogad, és mosolyog mindenkire azzal az összetéveszthetetlen, titokzatosan csábos arckifejezéssel.

Mentes Anyu szakácskönyvek

 

„A kevesebb több. A mentes jobb."

 

Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.

A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. 
Amit az online lapozgatóban megtalálsz:

  • Tartalomjegyzék
  • Előszó
  • Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából
  • + 1 recept is!

Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető!

 

hirdetés

 

Oszd meg másokkal is!
Mustra