Mit olvassak idén nyáron? 15 könyvet ajánlunk

GettyImages-1306357582

Nem kis feladatra vállalkozik, aki igyekszik lekövetni a külföldi és hazai írók legújabb magyar nyelvű megjelenéseit. Az elmúlt időszakban is hihetetlen gazdag volt az irodalmi termés, fantasztikus verses- és novellásköteteket, regényeket vehettünk kézbe. Mi alapján lehet választani ennyi erős könyv közül? Mire érdemes időt fordítani a pár hetes szabadságunkból, amit végre pihenéssel tölthetünk?

Szerencsére újságíróként lehetőségem van kortárs irodalmi interjúkat készíteni. De még úgy is, hogy az olvasás a munkám része, egy csomó könyvre nem jut időm. Most elsősorban azokból a kötetekből válogattam, amelyekkel eddig nem volt kapacitásom érdemben foglalkozni, és úgy tűnik, a közeljövőben sem fogok tudni beszélgetni a szerzővel. 

A lista óhatatlanul szubjektív, sokkal több mű megérdemelné, hogy szerepeljen rajta. Valahol azonban meg kellett húzni egy létszámbeli határt. Alább 15 könyvet fogok egy-egy rövid bekezdésben bemutatni. Olyan köteteket, amelyek engem most nagyon érdekelnek, vagy azért, mert az írójuk korábbi munkáit szerettem, vagy azért, mert jókat hallottam, olvastam róluk. Te mivel egészítenéd ki a listát?

Mészöly Miklós: Saulus

Idén 100 éve született a 20. század második felének egyik legjelentősebb prózaírója. A centenárium alkalmából sokat lehetett hallani Mészöly Miklósról, akitől – bevallom őszintén – korábban sajnos keveset olvastam. Úgyhogy igyekeztem pótolni a lemaradást, így jutottam el Az atléta haláláig és a Filmig. Mindkettőt nagyon élveztem, és alig várom, hogy belekezdjek a Saulusba, amely Szent Pál élettörténetének a damaszkuszi útig tartó szakaszát dolgozza fel, és sokkal több, mint egy bibliai témájú kosztümös regény. Ezt Szolláth Dávid irodalomkritikustól, a Mészöly Miklós című monográfia szerzőjét tudom, aki sok izgalmas dolgot osztott meg velem Mészöly pályájáról. 

Jón Kalman Stefánsson: Ásta

Amikor a homofób és transzfób törvénymódosítás miatt nagyon elkeseredettnek éreztem magam, egy korábbi Stefánsson-könyvet kezdtem olvasni, az a címe, hogy A mindenséghez mérhető. Egyből visszajött minden, amit az író könyveiben, A halaknak nincs lábukban és a Menny és pokol trilógiában imádtam. Zord izlandi időjárás, hóviharok, a tenger közelsége, élet a halfeldolgozó üzemben, sötétség és fény, zárkózott emberek, háborgó érzelmek, sorsdöntő pillanatok. Letisztult, lírai próza, miközben olvasom, szinte folyamatosan azon gondolkodom, miért nem giccsesnek érzem, hanem szimplán gyönyörűnek. Az Ásta című könyvnek a borítója is csodás, alig várom, hogy elkezdjem.

Barangold be Izlandot!
Barangold be Izlandot!Matteo Colombo / Getty Images Hungary

Simon Balázs: Összegyűjtött versek

Nem tudom, hogy vagytok vele, de én sokáig nem mertem verseket olvasni. Be voltam feszülve, hogy biztos nem értem őket eléggé. Aztán egyrészt elkezdtem úgy viszonyulni kötetekhez, mintha múzeumban járnék: mindent megnézek, de teljesen oké, ha csak 5-10 mű hagy bennem nyomot. Másrészt arra is rájöttem, hogy itt sem egy helyes értelmezés van, amit ki kell találni, hanem a lényeg, hogy interakcióba tudjak kerülni a szöveggel. Szóval egy ideje törekszem arra, hogy minél több lírát olvassak. Simon Balázsról Mesterházi Mónikától hallottam először, amikor Mónika kötetéről, a Nem félekről beszélgettünk. Balázs a ’90-es évek egyik meghatározó alkotója volt, tragikusan fiatalon hunyt el. Most gyűjteményes kötetben lehet elolvasni a verseit, én nagyon kíváncsi vagyok rájuk. 

Terék Anna: Háttal a napnak

A legváratlanabb helyekről hallottam idén, hogy milyen elismeréssel beszélnek Terék Anna munkáiról. Ajándékba meg is kaptam az egyik barátomtól Anna legújabb kötetét, csak még nem tudtam rá sort keríteni. Nagyon izgalmas illusztrációk vannak benne, Antal László munkái. Egyébként Anna is az ELTE pszichológia szakán végzett, de úgy alakult az élet, hogy nem ismertük egymást közelebbről. A szövegeiről annyit tudok, hogy vallomásos jellegűek, és súlyos témákat, traumákat dolgoznak fel. Antal Nikolett az ÉS-ben „szívszorítóan felemelő líraként” jellemezte a verseket. A kritika alapján megrendítő olvasmányélményre számítok, amelyben ott lesz a gyógyulás is, és az önmagunkhoz való kapcsolódás újfajta lehetőségei. 

Ali Smith: Ősz

Vannak írók, akiktől elolvasol egy könyvet, és egy életre megnyernek maguknak. Ilyen nekem Ali Smith Hogy lehetnél mindkettő című regénye, amely egy reneszánsz festő és egy napjaink Angliájában élő kamasz történetét beszéli el. Fantasztikus ötlet volt, hogy világszerte úgy nyomtatták ki a könyvet, hogy a példányok egyik fele az egyik, a másik a másik elbeszélővel indult. Olvasóként sem tudtál kétféle élményt kapni. Az Ősz című regény az Évszak-kvartett első része. A sorozat kötetei a 2016-os Brexit-népszavazás hatásait vizsgálják. Ez a történet többek között a 32 éves Elisabeth és a 101 éves Daniel barátságát dolgozza fel, 2017-ben a New York Times, a Washington Post és a Guardian is az év egyik legjobb könyvének választotta.

Az irodalomban is fontos téma
Az irodalomban is fontos témaBeatrix Productions / Getty Images Hungary

Rachel Cusk: Körvonal

Ebben a könyvben két dolog fogott meg. Az egyik, hogy a regény 10 beszélgetésből épül fel. Hogyan tudta megoldani az író, hogy így rakjon össze egy történetet? Mi és hogyan derül ki az elbeszélőről, egy frissen elvált írónőről, aki Athénba repül, hogy kreatív írást tanítson? Hogyan érdemes olvasni, figyelni ezeket a dialógusokat, hogy összeálljon a kép? Mit tanít a könyv arról, ahogyan a saját beszélgetéseinkben jelen vagyunk? Szeretem, ha egy kötet megdolgoztat, valami újat hoz, remélem, ez is ilyen lesz. Másrészt a könyv egy trilógia első darabja. Ha érdekesnek találod, akkor lehet várni a második és a harmadik részt, elvileg félévente fognak érkezni. Merre építkezik majd bennük tovább a szerző?

Zadie Smith: Menekülés New Yorkból

Zadie Smith a kortárs brit irodalom egyik legolvasottabb szerzője. Mindössze 25 éves volt, amikor megjelent az első regénye, a Fehér fogak, amely rögtön óriási siker lett, számos díjat bezsebelt, tévésorozat is készült belőle. Én sajnos még pont nem olvastam, de az NW-t és a Swing Time-ot igen, utóbbi kábé megmentett egy nehéz életszakaszban, annyira élvezetes volt elmerülni benne. Zadie nyilatkozatait is érdemes egyébként figyelni, rendkívül szimpatikus író. A Menekülés New Yorkból azért is különösen érdekes nekem, mert eddig Zadie regényeit olvashattuk magyarul, ebben a könyvben viszont a kisprózája kapott helyet. Biztos vagyok benne, hogy kitűnő választás, ha rövidebb szövegekre vágysz a függőágyban vagy a vízparton.   

Ross Károly: Híd az ártér fölött

Ross Károly számomra azért is fontos szerző, mert ő volt az első hús-vér író, akivel találkoztam. Győrben egy gimnáziumba jártam a lányával, akivel barátok lettünk, és mindig hihetetlenül menőnek meg egy kicsit misztikusnak tartottam, hogy az apukájának könyvei jelennek meg. Kamaszkoromban olvastam a Futás éji mezőn rövidebb elbeszéléseit, a Klausz mérnök kicsapongásai című kisregényt és a Hártékat. Sokat jelentettek nekem ezek a szövegek. A Híd az ártér fölött egy Tanai Áron nevű mérnökről szól, aki egy régóta húzódó örökségi ügy miatt tér vissza a falujába. Egy csapásra felbolydul a múlt, előtérbe kerülnek lezáratlan ügyek, és a főhős döntéshelyzetbe kerül: ragaszkodik egyfajta felszínes jó közérzethez a jelenben, vagy a dolgok mélyére ás, bármi is az ára. 

Hova jutunk el egy könyv végén?
Hova jutunk el egy könyv végén?Citizen of the Planet/Universal / Getty Images Hungary

Zelei Bori: Csörög

A második könyv megjelenése minden írói életút egyik legizgalmasabb pontja. Merre fejlődik a szerző, hogyan birkózik meg az új feladattal? Mennyiben hozza azt, amit megszoktunk tőle, vagy valami egészen mást próbál ki? Zelei Borit még aktivista körökből ismerem, és nagyon örültem a debütáló, Kevert című novelláskötetének, amely közösségi finanszírozásból valósult meg. Az új könyv, a Csörög egy regény, Zsuzsa és Márta megismerkedését, szerelmét, hétköznapjait követi nyomon különböző emlékképeken és miniatűr gesztusokon keresztül. Leszbikus nőként nekem nagyon fontos, hogy azonos nemű kapcsolatoktól is olvashassak történeteket, de biztos vagyok abban, hogy bárki számára izgalmas, szerethető, elgondolkodtató karakterekről van szó, akikhez könnyebben lehet kapcsolódni, mint sokan gondolnák.   

Michel Houellebecq: Intervenciók 2020

A Goncourt-díjas francia író a kortárs irodalom egyik legprovokatívabb és legellentmondásosabb alakja. Rendre kiveri az olvasóknál a biztosítékot, sokan egyenesen nőgyűlölőnek, rasszistának, iszlamofóbnak tartják. Bár a szövegekben megjelenő értékrendje tőlem is távol áll, mégis szoktam olvasgatni, nem minden bűntudat nélkül, egyfajta guilty pleasure-ként. Főleg azért, mert nagyszerűen ír, és nagyon elgondolkodtató témákat vet fel. Eddig regényíróként ismerhettük, de most a publicisztikai írásaiból és az interjúiból jelent meg gyűjtemény magyarul. Az Intervenciók 2020-ban többek között arról is ír, hogy „a világjárvány által teremtett helyzet nemcsak erodálja, hanem szinte korszerűtlennek láttatja az emberi kapcsolatokat”. A könyvben biztos lesz egy csomó olyan téma, amelyről izgalmas beszélgetéseket lehet folytatni egy fröccs mellett.

Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából

Hajnóczy Pétertől A fűtő című novellát olvastam, amikor Bárány Tibor irodalomkritikus nagyszerű szemináriumára jártam a Werk Akadémián. Vettem is gyorsan jegyet a Trafóba az A halál kilovagolt Perzsiából című darabra, de sajnos ez volt az egyik első színházi előadás, amely a világjárvány miatt meghiúsult. Hajnóczy a ’70-es évek prózairodalmának különleges alakja, hét év alatt megjelent négy kötetének mindegyike eseményszámba ment. Nehéz sorsú, fiatalon elhunyt íróról van szó, akinek a szövegei tele vannak feszültséggel, erkölcsi dilemmákkal, szabadságkereséssel. A mostani gyűjtemény két kisregényt és 21 elbeszélést tartalmaz, a legjelentősebb művek mellett a kísérleti írásokból is ízelítőt kapunk. 

Foglalkoznunk kell a szegénységgel
Foglalkoznunk kell a szegénységgelImage Source / Getty Images Hungary

Borbély Szilárd: Nincstelenek

Irodalmárok között széles körű az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a 2013-ban megjelent Nincstelenek a kortárs magyar irodalom egyik alapműve lett. A regény elbeszélője egy 10 éves kisfiú, az ő nézőpontjából ismerjük meg egy falusi, mélyszegénységben élő család mindennapjait. A könyv egyik fontos kérdése talán az, hogy a nélkülözés hogyan nyomorítja meg az ember egészségét, annak fizikai, lelki és társas értelmében egyaránt, és van-e ebből kiút, mire lehet képes a szabad akarat a durva körülményekkel szemben. Olyan témák, amelyekkel a pszichológiában, meg úgy egyáltalán, a politikában, a társadalomban, sokkal-sokkal többet kellene foglalkoznunk. A Nincstelenek új kiadásával indult Borbély Szilárd életműsorozata, amelyből azóta a Kafka fiai című regény is kijött. 

Yoko Tawada: Egy jegesmedve emlékiratai  

Yoko Tawada Tokióban született, orosz szakot végzett Japánban, kortárs német irodalomból diplomázott Hamburgban, később pedig a Zürichi Egyetemen doktorált belőle. Nagyon képzett szerzőről van szó, aki japánul és németül is publikál, más műveihez hasonlóan az Egy jegesmedve emlékiratait is mindkét nyelven megírta. Ha ez önmagában nem lenne elég ahhoz, hogy el akarjam olvasni a regényt, akkor ott van a fülszöveg, amely utal a könyv izgalmas groteszkségére. A történet ugyanis egy íróról, egy cirkuszművészről és egy környezetvédelmi aktivistáról szól, akik mindhárman jegesmedvék. Az ő nézőpontjukból tekinthetünk rá a 20. század második felének történelmére. 

Hogyan látnak minket?
Hogyan látnak minket?Henrik Sorensen / Getty Images Hungary

Vigdis Hjorth: A tanárnő dala

A norvég író számára az Örökség című, magyarul is olvasható regény hozta el a kirobbanó nemzetközi sikert: 18 nyelvre fordították le és 150 ezer példányban kelt el világszerte. Én a csodás író, költő, szerkesztő, Seres Lili Hanna könyvklubjában találkoztam a művel. A szöveg érzékenyen és okosan ragadja meg a gyermekkorban elszenvedett bántalmazás hosszú távú hatásait, mutatja be a családtagok egymáshoz való komplex viszonyát, az emlékezés, a felejtés és a tagadás jogáért vívott harcot, miközben arra keresi a választ, hogy a gyógyulás feltétele-e, hogy mások elismerjék a történetünket. Annyira sokat adott a könyv, hogy el is döntöttem, követni fogom Vigdis munkáit. A tanárnő dalában egy középkorú nő ideálisnak hitt világában, magáról alkotott képében keletkeznek repedések, miután igent mond, hogy szereplőként részt vegyen az egyik hallgatója vizsgafilmjében.

Jesmyn Ward: A csontok megmaradnak

Jesmyn Ward az egyetlen nő és az egyetlen afroamerikai szerző, aki kétszer is elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. 2011-ben az A csontok megmaradnak, 2017-ben pedig a Hallgasd a holtak énekét! című regényéért. Izgalmas csavar, hogy nálunk a két mű pont fordított sorrendben jelenik meg. A csontok megmaradnak „a faulkneri dél látomásos, mégis könyörtelenül valóságos prózája”, amelyben nyomor és költészet, emberi gyengédség és a vidéki élet brutalitása feszül egymásnak. Egy Mississippi állambeli kisvárosban vagyunk, a 14 éves Esch teherbe esett, a fivére harci pitbullokat tenyészt, az apja alkoholista, és a Mexikói-öböl partvidékén, ahol élnek, hurrikán készül.

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra