Olyannyira, hogy aki hozzáér, éveken keresztül is szenvedhet a fájdalomtól, mert erős méreganyagok kibocsátására képes a szúróbokor (gympie gympie) nevű növény. Ugyan a bogyói érdekes módon ehetőek, de szinte lehetetlen leszedni őket anélkül, hogy az ember ne érjen hozzá a szőrös levelekhez. Az pedig végzetes következményekkel járhat.

Bármennyire is szemet gyönyörködtető ez a hazai erdőkben virágző növény, több ok miatt is tilos leszedni.
Tovább olvasomElső látásra ártalmatlannak tűnik
Az Ausztrália esőerdőiben élő növény szív alakú levelei nem jelzik a rettenetes veszélyt, ám az apró szőrszálak, amelyek a szúróbokor szárán és levelein is megtalálhatóak, a másodperc töredéke alatt juttatják be a mérget a másik élőlény szervezetébe.
Ezek a szőrszálak vékony tűre emlékeztetnek, amelyeknek üreges a belsejük, és a végüknél elvékonyodnak.
Ez a vékony, sérülékeny rész teszi lehetővé, hogy amint a szőr érintkezik valamivel, a vége „letörik” és a méreg azonnal kiürül belőle.
Maga az anyag pedig igen stabil, még az elpusztult, illetve az évtizedekig laboratóriumban tárolt növények levelei is csíptek.
Először az ausztrál aranyásók adtak róla hírt az 1860-as években, és több feljegyzés is akad, amelyben arról számolnak be, hogyha például a málhás lovakat csípte meg a növény, azok szó szerint megőrültek a fájdalomtól, és néhány órán belül elpusztultak.
A méreg okozta fájdalom alig elviselhető
Az akár tíz méter magasra is megnövő növény mérge olyan kínokat okoz, mintha valakit a villamosszék sokkhatása mellett még savval öntenének le. Legalábbis ezt mondta egy posztgraduális tanulmányait végző hallgató, akinél a védőfelszerelés ellenére súlyos allergiás reakciót váltott ki a növény.

Azok, akik egy baleset folytán kapcsolatba kerültek a növénnyel, egyöntetűen életük legfájdalmasabb élményének nevezték az esetet, amiből hónapokon vagy akár éveken keresztül sem épültek fel, feldagadt az arcuk, és a még a bőr vízzel való érintkezése is kínzó volt.
Azt gondolnánk, hogy a fejlett orvostudomány már képes elbánni az ilyen típusú mérgezésekkel, de még az 1990-es években a szteroidos kezelések is lassan gyógyították a növény csípése által okozott allergiás reakciót.
Biológiai fegyverként is bevetették volna
Talán nem véletlen, hogy a brit hadsereg az angliai Porton Downban lévő szigorúan titkos laboratóriumában kísérletezhetett vele. Ez természetesen csak feltevés, de az biztos, hogy 1968-ban arra szerződést kötöttek a Queenslandi Egyetem patológia professzorával, Alan Seawrighttal, hogy küldjön Angliába néhány példányt a növényből.
„A vegyi hadviselés a labor specialitása, így feltételezem, hogy fontolgatták a növény biológiai fegyverként való bevetését, de később nem hallottam felőlük” – mondta el Seawright az Australian Geographic cikkében.
Ha érdekel, hol tekinthetők meg a világ legveszélyesebb növényei, olvasd el ezt a cikkünket.

Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés