A Mandela-effektus kifejezést a magát „paranormális nyomozónak” nevező blogger, Fiona Broome alkotta meg 2009-ben – írja cikkében a Mental Floss –, miután szembesült vele, mennyire tömeges mértékben jelentkezhetnek hamis emlékek. A hölgy egy előadásában megemlítette a bebörtönzött dél-afrikai aktivista, Nelson Mandela tragikus halálát, mire a közönség nagy része elmondta, mennyire megrázta őket az esemény, sokan még az ezzel kapcsolatos tévériportokra is jól emlékeztek – a baki mindössze annyi, hogy Mandela az előadás idején még nagyon is életben volt, csak 2013-ban hunyt el, több mint húsz évvel szabadon bocsátása után.
Az elméd trükközik veled
Ugyan Broome maga párhuzamos dimenziók létezésének tudta be a jelenséget, a Mandela-effektus fogalma a parabloggernél jóval tudományosabb körökben is elterjedt: általánosságban a kollektív hamis emlékeket jelöli, amelyekről egy közösség legtöbb tagja váltig állítja, hogy igazak, valójában azonban sohasem történtek meg. Az internetes „Mandela-gyűjtők” számos hasonló kollektív tévedést gyűjtöttek össze az évek során: az egyik leghíresebb Darth Vader legendás mondata A Birodalom visszavág kulcsjelenetében – „Luke, én vagyok az apád!” –, melyet mindenki fejből idéz. Csakhogy a sötét nagyúr sohasem mondott ilyet, a filmben az alábbi sor hangzik el: „Nem, én vagyok az apád.”
Hasonlóképp, a legtöbb Star Trek-rajongó biztos benne, hogy Kirk kapitány, amikor vissza akart térni az Enterprise fedélzetére, parancsba adta főgépészének: „Sugározz fel, Scotty!”, míg valójában egyetlen epizódban sem hangzott el ebben a formában a (tévesen) híressé vált mondat. Sokan kapásból úgy emlékeznek, hogy a Monopoly kabalafigurája monoklit visel, Mickey egérnek hózentrógere van, Pikachu farka vége pedig fekete, holott egyik sem igaz, a magyar háztartásokban pedig nem 220 volt, hanem 230 volt az elektromos hálózati feszültség, annak dacára, hogy a legtöbben azonnal rávágnánk az első választ.
Teréz anyát nem avatta szentté II. János Pál, az eseményre csak 2016-ban, Ferenc pápa regnálása idején került sor, az USA pedig – a közkeletű tévedéssel ellentétben – nem 51, hanem 50 tagállamból áll. A KitKat csoki nevében nincs kötőjel, a Fruit of the Loom ruhamárka logójában pedig sohasem volt bőségszaru a gyümölcsök hátterében.
De ha nem alternatív univerzumok állnak a háttérben, mi lehet a különös jelenség magyarázata? A pszichológusok szerint az emlékek tárolásáért és felidézéséért felelős agyi mechanizmus tehet a Mandela-effektusról. A hosszú távú memória nem egészként, hanem inkább foltokban tárolja el az élményeket, információkat, egy-egy emlékkel kapcsolatban csak a fontosabbnak ítélt részletek maradnak meg benned, amikor pedig fel kell eleveníteni az adott dolgot, a hiányzó részeket máshonnét szerzett információkkal, vagy sémákkal, sztereotípiákkal pótolja az elméd.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy napjaink multimédiás világában, a mindenfelől villámgyorsan ránk ömlő információk korában sokkal nehezebb alaposan megemészteni, feldolgozni egy-egy adathalmazt vagy emléket, az internet pedig gyakran tele van hamis információkkal, átverésekkel, így manapság könnyebben és gyakrabban találkozhatsz a Mandela-effektussal, mint akár néhány évtizeddel korábban.
