A fizetések emelése mellett azonban fontos lenne a részmunkaidős pozíciók számának növelése, az 55 éves korosztálynál idősebbek foglalkoztatásának elősegítése és egy kedvezőbb adópolitika is, írja a HVG, szakértőkre hivatkozva.
Nem csak a fizetések mértéke számít
Uniós csatlakozásunk óta (2004) mintegy 321 ezer magyar helyezkedett el külföldön. Honfitársaink számára a legvonzóbb célpont Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria. Csak ebben a három országban 281 ezer magyar dolgozik. Azonban ennél lényegesen többen élnek külföldön Kozár Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója szerint.
A szakértői vélemények és a kutatások is alátámasztják, hogy bár a fizetés a legjelentősebb tényező a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításában – ehhez a kinti jövedelmek mintegy kétharmadát kellene biztosítania a magyar munkaerőpiacnak –, ám többek között fontos volna az atipikus foglalkoztatás bővítése, az egészségügyi ellátás színvonalának emelése, a hatékonyabb kampányok és elhelyezkedést támogató intézkedések kidolgozása, illetve a hazai bürokrácia automatizálása, csökkentése is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
