közösségi oldal nélkül

A különféle közösségi oldalakon szerepelni ma már olyannyira hozzátartozik a mindennapjainkhoz, hogy arra, aki azt mondja, hogy ő nincs a Facebookon, úgy nézünk, mintha ufót látnánk. Hiszen a közösségi oldalak gomba módra szaporodnak, mi pedig nem győzünk lépést tartani velük. De vajon kell ez egyáltalán? Évek óta olvashatjuk a listákat azokról a hírességekről, akikkel „közvetlenül” nem találkozhatunk ezeken a felületeken, legfeljebb csak rajongói oldalakon, mint például Brad Pitt, Daniel Radcliffe vagy Sandra Bullock.

Az első közösségi oldalak

Kezdjük a „nagy öregekkel”. Talán még emlékszel rá, mikor itthon az iWiW tarolt, de azt hamarosan nálunk is felváltotta a Facebook-őrület. Azzal kezdődött minden. Aztán jött az Instagram, Snapchat, Pinterest, YouTube, TikTok, Twitter, LinkedIn, a rengeteg társkereső oldal és egyebek. Az embereknek mindig is volt igényük arra, hogy minél többet beszélgessenek és sztorizzanak, és a velünk született exhibicionizmusnak köszönhetően arra is, hogy megmutassuk magunkat. Önmagunk és boldogságunk reprezentálása a mai napig ezeknek az oldalaknak a fő mozgatórugója. 

Láthatatlanul beszippant?

Ha bárki kortól, nemtől függetlenül úgy dönt, hogy nem szeretne a Facebook platformján szerepelni, nem görgeti a sokszor hamis Instagramot, és nem ébred a Pinterest szemgyönyörködtető fotóira, akkor ő mutáns? Gondolj csak a személyes érintettségedre. Hisz lehet, hogy a nagymamádnak például nincs Instagram-oldala. Az sem mellékes, hogy mégis mit posztolna a nagyid? Ha van cél, közlési inger, mondanivaló és tartalmas poszt, akkor van létjogosultsága ezeknek az oldalaknak, de csak azért szerepelni rajtuk esetenként sokszor silányabb minőségű tartalommal, mert mindenki másnál is ezt a tevékenységet látod, nem egészséges. Ugyanis a neten magunkról megosztott információk kétélű fegyverek lehetnek. Ha azonban ésszel és határokat állítva ezen oldalak használatában is az arany középutat követjük, nem érhet nagy baj minket felhasználóként. Az sem mellékes, hogy ezek az oldalak hasznosak lehetnek a karrierépítés szempontjából, így ha úgy döntesz, hogy magánemberként nem sokat osztanál meg magadról, de a munkáddal kapcsolatosan szívesen posztolsz infókat, akkor máris te is bekerültél az aktív felhasználói körbe.

A hírességek is nehezen vannak meg enélkül

Az átlagember nem szereti azt az érzést, amikor azt érzi, hogy nem tartozik sehova, ezért tudat alatt megfigyeljük a környezetünket, és azt csináljuk, amit a másik. Ha pedig hírességekről van szó, sokszor ők kerülnek példaképi szerepekbe, holott egy olyan képet tárnak elénk az életükről, ami sokszor nem is a valóság. Ez a „mindent szebbnek, mindent jobbnak” mutatás elve pedig beszivárgott a hétköznapi emberek feedjeibe is, ami sok esetben negatív hatással van a személyiségfejlődésre és az önbizalomra. 

Segít a brandépítésben

Érdemes kicsit marketinges fejjel is gondolkozni ezeknek az oldalaknak a használatát illetően, mert nem biztos, hogy aki teljesen átlagos, hétköznapi életet él, és még azt sem szereti különösebben, ha fotó készül róla, akkor a Facebook mellett még TikTok-fiókkal is rendelkeznie kell. Ha viszont van egy kreatív hobbid, és azt szívesen megosztanád a világgal, pont a TikTok és az Instagram lehet neked célravezető piaci szempontból.   

Végezetül idézzük Chris Hughest, a Facebook egyik társalapítóját:

„Az igazság az, hogy nincs szükségünk közösségi médiára. Ahelyett, hogy abban reménykednénk, hogy egy olyan monopolisztikus platform, mint a Facebook, szabályozási szétválása ugyanannak az ötletnek egy új változatát vezeti be, ki kell használnunk az alkalmat annak eldöntésére, érdemes-e megismételni magát az ötletet. Valószínűleg rá fogunk jönni, hogy nem – a közösségi média által létrehozott kapcsolatok gyakran gyengék, a használatból nyert világ perspektívája torz, és a vele töltött időt jobb, ha szinte bármi mással töltjük.”