Az Erzsébet híd impozáns kapui
A névcserék korszaka ezzel nem ért véget. Volt, amikor a jelenlegi Ferenciek terének egy része Kígyó tér volt – erre utal a mai Kígyó utca is –, hogy aztán több évtizedig Apponyi tér néven emlegessék. 1953-tól Felszabadulás térnek hívták, egészen 1991-ig, a mai idősebb generáció tagjai közül még ma is sokan így emlegetik. Találkozunk a Felszabon – ez volt a jelszava azoknak, akik innen indultak esti találkára az Egyetem presszóba vagy a Metró együttes közeli klubjába.
Mindig fontos közlekedési csomópontnak számított, főleg miután megépült a régi Erzsébet híd – és már itt is vagyunk a Klotild-paloták születésénél. A két jellegzetes angol neobarokk, eklektikus épület Budapest látképéhez olyan szorosan hozzátartozik, mint a budai Vár vagy a Parlament épülete. A Klotild- és a Matild-paloták a Rákóczi út felől nézve ma is az Erzsébet híd impozáns kapuját alkotják.
A Millenniumot követő századfordulón József Károly főherceg neje, Klotild Mária főhercegné kezdeményezésére pályázatot írtak ki az akkori nevén Kígyó téri építkezésre. Az Erzsébet híd tervezett építése miatt az 1880-as években lebontott házak helyén felszabadult telkeket a főhercegi család megvásárolta.
A megbízást Korb Flóris és Giergl Kálmán kapta meg. Giergl tervezte egyebek között a Zeneakadémiát is, valamint több palotát és kórházat, miközben szenvedélyes utazó, sportoló, író és szőnyegszakértő is volt. A tiroli származású Györgyi–Giergl művészcsalád tagjai között egyébként építész, festő, fényképész és üvegműves is akadt. Kálmán a Műegyetemen és a berlini Kunstakademie-n folytatta egyetemi tanulmányait, amelyet egyéves németországi gyakorlat követett. 1889-ben Hauszmann Alajos tervezőirodájában kezdett dolgozni. Hauszmann a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, valamint a Budavári Palota bővítésébe is bevonta a fiatal, tehetséges Kálmánt és másik tanítványát, Korb Flórist. A két építész 1893-ban alapított saját irodát.
Zsolnaytól Róth Miksáig
A Klotild-palotákba 1902-ben a kor leggazdagabb emberei költöztek be, hiszen a több száz négyzetméteres lakások ablakából csodálatos kilátás nyílt. A századforduló legtehetősebb ügyvédjei, arisztokratái, politikusai és nyugalmazott katonatisztjei és családjaik leltek itt otthonra. A földszinten éttermek, ékszerboltok, divatszalonok és bankfiókok nyíltak, az első és a második emeleten pedig irodák és műtermek: itt működött Hollenzer László fényképész szalonja is.
A tükörszimmetrikus házakat egy akkoriban még újdonságnak számító technikával építették: vasszerkezettel, amit faragott kőburkolattal takartak el. Budapesten az elsők között szereltek be ide liftet. A lakásokat Zsolnay cserépkályhák fűtötték, az üvegablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. A 48 méter magas saroktornyok csúcsát József Károly főherceg koronájának felnagyított másai díszítik.
Hogy miért éppen Matildnak nevezték el az egyik épületet, arról sok találgatás folyt. Három nő viselte csupán a Habsburg-családban ezt a nevet. Az első Matild a Habsburgok között egy 1251 és 1304 között élt bajor hercegné volt, a második 1849 és 1867 között élt, és amint azt a krónikák feljegyezték, mindössze 18 éves volt, amikor egy színházi előadás előtt titokban el szeretett volna szívni egy cigarettát, ám dohányzást tiltó apja rányitott, és a sebtében háta mögé rejtett cigaretta lángra lobbantotta a ruháját. A lány az így szerzett súlyos égési sérülésekbe végül belehalt. A harmadik Matild jóval az épületek átadása után, 1906-ban született, Mária Valéria kilencedik gyermekeként.
Állítólag a Matild egyszerűen azért terjedt el a köznyelvben, mintegy megkeresztelve a másik palotát, mert hangzása emlékeztet a Klotildra.
A paloták előtt annak idején két szobor magaslott: a déli előtt 1908-tól Werbőczy Istváné, az északi előtt pedig Pázmány Péteré, utóbbit 1914-ben állították fel. Mind a két szobor tagja volt annak a tíz szobornak, amit a magyar főváros a királytól kapott ajándékba.
Önkiszolgáló étterem, kaszinó, galéria
A II. világháború alatt mindkét épület tetőzete súlyosan megrongálódott. Az északinak a Váci utca felőli szárnya komoly sérüléseket szenvedett, de az ötvenes években valamelyest helyreállították.
Akkor vált igazán fontos közlekedési csomóponttá a hely, amikor a II. világháborúban felrobbantott régi Erzsébet híd helyén 1964-ben megépült az új. Később, amikor átadták az M3-as metró egyik állomását, módosították a felszíni közlekedést és a tér képét.
A hatvanas évek második felétől önkiszolgáló étterem működött a patinás Belvárosi Kávéház helyén, amelyet hajdanán a több generációra visszamenően vendéglátós Rónai család üzemeltetett. A műanyag tálcákkal imbolygó vendégek közül bizonyára sokan nem tudták, hogy itt alkotta meg Krúdy a Szindbádot, és hogy milyen neves írókból, költőkből, képzőművészekből álló társaság gyűlt itt össze nap mint nap. Ez volt az a kávéház – és ezt az információt emléktáblán is olvashatjuk –, amely Budapest ostroma után először megnyitott.
1977-ben mindkét épületet műemléknek nyilvánították, és részei az UNESCO világörökségének is.
Sokáig működött itt kaszinó-mulató, valamint a Budapest Galéria kiállítóterme. A rendszerváltás után az északi palota a Posta kezébe került. 2012 februárjában új korszak kezdődött a Klotild életében: a felújítás után itt nyílt meg az ötcsillagos Buddha Bar Hotel.
Kate Beckinsale latexben indult vérfarkasvadászatra
A sokáig – részben – üres neobarokk paloták romantikája a hollywoodi rendezők képzeletét is megragadta. Nem tudni, ki adta az ötletet Len Wisemannek, a 2003-as Underworld rendezőjének, de kísérteties vámpírtanyát varázsolt a Klotild-palotából: innen indult vérfarkasvadászatra – talpig latexben – Kate Beckinsale.
Mások, nem filmes stábok tagjai is szívesen túráztak volna a sokáig teljesen üres emeleteken, de ahhoz túl veszélyesnek nyilvánították a sérült épületrészeket, és az itteni irodákban dolgozók meg a lakástulajdonosok sem örültek volna neki.
Sok évet kellett várni, hogy elinduljon, majd be is fejeződjön a másik, a Matild-palota rekonstrukciója. A nyitás pár napon belül várható. Az enteriőr megtervezését a tulajdonosok az MKV Designra bízták, amelynek alapítója és ügyvezető igazgatója, Maria Vafiadis szerint „a dizájnnarratíva, amelyet erre a csodálatos palotára alkottunk meg, a helyi kultúrában gyökerezik, és a projekt minden elemét átjárja”.
A szálloda varázslatos időutazásra kalauzolja a palota kapuin belépőket. A történelmi bejárat passzázsát porcelánelemekből álló csillár ékesíti, a hagyományos magyar Zsolnay kerámiaművészet tiszteletére. Az egész épületben felbukkannak a türkiz, az arany és a réz árnyalatok, amelyek átgondolt színpalettája, a tervezők szándéka szerint, Budapest ikonikus épületeinek színárnyalatait, valamint jellegzetes háztetőit tükrözi vissza. A lobbyban a belépőket a főhercegné portréja és történelmi fotók gyűjteménye fogadja, amelyek betekintést engednek Budapest történelmébe és a régi palota mindennapjaiba. A középpontban egy elegáns, egyedi csillár emlékeztet arra a gyönyörű ékszerre, amelyet a Habsburg-család nőtagjai hordhattak.
A szálloda vendégei 111 elegánsan berendezett szoba és 19 fejedelmi lakosztály közül választhatnak, amelyek többsége gyönyörű kilátást biztosít a városra. A szálloda 4 vendégszoba-kategóriát kínál, amelyek mindegyike a főhercegné érdeklődési köréből, életstílusából és a 20. század eleji Budapestből merít ihletet. A legtöbb vendégszobának óriási a belmagassága, és a mesteremberek munkáját dicsérő különleges részletgazdagságot ígér, szecessziós hatásokkal. Finoman kidolgozott, kézműves, népi motívumokkal díszített fejvégek, tradicionális magyar, halszálkamintás parketta, hímzett párnák és elegáns kristálylámpák ékesítik a szobákat.
A Magyarország hagyományos termálfürdőit idéző, spastílusú fürdőszobák mindegyike olasz, öntött fürdőkádakkal és esőzuhannyal lett felszerelve. Pazar aranydíszítések, türkiz üvegmozaikok, hatalmas fehér márványlapok ékesítik a fürdőt, ahol dupla mosdókagyló és padlófűtés emeli a fürdést igazi luxusélménnyé.
A wellness- és sparészleg a magyar fürdők világát és élményeit idézi meg, hagyományos termálvizes kezeléseivel és hammam rituáléival ébresztve fel az érzékeket. A Duna-parti hattyúk által ihletett fürdő belső dizájnja, fehér falaival, aranyozott díszítéseivel és fehér márványpadlózatával nyugodt oázisként várja a feltöltődésre vágyókat. Az aktív kikapcsolódást keresőket teljesen felszerelt, modern edzőterem várja.
Az egyedülálló Maria Klotid Royal Suite a főhercegné privát apartmanját idézi meg. Tágas hálószobával, fürdőszobával, nappalival és külön dolgozószobával rendelkezik, bútorzata a modern és antik elegye. Az elegáns csillárokkal, kézzel készített üvegmozaikokkal és fapadlózattal megálmodott tér a térség kézműves mesteremberei előtt tiszteleg. Igény esetén a lakosztály két további szobával egybenyitható, így tágas, három hálószobás apartmanná alakítható.
Aki az Oscar-díjasoknak főz
Ami igazi szenzáció, és amiről már a média is beszámolt a közelmúltban: a nyáron megnyíló Matild-palota gasztropápája Wolfgang Puck lesz.
Az osztrák származású Puck, a világ egyik legtekintélyesebb fine dining séfje már gyerekkorában elkezdett főzni édesanyja oldalán, aki szintén séfként dolgozott. Ösztönzésének köszönhetően tizennégy évesen elkezdte kitanulni a szakácsmesterséget. Fiatal szakácsként Franciaország legnevesebb éttermeiben helyezkedett el, beleértve a párizsi Maxim’s-ot, a monacói Hotel de Paris-t és a Provence-i 3 Michelin-csillagos L’Oustau de Baumanière-t. 24 évesen Wolfgang megfogadta egy barátja tanácsát, és Európát elhagyva az Egyesült Államokba költözött. Hosszú évek óta ő állítja össze az Oscar-díj-átadó fogadások menüjét.
A Matild-palotát az üzemeltetők a belvárosi társasági élet új központjának szánják, és belföldi vendégekre is számítanak. Az épületben kap helyet a Spago by Wolfgang Puck, amely modern dizájnnal, lenyűgöző lounge résszel és a Duna utcára nyíló óriási terasszal várja majd a betérőket. A Spago a törekvések szerint ötvözi majd a világhírű szakember kaliforniai gasztrostílusát, a tehetséges hazai séfek tudását és a magyar konyhaművészeti hagyományokat.
Az épületben ősszel nyíló Matild Café & Cabaret Európa egyik ikonikus történelmi kávéházának, az eredetileg 1901-ben alapított Belvárosi Kávéháznak az újragondolása, amely egykoron Budapest legkedveltebb társasági helyszíne volt. A The Duchess rejtett italbárjából páratlan kilátás nyílik az Erzsébet hídra, a Dunára és a Gellért-hegyre. Az italbárt is a főhercegné hajdani ötlete ihlette, akinek megbízásából kiegészítették anno a palotát, egy rejtett tetőrésszel, amely a dekadens mozgalom találkahelyéül szolgált.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés