A sokak által kedvelt téli tömegsportok története a második világháborút követően kezdődött: az első komolyabb síliftek ötvenes-hatvanas években történő megjelenését követően iparág épült a síelés köré, mely most nagy kihívás előtt áll. Az elmúlt egy évtizedekben egy fokkal emelkedett a földfelszín átlaghőmérséklete, ugyanakkor Európa ennél drasztikusabb, két fokos felmelegedéssel kell, hogy megküzdjön. A decembertől áprilisig terjedő téli sífőszezonban 1,5–1,8 fok közti a hőmérséklet-emelkedés, aminek hatásai a pályákon is látszanak.
A téli sportok helyzete csak romolhat
És ez még csak a jelen, melynél a jövő lehet sokkal rosszabb is. A Klímapolitikai Intézet elemzése szerint ebben az évszázadban tovább fok növekedni a kontinens átlaghőmérséklete, akár kilenc fokig, de minimum 1,2 fokkal.
Az északi területek mellett az Alpok és a mediterrán országok lehetnek a felmelegedés legnagyobb vesztesei a kalkulációk alapján.
2050-ig 25-30 százalékos további csökkenés várható az Alpokban, az évszázad végére pedig a 2000 méter alatti területeken 40, de akár 90 százalékkal is kevesebb lehet majd a hó.
Minderre szigorúan a sportirányból nézve a problémát, létezik megoldás: a műhó. Ezt a megoldást alkalmazzák a pekingi olimpián is: a területen az elmúlt években alig néhány napot havazott, a jencsingi síközpont évente 21 centiméternyi havat lát mindösszesen. Épp ezért kizárólag műhóval készülnek a szervezők arra, hogy a megfelelő minőséget biztosítva rendezhessék meg az itteni számokat. A lefedendő terület ugyanakkor hatalmas: tízezer futballpályának felel meg, ehhez pedig rengeteg műhóra van szükség.
A profik is megérzik a műhavat
Közel kétmillió hektoliter: ennyi víz szükséges ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű műhó álljon rendelkezésre a pályákon az Independent cikke szerint. Ez komoly környezetvédelmi kérdéseket is felvet, főként egy olyan városban, amely folyamatosan küszködik a vízhiánnyal. Ezen túl azonban probléma az is, hogy a műhó a sportolók szerint meglehetősen eltérően viselkedik, mint a természetes hó. Jessie Diggins, az amerikai olimpiai csapat egyik síző tagja szerint sokkal gyorsabban csúsznak lefelé a műhavon, amely inkább jeges, mint havas, ami veszélyes.
A pályák kanyarjai is szűkebbek, hogy kevesebb hó is elég legyen, ami balesetveszélyt jelent.
A helyzet azonban nem enged lehetőséget más megoldásnak, mint a műhó bevetésének, amely az ismert síterepeken is bevett szokás – és a jövőben ez még inkább így lesz. Az OECD becslése szerint az európai síterepek mintegy kétharmadának fennmaradását sodorja veszélybe a klímaváltozás, svájci szakértők szerint ötven éven belül minden 1200 méteres magasság alatt fekvő síterep lehúzhatja a rolót. Ez nemcsak a síelés szerelmeseinek borzalmas hír, hanem a gazdaságának is, hiszen a síturizmus óriási bevételeket termel.
A klímaváltozás itthon még nagyobb kárt tehet
A magyar sípályák még kitettebbek ezeknek a hatásoknak, mint az alpesi nemzetek terepei: az elmúlt három évtizedben majd kétharmadával csökkent a 30 centiméternél vastagabb hótakarós napok száma, és a hóágyúzásra alkalmas napoké is csökken.
Egyes becslések szerint a jövőben a mostani költségek négy-ötszörösébe fog kerülni a pályák működtetése hazánkban,
ráadásul itt nem állnak rendelkezésre olyan trükkök, melyeket alpesi nemzetek hasznosíthatnak – nem tudunk gleccserek hővédő fóliával történő letakarásával havat átmenteni a következő szezonba. Szükség lesz minden leleményességre, ha a téli sportokat meg akarjuk menteni a klímaváltozással folytatott harc keretében.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
