Kleopátra palota

Egy lelkes amatőr búvárrégésznek köszönhetjük a nem várt felfedezést. Franck Goddio az egykori Alexandriától nem messze bukkant a habok alatt elképesztő dologra. A hatalmas kiterjedésű, alig húsz éve felfedezett lelőhely Kleopátra palotája mellett Ptolemaiosz, a híres római származású asztrológus hagyatékát is magában foglalja. 

Antirhodosnak nevezték egykor a területet. A ptolemaida egyiptomi uralkodó család egyik központjának otthont adó sziget ugyanis Rodosszal állt ekkoriban állandó konfliktusban, politikai és tudományos riválisa volt egymásnak a két település. 

1600 év a víz alatt

Alexandria keleti kikötőjének, Portus Magnusnak az egyik szigete, Antirhodos már időszámításunk előtt mintegy 250 évvel benépesedett, a földtani vizsgálatok szerint ekkor kezdődtek meg azok a nagyszabású építkezések is, amelyek végül időszakos otthont adtak a királyi családnak, és befogadták a művészetek és tudományok képviselőit. Az aprócska sziget teljesen beépült az évszázadok során, több vallási szentély, csillagvizsgáló, illetve Kleopátra palotája is helyet kapott rajta. A szigetke elkeskenyedő szélén Ízisz életnagyságú szobrát is feltárták egy szentély bejáratánál.

Az istennőt őrző szfinxek egyikét a királynő apjának, XII. Ptolemaiosznak képmása alapján formázták a művészek. Ő nem csak nevében volt rokona Nagy Sándor híres hadvezérének, közvetlen leszármazottként vitte tovább a dinasztiát. Lánya, akit a világ szimplán Kleopátraként ismer – annak ellenére, hogy ezen a néven a hetedik egyiptomi uralkodó volt –, folytatta apja építkezéseit Antirhodoson. Abban az időszakban az uralkodócsalád szinte minden nőtagja ezt a nevet viselte, anyja (az ötödik), nővére (a hatodik), és nagynénje (a negyedik), illetve nagyanyja (a harmadik) is Kleopátra volt. De senki nem vált közülük olyannyira meghatározó történelmi szereplővé, mint ő.

Kleopátra élete apja száműzetésével vett nagy fordulatot, az uralkodó ugyanis a Római Birodalomban keresett menedéket, ahová kisebbik lánya is elkísérte, míg elsőszülött leánygyermeke, Bereniké átvette a trónt Ptolemaiosztól. Kleopátra Rómában ismerkedett meg valószínűleg későbbi két, legendás szerelmével, az állam vezetőivel, Julius Caesarral és Marcus Antoniussal. 

Kleopátra az eszével hódított

A Kr. e. 69-ben született Kleopátra apjának, XII. (Fuvolás) Ptolemaiosz fáraónak köszönhetően a létező legjobb oktatást kapta, még egyiptomiul is megtanult – családtagjai és felmenői közt elsőként.  Alexandria a korabeli világ első számú szellemi központja volt, igazi multikulturális közeg, ahol az ókori népek tudásának legjava gyűlt össze és állt az uralkodó gyermekei rendelkezésére. A városban volt a legendás alexandriai könyvtár is, maga Kleopátra Plutarkhosz szerint kilenc nyelven – az említett görög és egyiptomi mellett héberül, arabul, médül, pártusul, amharául, etiópul és a trogloditák nyelvén is – beszélt, kiterjedt matematikai, filozófiai és csillagászati ismeretekkel rendelkezett. Nem véletlen, hogy hamar elnyerte nemcsak Marcus Antonius, de azt megelőzően már Julius Caesar tetszését is. Apjával együtt tért vissza Alexandriába, aki kivégeztette trónbitorló lányát, és visszavette kezébe a hatalmat.

Ekkor érkezett Alexandriába a római hadvezér, Julius Caesar, aki szövetségre lépett Kleopátrával, megszabadította ellenfeleitől, szeretőjévé tette, és még gyermeket is nemzett neki. Caesar halálát követően Marcus Antoniusszal lépett szövetségre, kettejük szerelme azóta is számtalan műalkotás ihletője. Bár maga Antonius ekkor házasságban élt, Kleopátrával közös gyermekeik – ikrek, egy fiú és egy lány – születése után pár évvel már ő is Alexandriát tekintette otthonának Róma helyett. 

Amikor 1996-ban Franck Goddio és Ashraf Abdel Raouf víz alatti régészek felfedezték Antirhodost, kiderült, hogy olyan gondos építészeti előkészítést végeztek itt a későbbi urbanizációhoz, mely szinte egyedülálló az ókort tekintve. Az egész szigetet beépítették, lekövezték a hatékony helykihasználás érdekében.

200 év alatt sikerülne egészében feltárni mindent

A feltárt leletekből kiderül, hogy a szigetet a rómaiak még Alexandria alapítása előtt foglalták el, Kr. e. 250 körül kezdték meg rajta az építkezést. Sugárútjai teljesen kövezettek, a szigeten három águk fut különféle irányokba. A fő út mintegy 300 méter hosszú volt, és egy márványpadlós palotához vezetett, mely a feltételezések szerint Kleopátráé lehetett. A sziget másik útja végén egy kis Ízisz-templom volt egykor. Bejáratánál egy életnagyságú gránitszobor maradványait tárták fel, amely Ízisz istennő borotvált fejű egyiptomi papját ábrázolta, aki Ozirisz képével ellátott korsót tartott a kezében. A szobor melletti két gránit szfinx egyike Kleopátra apjának a fejét tartja.

A szigeten található további leletek közé tartozik egy hatalmas kőfej, amelyet Kleopátra fiának, Cézárionnak tulajdonítanak, valamint egy hatalmas kvarctömb, amelyen egy fáraót ábrázoló metszet és egy felirat jelzi, hogy I. Setit, II.Ramszesz apját látjuk. A helyszínen található tárgyak egy részét Héliopoliszból hozták, és újra felhasználták az épületeikhez – olvasható a feltárásról közvetítő oldalon.

Kleopátra antirhodosi palotája egészen Kr. u. 365-ig létezett, amikor egy hatalmas földrengés – vélhetően ez volt az ókori Földközi-tenger térségében létrejött legnagyobb szökőár – pusztító árhullámot keltett, amely egészen Spanyolország partjáig elért. A földrengés epicentruma Kréta szigeténél volt. A közeli Alexandriát sem kímélte, elpusztította a város környéki templomokat és kikötőit is.

Az esemény szemtanúja, Ammianus Marcellinus római katona komor részletességgel írta le a történteket: szörnyű rengés után a tenger eltűnt az emberi szem elől, visszahúzódott, és csodálatos rejtett völgyeket tárt fel a víz alatt. Miközben az emberek azzal voltak elfoglalva, hogy a tengerfenéken talált tárgyakat összeszedjék, a víz visszatért, ezrek halálát okozva.

A palota kincseinek egy részét már kiemelték

A Goddio-expedició által feltárt és a tenger mélyéről kiemelt leletek egy része az Alexandriai Nemzeti Múzeum állandó kiállításán is megtekinthető, de Berlinbe, Párizsba, Bonnba, Madridba, Torinóban és Yokohamába is vittek belőlük. Nagy részük azonban még mindig a víz alatt vár sorsára. A feltárások napjainkban is folynak az egyiptomi partok mentén, az amatőr francia kincsvadász szerint ahhoz, hogy befejezzék a munkát, még legalább kétszáz évre lenne szükség.

Ha érdekelnek a múlt kincsei, ide kattintva a legutóbbi régészeti feltárásokról is olvashatsz.