Tények és tévhitek: a kínai nagy fal tényleg látszik a világűrből?

GettyImages-1165262128

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Régóta tartja magát a legenda, miszerint hogy a kínai nagy fal az egyetlen, emberi kéz által létrehozott építmény, amely szabad szemmel a világűrből, sőt, még a Holdról is látható – a közismert „tény” annyira beleitta magát a köztudatba, hogy jelentős kulturális atlaszok is említik, sőt, a laikusok az űrhajósokat is gyakran megkérdezik, látták-e a Kína történelmi szimbólumának számító erődítményrendszert odafentről. De vajon tényleg igaz ez a városi legenda?

„Senki sem vagy, amíg nem láttad a nagy falat” – tartja a kínai közmondás, ami jól jelzi, mekkora jelentőséget tulajdonítanak az ázsiai ország lakói a Kr.e. 3. és Kr.u. 17. század között kiépített védelmi rendszernek, amely az ország északi határát őrizte a nomád törzsek, főként a hunok támadásaitól. A közkeletű elképzeléssel szemben a nagy fal sohasem volt összefüggő építmény, hanem különböző erődítményekből áll, melyeket az aktuális politikai helyzet függvényében, gyakran évszázados megszakításokkal húztak fel – legrégebbi részei még puszta árkokból és fakeretek közé döngölt földből készültek, később már követ és égetett téglát használtak az építők. A fal pontos hosszát emiatt nem lehet megállapítani, a szakértők leggyakrabban kb. 6000 kilométerre becsülik.

Az elképzelés, miszerint a legendás épületrendszer a világűrből is látszik, a 18. századból ered, amikor az európai felvilágosodás képviselői nagy áhítattal adóztak a távol-keleti tudományok és művészetek előtt – Hahner Péter történész szerint első ízben William Stukeley angol részét említette ezt a „tényt” egy 1754-ben írt levelében, amelyben úgy fogalmazott, „a Holdról is felismerhető” nagy fal még Hadrianus falát is felülmúlja. Másfél századdal később, 1895-ben Henry Norman angol újságíró és politikus A Távol-Kelet népei és politikája című munkájában megismételte Stukeley állítását, miszerint a nagy fal az egyetlen, ember által alkotott építmény, amely a Holdról is látható, mely a hihetetlen tényekkel foglalkozó népszerű amerikai képeskönyv, a Ripley – Hiszed-e vagy sem? (Ripley’s Believe It or Not) 1932-es kiadásába is bekerült.

Az űrkorszak azonban rácáfolt a régi hiedelemre: az űrhajósok beszámolói egyértelműen bizonyítják, hogy a nagy fal nem látszik a világűrből, a Holdról pedig teljesen kizárt, hogy megpillanthatnánk. A Föld hűséges társa sohasem jár 350 ezer kilométernél közelebb bolygónkhoz, ebből a távolságból pedig emberi szemmel még a kontinensek is nehezen megkülönböztethetők egymástól, egy mindössze 9-12 méter széles (a fal hossza ebből a szempontból nem számít) földi építményt pedig, amelynek a színe beleolvad a környezetébe, egész egyszerűen lehetetlen kiszúrni. A tudósok hangsúlyozzák, ha látnánk a nagy falat a Holdról, akkor más emberi építmények, a házak, utcák, autóutak is ugyanúgy kivehetőek lennének, ami természetesen nincs így.

A tapasztalatok szerint a Földhöz jóval közelebb, mindössze 400 kilométeres magasságban repülő Nemzeti Űrállomásról (ISS) és 300-500 kilométer körül keringő űrrepülőkről sem látható a nagy fal, azok az asztronauták, akik mégis kivenni vélték azt, maximum elmosódott kékeszöld foltokról számoltak be. A tudósok még azt is kiszámolták, ahhoz, hogy a falat az ISS-ről láthassuk, 7,7-szer élesebb látásra volna szükségünk, ami bőven kenterbe verné a sasok és a sólymok szemét is.

Leroy Chiao fotója a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről
Leroy Chiao fotója a Nemzetközi Űrállomás fedélzetérőlLeroy Chiao / nasa.gov

Amikor 2003-ban az első kínai űrhajós, Jang Li-Vej visszatért a Földre, szomorúan bevallotta, ő maga sem látta odafentről a nagy falat – jelentésének ezt a részét az érzékeny hatóságok kihagyták a hivatalos közleményekből. Egy évvel később Leroy Chiao kínai származású amerikai űrhajósnak első ízben sikerült lefényképeznie a falat a világűrből egy 180 milliméteres teleobjektív segítségével, amikor az ISS fedélzetén jó időjárási viszonyok között Pekingtől néhány száz kilométerre északra haladt – az építmény így is csupán vékonyka csíkként jelent meg a felvételen, szabad szemmel pedig, legnagyobb bánatára, Chiao sem volt képes megpillantani azt.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra