Az Interrail vonatjegytömb 26 éves kor alatt nyújtott páratlan utazási lehetőséget a kalandvágyó fiataloknak, akik megfizethető alternatívát kerestek az utazásra. Európát különböző zónákra osztva kínált a nemzetközi vasúthálózat biankó jegyeket, az árat az határozta meg, hány országot/zónát érintő tömböt vásárolt valaki.
Az adott zóna országain belül aztán mindenki akkor és oda utazott, amikor és ahová kedve szottyant.
A menetrend volt a biblia, ha pedig valami extra vonat is belecsúszott, felárat kellett fizetni, de az éjszakai utazás is kiváló opció volt.
A vonaton aztán az első dolga volt az utazónak kitölteni a csekkfüzetre emlékeztető jegytömb következő lapján, hogy honnan hova, milyen járattal utazik, majd a kalauzzal kezeltetni.
A Magyarországról elérhető legolcsóbb és legkevesebb zónát érintő Interrail-jegy legtávolabb Olasz- és Görögországig jelentett utazási lehetőséget, amelyre 3 hét állt rendelkezésre, a több országot tartalmazó zónákban 4 hétig lehetett egy jegytömbbel utazgatni.
A vonatok nem voltak tisztábbak, de annyira felszereltek sem, mint manapság, az élmény mégis felejthetetlen, a lehetőség pedig páratlan volt.
Ma már a fapadosok kínálnak hasonló low cost utazás élményt, ahol a látványosságok mellett az egyik legnagyobb vonzerő az utazásban a néha meghökkentően alacsony ár.
Fapadosok a nagyvilágban
Az Egyesült Államokban az 1970-es években vette kezdetét a „fapados” néven elhíresült alacsony költségvetésű járatok világraszóló karrierje, amikor az Államokon belül utaztató Southwest légitársaság csökkentett árú utazási lehetőséget kínálva utasai számára kidolgozta a koncepciót. A nagy sikerre való tekintettel Európában is hamarosan égbe röppentek az első fapados járatok a Southwest mintájára. Az Egyesült Királyság és Írország voltak az első európai fapados utaztatók 1995-től, az EasyJet és a Ryanair útjára bocsátásával.
Fapadosok nálunk
Magyarországon még egy icipicit várni kellett az alacsonyabb komfortú szolgáltatást kedvező árakon kínáló, de éppolyan biztonságban célba érő és rendes, kárpitozott ülésekkel ellátott fapados járatok élvezésére. 2003. április 12-én Stockholmból lehetett először olcsón Budapestre repülni a SAS légitársaság által életre keltett Snowflake-nek köszönhetően. Őt követte a Lufthansa és az Eurowings közös gyermeke, a Germanwings. A SkyEurope elsőként telepedett meg ferihegyi bázissal a magyar fapadospiacon, majd szépen fokozatosan beszállingóztak a Norwegian Air Shuttle, az AirBerlin és az EasyJet járatai is. 2004-re befutott a WizzAir is, amely szintén budapesti bázist alakított ki, és azóta is az egyik legnagyobb szeletet vágja ki magának a fapados piaci részesedés tortájából.
Legnépszerűbb úti célok
Ma a legnépszerűbb low cost járatok Budapestről elsősorban Londonba indulnak, hiszen sokan munkaügyben is ingáznak az Egyesült Királyság fővárosába. A nagyvárosok közül Londont követik a Párizs, Barcelona, Berlin, Amszterdam, Brüsszel és Róma városát célba vevő járatok. Ezeket a nagyvárosokat egy-egy hosszú hétvégére is érdemes meglátogatni az olcsó repülőjáratokkal, de a tengerparti nyaralások is új értelmet nyertek a fapadosok megtelepedése óta: a Kanári-szigetek, földközi-tengeri és görög szigetek, olasz, spanyol és portugál partok mellett sok egyéb üdülési lehetőséghez kínálnak utazási alternatívát a fapadosok. Sőt, ma már tengerentúli utazásra is alkalmasak a fapados járatok.
Repülővel felérő sebesvonatok
A vonattal történő közlekedés sem ugyanaz már, mint az Interrail idejében,
a villámgyors vonatok ára és az utazás időtartama sokkal inkább egy nem fapados repülőjáratra emlékeztet már.
Franciaországban a TGV, Spanyolországban az AVE járatai, nem is beszélve a japán Sinkanszenről, vagy a német ICE-ről, melyek hihetetlenül gyorsan száguldanak végpontjaik között.
A Párizs és Lyon közötti szakaszon surranó francia TGV 2006-ban már negyedszázados jubileumát ülte. Kezdetben „csupán” 260 km/órával száguldva, amit mára 320 km/órás sebességre fejlesztették tovább.
A Japán Sinkanszen 1964 óta röpíti utasait, ők is 200 km/órával kezdték, amit 360 km/órára növeltek, bár tesztkörülmények között a 400 km/órás sebességet is képesek bőven felülmúlni ezek a járatok. Mára a csekély kiterjedésű, de annál fejlettebb szigetország 2500 km-nyi Sinkanszen-hálózattal büszkélkedhet.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
