Internalizált homofóbia: az elutasítás leginkább észrevehetetlen fajtája

Az internalizált homofóbia azokra a heteronormatív társadalmakra jellemző, amelyek gyakran megbélyegzik, becsmérlik és elítélik az LMBTQ-személyeket.

Ebből következik, hogy sok esetben a szexuális kisebbségek tagjai is úgy érzik, magyarázat szükséges szexuális irányultságuk elfogadásához. Az ilyen társadalmakban gyakori, és adott esetben melegek által is internalizált az a heteronormatív szemlélet, miszerint a homoszexualitás a „normálistól” való eltérés.

Láthatatlanul kúszik be a mindennapokba 

Az internalizált homofóbia tudattalan, ezért sokszor maguk az LMBTQ-személyek sem veszik észre a jeleit. Preston Ni professzor szerint ahhoz azonban, hogy leszámoljunk a homofóbia internalizált formájával is, fel kell ismernünk annak jeleit, hiszen enélkül nem tudunk változtatni a viselkedésünkön. LMBTQ-személyek esetében az internalizált homofóbia tíz leggyakoribb megjelenési formája a következő:

#1 Vannak, akik a saját szexuális irányultságukat vagy nemi identitásukat akár önmaguk, akár a környezetük előtt tagadják, annak ellenére, hogy a gondolataik, az érzelmeik és az ösztöneik mást jeleznek.

#2 Sokan igyekeznek megfelelni a társadalomban domináns heteronormatív kultúrának, miközben elnyomják a saját érzelmeiknek, identitásuknak a kifejezését. Az önazonosság hiánya hosszú távon stresszt, depressziót, OCD-t, PTSD-t vagy más mentális problémákat okozhat.

#3 Előfordul az is, hogy a szexuális kisebbségek tagjai kerülik más LMBTQ-személyek társaságát, különösen heteroszexuális emberek jelenlétében.

#4 A társadalmi elnyomás hatására az LMBTQ-személyek szégyent vagy szorongást érezhetnek a mindennapi tevékenységek, a társadalmi interakciók során.

#5 Sok LMBTQ-személy félelmet, szorongást érez bizonyos tevékenységek folytatása közben. Ilyen például a szeretetének nyilvános kimutatása, a szexuális irányultságának vagy a nemi identitásának nyilvánosságra hozatala egy orvosi vizsgálat során, a házasság vagy a gyermekvállalás kérdése.

#6 Szintén az internalizált homofóbia eredményeként sok LMBTQ-személy egyszerűen megtagadja a homofóbia létezését, és rendszeresen tesz negatív megjegyzéseket a saját szexualitásával vagy identitásával kapcsolatban.

#7 Bizonyos LMBTQ-személyeket olyan gyakran ér gyűlöletből eredő incidens, hogy egyes áldozatok nem bűncselekményként vagy megkülönböztetésként fogják fel ezeket, hanem 

az LMBTQ-személyekről alkotott közvélemény által meghatározott társadalmi körülmények részeként, azaz az élet természetes velejárójának fogadják el.

#8 Vannak, akik más elnyomott és marginalizált csoportokkal szemben mutatnak olyan intoleranciát és diszkriminációt, amit korábban ők maguk tapasztaltak a társadalom felől.

#9 Gyakran előfordul, hogy LMBTQ-személyek felmentik a családtagjaikat, a barátaikat a homofób megnyilvánulások miatti felelősségvállalás alól, igazoltnak érzik, ha iskolában, munkahelyen vagy egyéb helyzetekben ilyennel találkoznak.

#10 Az össztársadalmi homofóbia következményeként bizonyos LMBTQ-személyek nyíltan elutasítják az LMBTQ-párti kezdeményezések és az LMBTQ-jogokért küzdő szervezetek munkáit. Van, hogy ezeket a szervezeteket okolják a saját áldozattá válásuk miatt.

Nem nehéz észrevenni, hogy a homofóbia rendkívül összetett jelenség, aminek hátterében nem egyetlen ok, hanem különböző hatások összefüggő rendszere áll. Sok esetben a homofób attitűdöt generáló tényezők olyan szocializációs hatások, amik nem is tudatosulnak az érintettben. Ezért fontos, hogy ítélkezés helyett érzékenyítésre és elutasítás helyett elfogadásra törekedjünk.

Oszd meg másokkal is!
Mustra