A guineai szőrös béka bátran próbát tehetne Hollywoodban, mind a horror-, mind a szuperhősfilmekben megállná a helyét. Ez a különös kétéltű ugyanis rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik: testét szőrszerű képződmény borítja, és ha a szükség úgy hozza, képes egy pillanat alatt karmokat növeszteni.
Ritka, mint a szőrös béka
Az Arthroleptidaék családjába tartozó kétéltű fajt több mint egy évszázada fedezték fel Közép-Afrikában. A trópusi és szubtrópusi területek alföldi erdeit, felszántott földterületeit és ültetvényeit kedvelő guineai szőrös béka (Trichobatrachus robustus) Földünk élővilágának egyik különös és egyedülálló lénye.
Lapos feje nagy és széles. Teste akár a tizenhárom centiméteres hosszt is elérheti. Simatestű házatlancsiga-félékkel, soklábúakkal, pókokkal, bogarakkal, sáskákkal táplálkozik. A nőstények azonban valamivel kisebbek a hím egyedeknél, akik páros légzőzsákkal rendelkeznek, a párzási időszakban pedig szőrszerű képződményt növesztenek testük oldalára és combjaikra.
Szőr és szaporodás
A meglehetősen bizarr látványt nyújtó szőrzet miatt a guineai szőrös békát horrorbékaként is emlegetik. A képződménynek azonban nem más állatok vagy éppen az emberek elijesztésében, hanem az utódok felnevelésében van szerepe.
Ugyan az állat szárazföldi életmódot folytat, a nőstény békák vízben rakják le petéiket. Az utódok gondozása és felnevelése ettől kezdve a hímekre hárul, akiknek a szőrzetükben található artériák segítenek a víz alatti légzésben.
Kiugró karom
A guineai szőrös békában azonban közel sem szőre a legmeglepőbb. A faj az állatvilágban is egyedülálló képességgel bír: képes karmot növeszteni a bőre alól, ami nem szaruból, hanem csontból képződik, és nyugalmi helyzetben a lábak szövetébe ágyazódva várja, hogy tulajdonosa használatba vegye, egy csontos góc tartja a helyén. Aktiválása pillanatában a karmot mozgató izom megfeszül, felfelé tolva az éles csontpengét, amely elszakad a rögzítő góctól, és átlyukasztja a béka bőrét. A macskák karmával ellentétben a szőrös békák karma minden újabb használattal megsebzi az állatot.
A tudósok úgy sejtik, hogy – a védekezésre, esetleg mászásra használt – csontnyúlványok az izom elernyedésével, maguktól húzódnak vissza a helyükre. Egy biztos: még sok felfedezésre váró titkot rejt ez a különleges állatfaj.
Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el sorozatunk előző részét is!
