Tofik Bahramov szovjet partjelző az 1966-os angliai labdarúgó-világbajnokság döntőjének 101. percében a hozzá segítségért odasiető Gottfried Dienst játékvezetőnek határozott fejbólintásokkal azt jelezte, hogy Geoff Hurst lövése bent volt, többek között ennek is köszönhetően Anglia világbajnok lett, Bahramovról pedig elterjedt, hogy a halálos ágyán Sztálingrádot adta magyarázatul a gól megítélésére.
Tofik Bahramov, a vébétörténelem legvitatottabb góljának szemtanúja
A szovjet labdarúgó-játékvezető Tofik Bahramov (Tofiq Bəhramov) 1925-ben született Azerbajdzsánban, és ott is halt meg 1993-ban. 1964-ig csak a Szovjetunióban vezetett mérkőzéseket, az 1965. decemberi Népszabadság azonban már arról tudósít, hogy a szovjetek Szergej Alimov mellett őt delegálják az angliai focivébére. A lap még hozzáteszi, hogy a 39 éves (valójában akkor már 40) Bahramov Bakuban, az azerbajdzsáni állami testnevelési intézet labdarúgótanszékének vezetője.
Az 1966-os vébén a spanyol-svájci mérkőzést vezeti, érvényteleníti a svájci csapat egyik gólját, és bár kap kritikát is, a döntését helyeslik. Ki is nevezik partjelzőnek (hivatalosan játékvezető-asszisztensnek mondjuk) a döntőre. Sokan azt gondolhatták, hogy ha valami probléma lenne a bíráskodással, akkor a svájci Gottfried Dienst játékvezető nevét emlegetik majd, senki nem sejthette, hogy az egyik segítője lép elő főszereplőnek.
A finálé a németek és az angolok összecsapásán a rendes játékidőben nem hozott döntést (2-2), következhetett a hosszabbítás, melynek 11. percében Alan Ball beadott középre, és
Geoff Hurst, miután átvette a labdát, fordulásból kapura lőtt.
A labda pedig a felső lécről lefelé vágódott, máig kérdés, hogy hova: a gólvonalra vagy teljes terjedelmével a mögé.
A mai gólvonal-technológia szerint bent volt?
2012 óta segíti a gólvonal-technológia a bíráskodást, 1966-ban nyilvánvalóan még teljes mértékben emberi tényezők határozták meg egy ilyen szituáció kimenetelét. A korabeli felvételt azonban megpróbálták rekonstruálni a technológia segítségével, és az eredmény az angoloknak kedvezett. Más kérdés, hogy angolok (Sky Sports) jutottak erre az eredményre.
A gólvonal-technológia nélkül, pusztán kimerevítve a képet a kritikus pillanatban, inkább látszik úgy, hogy a labda egy része "csípi" a gólvonalat. Az Oxfordi Egyetem 1996-os vizsgálata is ezt támasztja alá, szerintük 7 centi hiányzott a gólhoz.
Nem meglepő módon, a skót futballkommentátor megrökönyödik azon, hogy az angolok számára gólt ítélt a játékvezető. Egyébként ezen a felvételen, a többivel ellentétben elég jó szögből látszik a gólvonalra lepattanó labda:
Maga a gólszerző (már ha az volt), Geoff Hurst úgy nyilatkozott, hogy a labda egy méterrel a gólvonal mögött ért földet, és kész. Ezt azonban félig viccesen mondta, tisztában volt vele, hogy ez nyilvánvaló túlzás, hiszen saját bevallása szerint a félfordulatos lövés miatt nem igazán volt jó szögben ahhoz, hogy lássa a labda útját. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ilyen kiélezett helyzetben egy ennyire jó német csapat ellen ki ne fogadta volna el a bíró döntését?
Az interjú legérdekesebb része egyébként nem is ez, hanem az utolsó kérdés:
melyiket tartja élete legszebb napjának: amikor a vébédöntőt játszották, vagy amikor az esküvője volt?
Hurst első reakciója az, hogy jó kérdés, és ha a felesége nem látja ezt az interjút, akkor a válasza a vébédöntő.
Bahramov Sztálingrádért jelzett gólt?
Elterjedt, hogy Tofik Bahramov azért döntött így, mert bosszút akart állni a németeken Sztálingrád miatt. Halála után a fia ezt nyilatkozta:
Sztálingrád? Hogyhogy Sztálingrád? Ez az egész egy ostobaság. A sztálingrádi csata idején apa 16-17 éves volt. Nem is értem, kinek támadt ez az ötlete, de elég nagy fantáziával kellett rendelkeznie ahhoz, hogy ilyesmivel előálljon. Amúgy sem foghatom fel, hogy a futball milyen kapcsolatban állhat azzal a háborúval és különösen Sztálingráddal. Számomra személy szerint az a mérvadó, hogy a meccs után Uwe Seeler német csapatkapitány személyesen megkereste apámat, és bocsánatot kért, elismerve, hogy gól volt.”
Mielőtt azt hinnénk, hogy most lelepleztünk egy mítoszt, Bahramov fia néhány évvel később már elismeri egy nyilatkozatban, hogy édesapja beszélt Sztálingrádról a vébédöntő vitatott gólja kapcsán, párhuzamot vonva azok tényszerűsége között. Ez persze még nem jelenti, hogy igaz lenne a gól bosszúból való megítélése.
Máig nagy tisztelet övezi Bahramovot
Mindenesetre Bahramovot rendkívül nagy tisztelet övezte tágabb (Szovjetunió) és szűkebb (Azerbajdzsán) hazájában, 1993-as halála után a nemzeti stadion az ő nevét vette fel, 2004-ben pedig szobrot emeltek neki. Tofik Bahramov unokája is ugyanazt a kereszt- és vezetéknevet viseli, nagyapja házában született és nőtt fel, 12 éves koráig lakott vele, és mind a mai napig büszke rá. Így emlékezett vissza azokra az évekre:
Minden este elmentünk sétálni a tengerhez. Ilyenkor akik meglátták a nagyapámat, odajöttek hozzánk, hogy beszélgethessenek. A városban szinte mindenki ismerte. Emlékszem, amikor reggel elment dolgozni, futballszurkolók vártak a házunk előtt, hogy köszönjenek neki, és szót válthassanak vele. Kicsi voltam akkor, de a házunk ablakából néztem nagyapám beszélgetéseit a rajongókkal.”
A szabály az szabály... vagy mégse? A németek furcsa gólszabálya
Csak akkor van gól, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon, ezt már a vébé előtt is tudta mindenki. Állítólag épp a németeknél volt egy téves szabálymagyarázatból fakadó kiegészítés, amely alapján a bírók a "lett volna" eseteket megadták. Bár az 1966-os vébédöntőn nem egészen erről volt szó, de érdemes megemlíteni ezt az 1932-es epizódot a német labdarúgásból, hiszen sok szempontból tanulságos napjainkra nézve (Nemzeti Sport, 1932. szeptember):
Érdekes eset foglalkoztatja a német futballköröket. Egy würzburgi bajnoki mérkőzésen, a Kickers – FV 1904 meccsen Stelzenmüller, a Kickers csatára kapura lőtt. A labdát a másik oldalra helyezkedő kapus már védeni sem próbálta, az tehát a kapuba tartott. Közben azonban egy cigarettát áruló gyerek éppen a kapu előtt, benn a pályán szaladt keresztül, és a labda a fejéről félrepattant. A bíró fütyült és gólt ítélt.
Ha érdekelnek a megfejtetlen rejtélyek, ezt a cikkünket is ajánljuk.
