gerald durrell alkohol

Gerald Malcolm Durrell 1925-ben született a Kalkuttához közeli Dzsamsedpur városában, a brit gyarmati Indiában dolgozó útépítő mérnök Lawrence Durrell és felesége, Louisa Florence Dixie ötödik, legkisebb gyermekeként. A szülők kapcsolata rideg volt, a családfő sem feleségével, sem gyermekeivel nem törődött igazán, inkább a munkájába temetkezett, Gerald pedig már az anyaméhben megízlelhette a szeszes italok ízét, magányos, érzékeny természetű édesanyja ugyanis gyakran fojtotta ginbe a bánatát. A család balsorsát tovább tetézte, hogy a fiú egyik nővére még csecsemőként meghalt diftériában.

Alkoholista anya, halott apa

A leendő természetbúvár-író mindössze 3 éves volt, amikor önmagát agyondolgoztató édesapja agyvérzést kapott és elhunyt; Louisa, akit rendkívül megviselt férje halála, az öngyilkosságot fontolgatta, de végül a kis „Gerry” miatt úgy döntött, nem dobja el magától az életet. A család hazaköltözött Angliába, a Surrey grófságbeli Dulwichba, Louisa azonban nem bírta elviselni a gondolatot, hogy férje és lánya holtteste a világ túlsó felén nyugszik, ezért megpróbált titokban visszatérni Indiába, legidősebb fia, ifjabb Lawrence azonban rájött a tervre és törölte a hajóutat, melyet követően az özvegy édesanya ideg-összeroppanást kapott.

Amíg a többi három testvér bentlakásos iskolában tanult, Gerald édesanyjával kettesben élt az unalmas, kispolgári kertvárosi környezetben, később, amikor elérkezett az iskoláskorba, őt is intézetbe adták, melynek szigorú légköre nagyon nem passzolt a kisfiú élénk, kíváncsi természetéhez. 9 évesen Gerald összeverekedett egy társával, aki gúnyolta őt, büntetésként az igazgató 6 súlyos vesszőcsapást mért a hátára – Louisát annyira felháborította a fiával való bánásmód, hogy azonnal kivette őt az iskolából, és soha nem is vitte vissza.

Korfun sem volt csupa boldogság az élet

Időközben a család átköltözött az üdülővárosként ismert Bournemouthba, mely ugyan sokkal elviselhetőbb környezetnek bizonyult Dulwichnál, Louisa mégis visszaesett a súlyos italfüggőségbe. A Londonban élő Larry – aki a fővárosban leginkább nőzéssel, ivászattal és szépen ívelgető irodalmi karrierje beindításával foglalkozott – úgy döntött, édesanyja állapotának javítása érdekében markáns levegőváltozásra van szükség, és az egész családot, plusz újdonsült feleségét, a művészhallgató Nancy Myerst Korfu szigetére költöztette.

Durrellék – Louisa, Larry, Margo, Leslie, Gerald és Nancy – 1935 márciusában érkeztek a festői görög szigetre, mely Gerald későbbi leírása szerint olyan volt számukra, mint a visszatérés a paradicsomba Anglia hideg, sötét és esős világa után. A Korfun eltöltött 4 év mindnyájuk számára sorsfordító élmény volt, Gerald ekkor találkozott közvetlen közelről az állat- és növényvilág csodáival, világhírűvé vált regénytrilógiája – Családom és egyéb állatfajták; Madarak, vadak, rokonok; Istenek kertje – is ezt az időszakot dolgozta fel erősen kiszínezve fiktív elemekkel.

Azonban Korfun sem kizárólag boldog, pozitív élmények érték a családot, Larry és Leslie például gyakran vitáztak, a bohém és már ekkor fontos sikereket elért író lenézte kevésbé tehetséges öccsét, míg utóbbi az írás helyett inkább a fegyverekben, a vadászatban és a helyi rendőrfőnökkel közös járőrözésben talált rá igazi szenvedélyére. Egy évvel a család megérkezése után Nancy teherbe esett, azonban sem ő, sem Larry nem akarták megtartani a gyereket, így az abortusz mellett döntöttek, ami illegálisnak számított; hosszú kutatás után végül találtak egy orvost, aki kellő győzködés hatására hajlandó volt elvégezni az eljárást.

Vérfertőző viszony, törvénytelen gyerek

A korfui életnek végül a második világháború kitörése vetett véget, 1939-ben a család visszaköltözött Angliába; Margo édesanyjával Bournemouthban telepedett le, ahol szállodát nyitott, később ő is megírta könyvben a Korfun töltött időszak történetét. Lawrence sikeres, világszerte ünnepelt író lett; Nancytől 1940-ben született egy lánya, két évvel később azonban a pár útjai szétváltak. A legidősebb Durrell fivér később még három alkalommal nősült, második nejétől, Eve Cohen modelltől is született egy lánya, Sappho, aki 1985-ben önkezével vetett véget az életének – halála után felszínre került naplójában célzásokat olvashatunk arra, hogy gyerekként édesapja vérfertőző módon közeledett hozzá.

Leslie, az egyetlen Durrell fivér, aki távol maradt a reflektorfénytől, és sohasem próbálkozott írással, összeszűrte a levet édesanyja cselédjével, Maria Kondossal, aki Korfuról követte a családot Angliába. Tíz évvel idősebb szeretőjétől 1945-ben egy fia született, Larry és Gerald azonban vehemensen ellenezték, hogy testvérük hozzámenjen a rangon aluli asszonyhoz és nevére vegye a gyereket, ezért Mariát egy bukott asszonyoknak fenntartott otthonba, a fiút, Anthonyt pedig árvaházba küldték, utóbbi csak felnőttként tudta meg, ki is az apja.

1952-ben Leslie feleségül vette Doris Hallt, az italbolt fiatal vezetőjét, ahol anyja a gint vásárolta, majd Kenyába költöztek, ahol a férfi egy vadászfarmot üzemeltetett és különböző alvilági üzelmekben vett részt. Utóbbiak miatt jókora tartozásokat halmozott fel, fivérei azonban – akik féltek, hogy Leslie rossz hírneve hatással lehet írói karrierjükre – nem voltak hajlandóak anyagilag kisegíteni, sőt, megszakították vele a kapcsolatot. A házaspár végül kisemmizve tért vissza Angliába, ahol egy háztömb gondnokaiként szereztek munkát; Leslie-t 1983-ban egy Notting Hill-i kocsmában érte a halál, és mivel testvérei még ekkorra sem békültek ki vele, senki sem jelent meg a temetésén.

Édesanyja halálát sohasem heverte ki

Gerald a család hazatérését követően egy kisállat-kereskedésben kezdett dolgozni, később behívták katonának, de gyenge egészsége miatt felmentést kapott a szolgálat alól; a háború után egy állatkertben kapott munkát gondozóként, a 21. születésnapjára örökölt jelentős összegből pedig megszervezte első állatgyűjtő expedícióját. 1951-ben feleségül vette régi barátnőjét, Jacqueline Sonia Wolfendent, aki nemcsak a magánéletben, de hivatásában is állandó társául szegődött, folyamatosan járta férjével az egzotikus, afrikai, dél-amerikai állatgyűjtő utakat, és nagy álma, a Jersey-szigeti állatkert létrehozásában is fontos segítsége volt.

A Családom és egyéb állatfajták sikere gazdag és világhírű emberré tette Durrellt, aki rendszeresen szerepelt a televízióban, adott interjút a lapoknak, járta a világot, az állatkert 1959-es megnyitását követően pedig egy alapítványt is létrehozott a veszélyeztetett fajok segítésére, illetve az ott élő példányok életkörülményeinek jobbá tételére. Az apjához hasonlóan munkamániás író-természetbúvár gyerekkorától kezdve rendszeresen fogyasztott alkoholt, idővel pedig, a folyamatos, súlyos terhelés és a magánéleti problémák hatására komoly függővé vált.

A májátültetés sem tudta megmenteni Gerald Durrell életét

Louisa 1964-ben bekövetkezett halála óriási sokként hatott legkisebb fiára, aki ismerősei szerint sohasem volt képes feldolgozni, elfogadni a veszteséget, ezért inkább ivott, altatókat vett be, illetve a kettő kombinációjával próbált elmenekülni a föléje tornyosuló árnyék elől. Feleségével való viszonya fokozatosan megromlott, mivel munkamániája miatt gyakran egyáltalán nem jutott ideje Jacqueline-re, akire inkább munkatársaként, mintsem szerelmeként tekintett; a pár végül 1978-ban elvált, Durrell pedig másodszorra is megnősült, egy 27 éves amerikai tanítványát, Lee McGeorge-ot vezette oltár elé, akivel több közös kötetet is jegyzett.

Fiatal felesége új reménysugarat adott az idősödő, depresszióval harcoló zoológus életének, Durrell alkohol- és gyógyszerfüggősége azonban nem csillapodott, hiába próbálta Lee kigyógyítani férjét az ivásból. Durrellnél idővel májzsugor alakult ki, májátültetést hajtottak végre rajta, azonban ez sem volt képes sokkal tovább meghosszabbítani az életét – gyerekkorunk legendás természetbarát-írója 1995. január 30-án, 70 éves korában, májelégtelenség következtében hunyt el. Jersey-szigeti híres állatkertjét élete végig ő maga vezette, földi maradványait is itt helyezték örök nyugalomra.