Boszorkánynak öltözött gyerekektől a húsvéti vesszőzésig akadnak érdekes szokások a világ más tájain is: ha esetleg az ünnepek idején utazol külföldre, érdemes megtudni, mire számíthatsz.
Nyúlmészárlás húsvétra
Kezdjük a legfurcsább vagy talán legkegyetlenebbnek tűnő szokással: Új-Zélandon a nyulak számára nem jelent túl sok jót, ha eljön a húsvét ideje. A helyiek ugyanis ilyenkor nem tojást keresgélnek a bokrok alatt, hanem nyulakat, méghozzá azért, hogy végezzenek velük.
Az invazív állatfajként számontartott nyulak vadászata minden húsvétkor tízezer nyúl kilövésével jár: az, aki a legtöbbet tudja kilőni, 3500 új-zélandi dollárnak megfelelő összeghez juthat hozzá.
A díjért 500 vadász száll versenybe évről vére – a gyerekeknek mindenesetre ne mesélj erről a tradícióról.
A Fülöp-szigeteken a keresztre feszítés és az önostorozás is a feltámadás ünnepére való emlékezés része: egyes igazán hithű katolikusok úgy gondolják, hogy cselekedetük megtisztítja és megszabadítja őket bűneiktől. A katolikus egyház nincsen elragadtatva a dologtól, és igyekeznek is lebeszélni az itteni híveket arról, hogy a szokást kövessék, de túl nagy sikerrel nem járnak.
Pápua Új-Guinea híveinek szokása is furcsának tűnhet az európai szem számára: az igencsak meleg és fülledt klímájú országban csokoládé helyett dohánylevéllel és cigarettákkal díszítik a templomokat, majd a szertartások végeztével szét is osztják a díszeket az emberek közt. Reméljük, a gyerekeknek azért nem jut.
Furcsa szokás a vesszőzés is
A cseh és szlovák fiúk is a lányokat várják húsvétkor, ám szándékuk nem a locsolkodás: szalagokkal és egyebekkel feldíszített ágakat visznek magukkal, hogy azokkal megvesszőzzék az eléjük kerülő lányokat.
A cél nem az, hogy fájdalmat okozzanak nekik: a gyengéd vesszőzés a szépség és az egészség felé vezető út segítése.
Franciaországban eközben inkább sütögetnek, legalábbis Haux-ban: 4500 tojást ütnek egyetlen gigantikus serpenyőbe, hogy egy ezer embert kiszolgáló méretű rántottát készítsenek belőle. A családok otthonaikban törik fel a tojásokat, majd a főtéren készül el belőlük a tojásos finomság.
Oroszországban a húsvét egy másik jelképe, az Isten báránya szimbólum születik eközben újjá, méghozzá vajból megformálva készítik el a kis bárányalakokat. Az ilyenformán felszolgált vajat a húsvéti menü kísérőjeként fogyasztják el jó ómenként – a szokás szerint báránnyal találkozni ugyanis szerencsét hoz. Hogy miért? Belzebub minden állat alakját képes felölteni, kivéve a bárányét, az állat isteni szimbólum volta miatt – így aki bárányt lát, biztos lehet abban, hogy nem az ördög jött vele szembe!
Krimi és boszik északon
Aki Finnországban húsvétol, ne lepődjön meg, ha kis boszorkányokkal fut össze az utcán! Nálunk a beöltözés a farsangi tradíciók része, de ez nem mindenhol van így:
a finnek húsvétkor boszorkának öltöztetik a gyerekeket, akik aztán seprűvel vonulva gyűjtenek édességet.
A norvégok boszik helyett a krimit választják – már 1923 óta. A skandináv krimik mai őrületének akkor még nyoma sem volt, de egy nagyon népszerű krimi hatására húsvétkor minden a műfajról szól az északi országban. A tejesdobozok oldalára is rövid detektívtörténetek kerülnek, új krimik jelennek meg, és a tévécsatornák maratont tartanak a krimisorozatokból. Az emberek elvonulnak nyaralóikba, ott nézik és olvasgatják a történeteket: ezek után ne csodálkozzunk, hogy annyi krimiszerző érkezik az északi országból.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
