Az évforduló kapcsán néhány különleges anekdotát, legendát gyűjtöttünk össze a Magyarországon is mérhetetlenül tisztelt énekesről, amelyek kimaradtak a filmből.
Diana hercegné álruhában ment vele melegbárba
Az előkelő családból származó Diana Spencer kamaszkorától fogva szívesen vetette bele magát a londoni éjszakai életbe, ahol gyakran fordult meg ismert zenészek, például Elton John és Freddie Mercury társaságában – szokásával azután sem hagyott fel, hogy 1981-ben hozzáment Károly walesi herceghez, és a királyi család tagja lett. Egy történet szerint – amit néhány éve osztott meg a nyilvánossággal a hercegné egykori barátnője, Cleo Rocos színésznő – egy ízben Diana a Queen frontembere, illetve annak közeli barátja, Kenny Everett rádiós lemezlovas társaságában bulizott, amikor az az ötlete támadt, hogy kíváncsiságból szívesen elkísérné két ismerősét egy melegbárba.
Everett azonnal pánikba esett – országos botrány kerekedhet belőle, ha valaki esetleg lencsevégre kapja a walesi hercegnét egy ilyen helyen –, Freddie azonban már csak a helyzet pikánssága miatt is lelkesen támogatta az ötletet. A páros végül úgy döntött, trükkhöz folyamodnak, és Dianát férfinak öltöztetve csempészik be a Royal Vauxhall Tavern nevű közismert melegbárba. Rocos szerint – aki szintén velük tartott – a hercegné kezdetben meglehetősen félénken, visszafogottan viselkedett a helyen, amikor azonban rájött, hogy álöltözetében senki sem ismeri fel, hirtelen megjött a bátorsága. A társaság húsz perc után mégis távozott a helyről, állítólag azért, mert ekkor egy tüzes after party vette kezdetét, ami a két hölgy számára túlságosan merésznek bizonyult.
Beszólt a gyilkossággal vádolt hírhedt punklegendának
A ’70-es évek második felében a munkásosztálybeli angol fiatalok kilátástalanságából született punkmozgalom a botrányokozást, a polgárpukkasztást és a kifejezetten nyers, faragatlan, egyszerű, de annál agresszívebb rockzenét tűzte zászlajára – nem csoda, hogy az olyan, bonyolult zenei formákkal operáló és drága színpadtechnikai látványvilágot alkalmazó bandák, mint a Pink Floyd vagy a Queen, ellenségnek számítottak a szemükben.
1977-ben a Queen éppen ugyanott, az EMI lemezkiadó egyik londoni stúdiójában rögzítette News of the World című albumát, ahol a korszak leghíresebb-hírhedtebb punkcsapata, a Sex Pistols vette fel éppen Never Mind the Bollocks című legendás lemezét. Egy ízben Freddie és a Pistols basszusgitárosa, a botrányhős Sid Vicious véletlenül egymásba botlottak az egyik keverőszobában, mire a szakadt külsejű punkzenész gúnyosan odaszólt „kollégájának”: „Sikerült már elvinned a balettot a tömegekhez?”, utalva arra, hogy az énekes akkoriban gyakran balettruhában lépett színpadra (lásd például a We Are the Champions videóklipjét).
Mercury egy pillanatra sem jött zavarba, lazán válaszolt a kérdésre: „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, Mr. Ferocious”, más források szerint egyszerűen annyit reagált: „Te vagy Stanley Ferocious, vagy valami hasonló, ugye?”, majd a gallérjánál megragadta és kihajította a kellemetlenkedő illetőt. Sid Vicioust – akit egy felmérésben minden idők legvitatottabb zenészének választottak – alig egy évvel később barátnője, Nancy Spungen meggyilkolásával vádolták, majd, miután óvadék ellenében szabadlábra került, 1979 februárjában drogtúladagolásban hunyt el, mindössze 22 évesen.
Balettpárbajjal vágott vissza a Judas Priest énekesének
A rocklegenda más pályatársaival is összetűzésbe került, 1980-ban például Rob Halford, az akkoriban felfutó Judas Priest metálzenekar frontembere orrolt meg rá, azzal vádolva őt, hogy ellopta az imázsát, a Crazy Little Thing Called Love klipjében ugyanis Freddie tetőtől talpig bőrszerkóban látható, egy ponton pedig motorra pattan. Halford felháborodásában úgy döntött, motorversenyre hívja ki „riválisát”, mire amaz úgy reagált: nagyon szívesen veszi a kihívást, ha cserébe kollégája is megmérkőzik vele egy balettpárbajban – mondani sem kell, hogy Halford azonnal elállt szándékától. A történet hitelességét Halford maga egyébként tagadta, szerinte sohasem sértődött meg Mercury öltözetén, inkább poénnak fogta fel azt – ezt bizonyíthatja, hogy az elmúlt negyven évben számtalan alkalommal nyilatkozott rendkívül pozitív színben a Queen énekeséről.
A legendás 1985-ös Live Aid koncert alatt a Status Quo énekese, Francis Rossi tett egy viccesnek szánt, de igen illetlenre sikeredett megjegyzést Mercury szexuális orientációjára a backstage-ben, mire amaz egy szabályos birkózófogással leszorította a fejét – Rossi szerint, „ha el akart volna intézni, simán megtehette volna”, szerencsére Freddie-nek nem állt szándékában kárt tenni pályatársában, megelégedett egy figyelmeztetéssel. A két zenész pedig egyáltalán nem haragudott meg egymásra, alig egy évvel később a Status Quo és a Queen együtt turnézott.
Meztelen lányokat bicikliztettek a stadionban
A Queen 1978-as Bicycle Race című slágere egy érdekes véletlennek köszönheti keletkezését: a zenekar a svájci Montreux-ben dolgozott éppen legújabb lemezén, amikor Freddie egy reggel a hotelszobája ablakából látta a Tour de France alant elsuhanó versenyzőit, majd elképzelte, milyen lenne, ha a biciklisták egy szál herekötőben tekernének – ez a fantázia annyira megragadt benne, hogy gyorsan megírta a híres számot.
A dal videóklipjéhez a banda hasonlóan pikáns ötlettel állt elő: szerződtettek 65 modell hölgyet, akiknek anyaszült meztelenül kellett körbe-körbe biciklizniük a Wimbledon-stadionban – a felvétel azonnal kiverte a biztosítékot a tévés cenzoroknál, ezért kizárólag kitakart változatban mutathatták be, az eredeti, cenzúrázatlan verzió csak negyedszázaddal később, a DVD-kiadáson láthatott napvilágot. Szintén apróbb gondot okozott, hogy kerékpárokat bérbe adó cég végül nem volt hajlandó visszavenni a biciklik nyergét, mondván, azokat „nem a rendeltetésnek megfelelően” használták a forgatáson.
Házi kedvencei miatt rúgta össze a port Jackóval
A ’80-as évek két legnagyobb sztárja, Freddie és Michael Jackson több közös dalon is dolgoztak együtt az évtized első felében, a közös munkából azonban végül semmi sem lett: ennek oka az anekdoták szerint, hogy hősünknek elege lett excentrikus kollégája háziállataiból. Természetesen nem holmi kutyáról vagy kiscicáról van szó, Jacko gyakran egy csimpánz és egy láma társaságában állított be a stúdióba, a két jószág viselkedése pedig egy idő után állítólag annyira elviselhetetlen lett, hogy Mercury inkább hagyta az egész felvételt a fenébe. A két tervezett szám külön-külön mégis megvalósult: a State of Shock a Jacksons és Mick Jagger duettjeként jelent meg, a There Must Be More To Life Than This pedig Mercury első szólólemezén kapott helyet, mígnem 2014-ben a Queen Forever című válogatáson napvilágot láthatott az eredeti felvétel is.
