evita peron

A mélyszegénységből indult az az asszony, akit az egész világ a becenevén ismer. A színpad deszkáit az elnöki palota erkélyére cserélve vált igazán híressé. Bár már több mint 70 éve nincs közöttünk, sokak még mindig bálványukként tisztelik a nőt, aki holtában sem nyugodhatott békében. 

Azt hihetnénk, egy színésznőből lett politikusfeleség a férjének köszönhetően biztonságos életre számíthat, ám ez Juan és Eva házasságának kezdetén még korántsem volt biztos. Evita viharos időszakban érkezett a szárnyait bontogató későbbi államelnök, Juan Perón életébe.

Elsöprő szerelmük felperzselte Argentínát

A katonacsaládból származó Juan már özvegyemberként alapította meg későbbi pártját akkoriban, amikor egy színdarabnak köszönhetően lángba borult a szíve a szép színésznőt látva. Később Evitának köszönhetően az egész országban fellobbant a láng, a nép egyszerű gyermeke, a gyönyörű asszony mellett egy emberként álltak ki a munkások férje érdekében. Juan Perón ugyanis ekkoriban bukott hadügyminiszterként igyekezett visszakapaszkodni a nagypolitikába. 

A korábban az európai diktatúrákban szolgálatot teljesítő katonai attasé Mussolini és Hitler eszmerendszerén szocializálódott, s a nemzeti és szociális alapokon álló rendszert vezetett be a munkások számára. Miután egy katonai puccsal eltávolították, és egy börtönszigetre zárták, az asszony egy nagyszabású munkástüntetést szervezett, ahol mintegy 300 000 ember követelte szabadon bocsátását. Ennek köszönhetően szabadon engedték, és pár napra rá össze is házasodott Juan és Evita.

Az asszony, aki miatt az elnököt szerették

Maria Eva Ibarguren Duarte törvénytelen gyermekként jött a világra Los Toldos kisvárosban egy gazdag földesúr és alkalmazottja ötödik közös gyermekeként. Kiskorában sokat nélkülözött, de az iskolai színkör lelkes tagja volt, és arról álmodozott, hogy híres színésznő lesz. Tizenhat évesen mindent hátrahagyva Buenos Airesbe ment, ahol Eva Duarte néven debütált 1935 tavaszán.

Rádióbemondóként és modellként is dolgozott, játszotta Nagy Katalint, Erzsébet királynőt és Sarah Bernhardot is. A gyors váltást követően sem elégedett meg a tipikus First Lady szereppel, a hagyományokkal szakítva férje oldalán tevékenyen részt vett és kulcsszerepet játszott a kampányban, fáradhatatlanul járta a vidéket, és Perónt éltető szónoklatokat tartott.

Az emberek úgy érezték, Evita egy közülük, ő pedig tényleg sokat tett sorsuk jobbra fordításáért.

Perón második választási győzelme javarészt ennek volt köszönhető 1952-ben. Evita volt az első aktívan politizáló, argentin nő.

A szívek királynője volt Evita Perón

Már Diana hercegnőt megelőzően is így nevezték Argentína első asszonyát, aki a jóság megtestesítőjeként vált a szegények és kisemmizettek bálványává. Még életében megjelent az ország iskoláiban egy olyan ábécéskönyv, amely nem az a, hanem az e betűnél kezdődött, és beszédeit is országszerte terjesztették. Egy alapítvány segítségével könyvet és ruhát biztosított a szegények számára, kórházakat, iskolákat, árvaházakat hozott létre.

Halála után kiderült, az általa gyűjtött pénz egy része saját számláján gyűlt, amiből igazán fényűző életet élt, Párizsból hozatta ruháit, bundáit, ékszereit. 1951-ben alelnöknek jelöltette magát, azonban betegsége és a hadsereg nyomása miatt visszalépett, de megkapta a „nemzet szellemi vezetője” címet.

Nem sokkal férje második győzelmét követően Evita elhunyt. Egy évvel korábban, fájdalmas tünetek jelentkezését követően diagnosztizáltak nála méhnyakrákot. É letének utolsó heteiben már kibírhatatlan fájdalmak gyötörték, kínjainak enyhítése érdekében még lobotómiát is végeztek rajta. 

Háromszor temették el Evita Perón bebalzsamozott testét

Halálát követően bebalzsamozott testét üvegkoporsóban helyezték el. Ravatalához három hétig zarándokoltak csodálói, akik még szentté avatását is kezdeményezték, ám ezt a Vatikán elutasította. Az általa létrehozott jótékonysági alapítvány 1955-ig működött.

Halálakor a New York Times így írt róla: „Kíméletlen, fáradhatatlan, intelligens és szép nő volt”. Férje nagyobb emlékművet terveztek neki, mint a New York-i Szabadság-szobor, de miután 1955-ben megbuktatták, Evitának már a nevét sem lehetett kiejteni. Holtteste eltűnt, és csak 1971-ben derült ki, hogy Maria Maggi néven egy milánói kriptában temették újra. Miután Perón is meghalt, harmadik felesége, az  államfői poszton őt követő Isabel Martínez visszavitette Evita hamvait Argentínába, és a Duarte család kriptájában temették el harmadszorra.