Belém portugálul azt jelenti, Betlehem. A híres izraeli Betlehem városán kívül és egy portugáliai Betlehemen túl Brazília északi részén is van egy ilyen nevű város, melyet az első európai gyarmatként tartanak számon az Amazonas partján. A mára kétmilliósra duzzadt város a közel 7000 km hosszú Amazonas torkolatánál, egy másik folyó, a Pará partján helyezkedik el, s napjainkban is gazdag történelmi múltja mellett jelentős kikötővel, reptérrel rendelkezik.
Így nő fényűző milliomosteleppé egy gumikereskedő város
A térség komoly gazdasági fellendülésen ment át az amazóniai guminak köszönhetően, melynek értékesítése az 1800-as évek második felében, a "gumiciklus aranykorszakában" Belém városát "gumifővárossá" emelte. A helyi farmerekből hirtelen milliomossá lett lakosság olyan úri passziókat tett magáévá, mint hogy Európából importált anyagokkal ékesítse fényűző palotáikat, a család hölgytagjai pedig az öreg kontinensre küldjék ruháikat mosatni.

A brazil felső tízezer férfi és nő tagjai szórakozási lehetőséget kerestek
Ennek az "elit" közönségnek azonban nem nagyon volt hová mennie minőségi szórakozásért, egészen addig, amíg 1878. február 15-én meg nem alapították a Theatro da Paz-t, Belém és egyben egész Amazónia első szórakoztató központját. A társadalmi igényből tartományi kormányzati megbízásra épült színházhoz a Milánói Scala szolgált inspirációul, így a belémi színház nemcsak tökéletes akusztikával bír, de ellátták elegáns kristálycsillárokkal, impozáns mozaikpadlóval, freskókkal, szobrokkal, arany díszítéssel. Bár napjainkban lassan a 150. születésnapját ünnepli, még ma is Brazília egyik legtöbb luxust felvonultató és legprominensebb színháza.

Egy csodaszép operaénekesnő vagy valami egészen más?
A gazdag nézőközönség e csodálatos környezetben minőségi szórakozásra vágyott, s úgy vélték, ezt leginkább európai művészek vendégszerepléseivel tudják biztosítani. Így jelent meg a Theatro da Paz színpadán a fiatal és bájos francia operaénekesnő, Camille Monfort (1869-1896) is. A különleges teremtés nemcsak szó szerint elbűvölő hangjáról, de hamarosan megbabonázó szépségéről is híressé vált.
Camille Monfort, known as "The Amazon Vampire," became a legend in 1896 when Belém, Brazil, flourished from the rubber trade.
— ArchaeoHistories (@histories_arch) January 24, 2025
The city saw a sudden rise in wealth as rubber exports enriched local farmworkers, who built grand mansions using European materials. Their families… pic.twitter.com/2FaofKSTCz
A vámpírnő legendája
Camille azonban a kor és főleg a féltékeny brazil feleségek ízlésének nemcsak hogy túl szépnek, de meglehetősen kihívó és szabados viselkedésűnek is tetszett. A férfiaknak egyszerűen csak tetszett. Mégpedig nagyon. Nemcsak akkor, amikor félmeztelenül korzózott a város esőtől áztatott utcáin, vagy magányosan sétált teliholdas éjszakákon a sötét és titokzatos erdőkben, hanem akkor is, amikor egyszerűen csak énekelt. De az asszonyoknak ezzel is baja volt, és ki tudja, talán nekik volt igazuk, mert a korabeli híradások valóban beszámoltak arról, hogy a lány előadásai során néhányan elájultak.
Csodálatos hangja ugyanis akkora érzelmi sokkot okozott hallgatósága egy részének, amit képtelenek voltak feldolgozni, ezért egyesek ájultan estek össze.
Vagy, ahogy a helyi feleségek vélték: a vámpírnő egyszerűen hipnotizálta őket szirénénekével, hogy aztán alvó áldozatait, öltözőjének magányában torkon haraphassa pár korty friss vérért. Az asszonyok ugyanis azt is tudni vélték, hogy Camille sápadtságát még Londonban szerezte, amikor ő maga is egy vámpír fogai közé került. Ekkor démonizálhatták a fiatal lányt is, aki így később Amazóniában szedte immár saját áldozatait - terjesztették a mindent tudó feleségek.
Ennél is extrémebb különleges képességeiről is pletykák kezdtek terjedni, melyek szerint az éjszakánként gazdag brazil szeretője által pezsgőben fürdetett lány képes kommunikálni a szellemekkel, sőt lelküket életre hívni és különböző szeánszok alkalmával saját testéből kiszakított anyagokkal materializálni is. Csak arról nem szóltak a híresztelések, ha ennyi természetfeletti erővel bírt a spiritualizmus amazóniai úttörőjének számító nő, akkor hogy nem tudta leküzdeni az 1896-os kolerajárványt, mely mindössze 27 évesen az életét követelte.
Néhányan mindenesetre még napjainkban is úgy hiszik, Camille mauzóleuma, melyen az áll, hogy ott nyugszik a nő, aki hangjával rabul ejtette a világot, valójában üres, s a vámpírnő még ma is él, lassan 156 évesen: vigyázat, valahol Európában!
Ha érdekel, milyen az élete napjainkban egy magyar nőnek Brazíliában, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.

Férfi-női kapcsolatok, társadalmi különbségek, szépség, nőiesség a mai Brazíliában egy magyar nő szemszögéből.
Tovább olvasom