Harper egy farmer népes családjában látta meg a napvilágot az amerikai délen, a Tennessee állambeli Hendersonville-ben, 1870. január 5-én: a lány különös testi rendellenessége már születésekor nyilvánvaló volt, térdei ugyanis a szokásostól ellenkező irányba hajlottak (a ritka jelenséget az orvosok congenital genu recurvatumnak, vagyis visszahajlott térdnek nevezik). Ahogy cseperedett, nyilvánvalóvá vált, hogy Ella képtelen lesz támasz nélkül két lábon járni, inkább a négy lábon való közlekedést választotta, így ismerősei idővel ráaggatták a „tevelány” gúnynevet.
Sztárgázsit kapott, pedig csak sétálnia kellett a színpadon
A „tevelány” szülei hamar belátták, hogy az egyetlen potenciális kereseti lehetőség Ella számára, ha furcsa testi hibáját pénzért mutogatják a bizarr dolgok iránt érdeklődőknek, ezért 12 évesen eladták őt egy utazó „szörnyműsornak” – a hasonló társulatok Európában már az 1700-as évek óta nagy sikernek örvendtek, az Újvilágban azonban csak ekkoriban kezdtek igazán népszerűvé válni. A publikum, amely a sokadik tűznyelőhöz és lovagló törpéhez volt szokva, megdöbbent a korábban sosem látott furcsaságon, így a „tevelány” híre hamar bejárta a déli államokat, Ella pedig igazi szenzációvá vált.
Nem csoda, hogy 1886-ban már a jó nevű cirkuszi impresszárió, W. H. Harris ajánlott szerződést a kamasz lány számára, aki társulatának egyik csillagává vált, heti 200 dolláros fizetésben részesült (ez mai árfolyamon kb. 5000 dollárnak, vagyis több mint másfélmillió forintnak felel meg), és bejárta az országot, az újságok és a plakátok a „természet legcsodálatosabb tévedéseként” reklámozták őt. A luxusgázsiért semmi mást nem kellett tennie, mint négykézláb sétálgatnia a színpadon, ahová egy tevét is felengedtek mellé, a nézők pedig a két „teremtmény” fizikai hasonlóságán ámuldozhattak.
A felettébb lapos és igen megalázó performansz természetesen nem jelentett különösebb örömöt, sem életcélt Ella számára, a lány ezért a kezdetektől igyekezett minél többet félretenni fizetéséből, elhatározva, hogy amint lehetséges, otthagyja a cirkusz világát, és hasznosabb karrier után néz. Az elhatározást hamar tett követte, a „tevelány” mindössze egy év után beadta felmondását Harrisnek, és hazatért a szülői házba, hogy megtakarított pénzét saját taníttatására fordítsa.
Sorra érték a tragédiák a visszavonult „tevelányt”
A sors azonban közbeszólt, hősünk élete ettől kezdve tragédiák sorozatával volt terhelt: 1890-ben kigyulladt a Harper család otthona, a balesetben Ella édesapja életét veszítette, öt évvel később pedig a bátyja is elhunyt. Később Ella megismerkedett a tanárként és fényképészként dolgozó Robert Savelyvel: a pár 1905 nyarán összeházasodott, a következő áprilisban pedig lánygyermekük született, a Mabel névre hallgató kicsi azonban hat hónapos korában váratlanul elhunyt.
A tragédiát követően a házaspár Ella édesanyjával együtt átköltözött a szomszédos Davidson megyébe, 1918-ban pedig örökbe fogadtak egy Jewell nevű kislányt, aki alig három hónappal később szintén tragikus hirtelenséggel meghalt. Az egykori „tevelány” három évvel később követte adoptált gyermekét a halálba: 1921. december 19-én, 51 éves korában vastagbélrák következtében távozott a földi világból, sírhelye ma is látható Nashville városában, a Spring Hill temetőben. Ella Harper élete bizonyítja, hogy kellő elszántsággal és tehetséggel bármilyen megbélyegzésen felül lehet kerekedni, és ki lehet törni az emberre rákényszerített szerepből, ugyanakkor hiába próbált hősünk feleségként és anyaként is helytállni, a világ továbbra is kizárólag „tevelányként” emlékezik alakjára.
