Ha az elmúlt időszak mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos híreit olvasgatjuk, azt látjuk, hogy az orvostudománytól kezdve a szépségiparon át egészen a borászatig mindenütt forradalmi változásokat hoz. Természetesen a filmipart és a slágergyártást sem hagyja érintetlenül. De ahogy terjed, egyre több a kérdőjel is körülötte: a munkahelyek féltése, adatvédelmi és etikai aggályok is rendre felmerülnek. Nemrégiben a világ vezető lemezkiadói bírósághoz fordultak két MI-startup ellen a szerzői jogok megsértése miatt. Bár tényleges jogsértés mesterségesen generált hangokkal nem történhetett, a felperesek azzal érvelnek, hogy az MI olyan valósághűen képes életre kelteni igazi előadók stílusát és énekhangját, hogy azzal versenyt támaszthat az eredeti dalokkal, károsítva a szerzők jogos érdekeit.
Halott művészeinket keltik életre
Miközben szerzők és kiadóik világszerte azon aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia használata kiszoríthatja a valódi emberi alkotóművészetet, már elhunyt előadókat is életre kelt az új technológia. A Variety beszámolója szerint olyan legendás művészek örököseivel sikerült megegyezni, mint Judy Garland, James Dean, Burt Reynolds és Sir Laurence Olivier.
Az ő – eredeti felvételek alapján újragenerált – hangjukat első körben arra használják, hogy hangoskönyvek narrálását lássák el velük. A brit ElevenLabs technológiai vállalat ugyanis kifejlesztett egy olyan MI-eszközt, amely hihetetlen pontossággal képes rekonstruálni a színészek hangját.
A technológiának köszönhetően például a gyerekek új generációja ismerheti meg az Óz, a nagy varázslót Judy Garland hangján, akinek legismertebb szerepe Dorothy volt, a regény 85 évvel ezelőtti filmadaptációjában.
A családunk hisz abban, hogy ez új rajongókat hoz a Mamának, és azok számára is izgalmas lesz, akik ápolják azt a páratlan örökséget, amelyet ő adott és ad a világnak
– mondta Garland lánya, Liza Minnelli.
Nem mindenki repes az életre keltésért
Egy ismert hangtervező, a Twenty Thousand Hertz című podcast vezetője azonban arra figyelmeztetett, hogy Garlandot az élete során is kizsákmányolták, és szerinte most is ezt próbálják megtenni.
Nincs rendjén, hogy még a halála után is csak hasznot akarnak húzni belőle
– fogalmazott Dallas Taylor, emlékeztetve, hogy az Óz, a csodák csodája forgatása idején az akkor még csak 18 éves lány szigorú diéta alatt állt, és gyógyszerekkel tömték.
A színésznő tinédzserként tizenkét filmet forgatott, de már akkor pszichiátriai kezelés alatt állt. 23 éves koráig három ideg-összeroppanáson esett át, és egész későbbi életét viharos kapcsolatok jellemezték. Esetében így joggal merülnek fel olyan kérdések, hogy mennyire etikus egy olyan tragikus sorsú színésznő emlékét megbolygatni, aki az életét áldozta fel a karrierje oltárán.
Előbb-utóbb mindenkit életre keltenek?
Ugyanakkor nem az ElevenLabs applikációjához megnyert hírességek az elsők, akiket a mesterséges intelligencia segítségével próbáltak meg életre kelteni. Az Amazon például lehetővé tette, hogy intelligens személyi asszisztense, az Alexa által csevegni lehessen hírességekkel. És arra is láthattunk már példát, hogy az MI megkreálta, hogyan néznének ki korábbi kedvenceink – köztük Elvis Presley, Freddie Mercury és Diana hercegné –, ha még élnének.
De ahogy az életben szinte mindent, úgy a mesterséges intelligenciát is lehet jóra és rosszra is használni. Utóbbira példák azok a deepfake névvel illetett hamisított felvételek, amelyeken valódi embereket utánoznak le nemcsak hang, hanem fotó, sőt mozgókép formájában is, ami tökéletesen alkalmas a megtévesztésre akár a politikában, akár szexuális visszaélések formájában. Egy tavalyi kutatás szerint 2019 óta 550 százalékkal nőtt a hamisított képek előfordulása az MI megjelenésére visszavezethetően.
A mesterséges intelligencia veszélyei miatt idén márciusban az Európai Parlament elfogadott egy jogszabályt, amely a lehetséges kockázatok alapján állapít meg kötelezettségeket az MI alkalmazásra vonatkozóan. Ennek értelmében tilos:
- az érzékeny személyes adatokon alapuló, biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása „olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zárt láncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan válogatnak le”;
- a munkahelyen és az iskolákban gépi érzelemfelismerő rendszereket alkalmazni;
- a polgárokat kockázati profiljuk vagy társadalmi hovatartozásuk alapján pontozni;
- az emberek viselkedésének befolyásolására alkalmas vagy sebezhetőségüket kihasználó rendszereket alkalmazni;
- a profilalkotásra és a bűnözői előéletre alapozva prediktív kényszerintézkedéseket hozni;
másfelől viszont kötelező megjelölni a mesterséges vagy manipulált képi, hang- és videótartalmakat.
Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban (pl. a választások befolyásolására) használt mesterségesintelligencia-alkalmazások
– írta akkori közleményében az Európai Parlament.
Ennek az éremnek is két oldala van
Annyi bizonyos, hogy az az MI számtalan területen a segítségünkre van. Az orvostudományban már most képes diagnosztizálni betegségeket, előrejelezni járványokat és személyre szabott kezelési terveket kidolgozni. A szépségiparban a bőrápolási rutinokat forradalmasítja, precíziós kozmetikumokat alkot, és még a sminktermékek személyre szabását is lehetővé teszi. A borászatban pedig az időjárás előrejelzéseit elemzi, segít az optimális szüreti időpont meghatározásában és a bor minőségének javításában.
De rögtön jönnek az ellenérvek. Vajon mennyire bízhatunk meg egy gépben, amely a legintimebb egészségügyi adatainkat kezeli? Hogyan biztosíthatjuk, hogy a szépségiparban alkalmazott MI ne vezessen diszkriminációhoz vagy elfogultsághoz? És mi lesz a borászok hagyományos, generációkon átörökített tudásával, ha a gépek veszik át az irányítást?
Ahogy a technológia fejlődik, egyre több ilyen és ehhez hasonló kérdés merül fel. Az biztos, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas potenciállal bír, de fontos, hogy okosan és etikusan használjuk, hogy valóban a jövőnk szolgálatába állíthassuk. Mert végső soron, bármi is történjen, az MI csak egy eszköz marad, amit mi, emberek, formálunk és irányítunk.
Ha az is érdekel, hogyan beszélhetnek az emberek a mesterséges intelligencia segítségével halott szeretteikkel, ide kattintva erről is olvashatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
