A magyar művelődés történetében nyelvújítás alatt általában azt a néhány évtizedre (1790–1820) kibontakozó mozgalmat értjük, amelyben a magyar nyelvről vallott nézetek ütközése politikai küzdelem is volt, amikor az egymással szemben álló felek – ortológusok és neológusok – ütköztették érveiket a nyelv megtisztítása, egyszerűsítése és új szavak megalkotása kapcsán. Mai kvízünkben két, ebben az időszakban tevékenykedő nagyszerű hazafiról hozunk állításokat. Az állítások egy része mindkettejükre igaz, de egy állítás csak az egyikőjükre. Neked azt kell megmondanod, kire igaz az összes. Nos, Kazinczy Ferencre vagy Batsányi Jánosra igaz, hogy a magyar nyelvújítás egyik kiemelkedő, sok szempontból radikális alakja, aki közéleti tevékenysége mellett költészettel is foglalkozott, a Magyar Museum című folyóirat egyik szerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és A franciaországi változásokra című költemény szerzője volt?
Fogadjunk, hogy már tudod is!
