Nagy aggodalmat okozott a triatlonosok olimpiai versenye a Szajna vízminősége miatt, a megmérettetést el is kellett halasztani. Bár a futamokat napokkal a tervezett időpont után mégis az eredeti helyszínen tartották meg, a versenyzők szerint akkor sem volt alkalmas az úszásra a folyó vize. Magyar szakemberek a napokban arra figyelmeztettek, hogy akár a Dunával is történhet hasonló.
A Szajnában zajló versenyszámok a franciák olimpiai pályázatának hangsúlyos elemei voltak, nem véletlen, hogy foggal-körömmel ragaszkodtak megtartásukhoz a vízminőség ellenére is. A világ szeme továbbra is a francia folyó vizén van, augusztus 5-én ugyanis triatlon váltót rendeznek benne.

Száz éve koszos a Szajna
A folyó tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy 100 év után újra lehessen fürdeni benne. A Szajnában ugyanis 1923 óta néhány kivételtől eltekintve tilos fürdeni a víz minősége miatt.
A gondok a 20. századi urbanizációból fakadnak, amikor is a hatalmassá duzzadt települések szennyvizével már nem tudtak mit kezdeni, és a folyókba vezették. A klímaváltozás miatti magasabb hőmérséklet, az esős időszakok átalakulása és a villámárvizek mind kedvezőtlenül hatnak a vizek tisztaságára. Utóbbiak képesek belemosni a folyókba a nem kívánatos szerves anyagokat is a környékbeli szennyvíztisztítókból, ahogy az az elmúlt napokban Párizsban is történt.
Így szaporodhat el a vízben vagy kerülhet a vízbe az Escherichia coli nevű baktérium, vagy más pl. Enterococcus fajok, amelyek hányást, hasmenést okozhatnak.
– magyarázta Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) megbízott igazgatója. A szakember szerint ez nem Párizs egyedi problémája, egész Európát, sőt, az egész világot érinti a vizek minőségének romlása.
A kutatóintézet vezetője szerint a nagyvárosoknak nem egyszerű beállítaniuk azt az elfogadható vízminőséget, amely a természetes vizeken megrendezett versenyekhez szükséges. A hatóságok jóformán óránként vizsgálják ilyenkor, hogy eléri-e a víz azt a minőségi szintet, hogy abba akár sportolókat engedjenek, ahogyan az Párizsban is történik, írja a HUN-REN honlapja.
A Dunát és a kisebb vizeket is szigorúan ellenőrzik
A szakember hagsúlyozta hogy a vízminőséget befolyásoló határértékeket rendkívül szigorúan szabályozzák, nem csak a sportolókat, hanem minden vízben tartózkodó embert védenek ezzel, de a szennyező anyagoknak sokkal kitettebbek a sportolók, mivel tovább tartózkodnak a vízben, és intenzívebb mozgást fejtenek ki, mint egy átlagos fürdőző.
A sűrűbb levegővétel közben ráadásul több vízpára kerül a szervezetükbe is.
Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa a HUN-REN-nek elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben erőteljes vízminőség-javulás következett be főleg a Duna és a Balaton tekintetében, ami egy rendkívül tudatos szakmai tevékenységnek köszönhető. A több országon át folyó Duna esetében egy árhullám esetén azonban nem csak tőlünk függ, mi érkezik a vízzel. A Balatonnál az elmúlt évtizedekben sikerült elérni, hogy a szennyvizek hatalmas része elkerülje, senki ne ömlesszen oda folyékony halmazállapotú hulladékot.
Az óvatosság ugyanakkor Pirger Zsolt szerint nem árt, mert a civilizációs események, és az éghajlatváltozás miatti időjárási jelenségek bármikor eredményezhetnek villámárvizeket, azok pedig előidézhetnek hasonló vízszennyezéses eseteket.

Vannak olyan természetes vizek hazánkban, ahol bátran csobbanhatunk, de fontos figyelni, mert több fürdőhelyen kifogásolható a vízminőség.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés