Nagy aggodalmat okozott a triatlonosok olimpiai versenye a Szajna vízminősége miatt, a megmérettetést el is kellett halasztani. Bár a futamokat napokkal a tervezett időpont után mégis az eredeti helyszínen tartották meg, a versenyzők szerint akkor sem volt alkalmas az úszásra a folyó vize. Magyar szakemberek a napokban arra figyelmeztettek, hogy akár a Dunával is történhet hasonló.
A Szajnában zajló versenyszámok a franciák olimpiai pályázatának hangsúlyos elemei voltak, nem véletlen, hogy foggal-körömmel ragaszkodtak megtartásukhoz a vízminőség ellenére is. A világ szeme továbbra is a francia folyó vizén van, augusztus 5-én ugyanis triatlon váltót rendeznek benne.
Száz éve koszos a Szajna
A folyó tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy 100 év után újra lehessen fürdeni benne. A Szajnában ugyanis 1923 óta néhány kivételtől eltekintve tilos fürdeni a víz minősége miatt.
A gondok a 20. századi urbanizációból fakadnak, amikor is a hatalmassá duzzadt települések szennyvizével már nem tudtak mit kezdeni, és a folyókba vezették. A klímaváltozás miatti magasabb hőmérséklet, az esős időszakok átalakulása és a villámárvizek mind kedvezőtlenül hatnak a vizek tisztaságára. Utóbbiak képesek belemosni a folyókba a nem kívánatos szerves anyagokat is a környékbeli szennyvíztisztítókból, ahogy az az elmúlt napokban Párizsban is történt.
Így szaporodhat el a vízben vagy kerülhet a vízbe az Escherichia coli nevű baktérium, vagy más pl. Enterococcus fajok, amelyek hányást, hasmenést okozhatnak.
– magyarázta Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) megbízott igazgatója. A szakember szerint ez nem Párizs egyedi problémája, egész Európát, sőt, az egész világot érinti a vizek minőségének romlása.
A kutatóintézet vezetője szerint a nagyvárosoknak nem egyszerű beállítaniuk azt az elfogadható vízminőséget, amely a természetes vizeken megrendezett versenyekhez szükséges. A hatóságok jóformán óránként vizsgálják ilyenkor, hogy eléri-e a víz azt a minőségi szintet, hogy abba akár sportolókat engedjenek, ahogyan az Párizsban is történik, írja a HUN-REN honlapja.
A Dunát és a kisebb vizeket is szigorúan ellenőrzik
A szakember hagsúlyozta hogy a vízminőséget befolyásoló határértékeket rendkívül szigorúan szabályozzák, nem csak a sportolókat, hanem minden vízben tartózkodó embert védenek ezzel, de a szennyező anyagoknak sokkal kitettebbek a sportolók, mivel tovább tartózkodnak a vízben, és intenzívebb mozgást fejtenek ki, mint egy átlagos fürdőző.
A sűrűbb levegővétel közben ráadásul több vízpára kerül a szervezetükbe is.
Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa a HUN-REN-nek elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben erőteljes vízminőség-javulás következett be főleg a Duna és a Balaton tekintetében, ami egy rendkívül tudatos szakmai tevékenységnek köszönhető. A több országon át folyó Duna esetében egy árhullám esetén azonban nem csak tőlünk függ, mi érkezik a vízzel. A Balatonnál az elmúlt évtizedekben sikerült elérni, hogy a szennyvizek hatalmas része elkerülje, senki ne ömlesszen oda folyékony halmazállapotú hulladékot.
Az óvatosság ugyanakkor Pirger Zsolt szerint nem árt, mert a civilizációs események, és az éghajlatváltozás miatti időjárási jelenségek bármikor eredményezhetnek villámárvizeket, azok pedig előidézhetnek hasonló vízszennyezéses eseteket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
