bűvész végzetes mutatványok

Szívroham mutatvány közben, felrobbanó gázpalack, ki nem cserélt éles töltények és megannyi végzetesnek bizonyult tévedés: összeszedtük minden idők legszörnyűbb bűvészbaleseteit, amelyek olykor nemcsak az előadóművész életét követelték, de asszisztensei és a személyzet körében is szedtek áldozatokat.

Houdini követője beszorult a tejeskannába

Minden idők legismertebb szabadulóművésze, Harry Houdini egyik híres mutatványában egy csurig töltött különleges, óriási tejeskannából menekítette ki magát. A mutatványt később többen leutánozták, köztük a Kentucky államban született Gilbert Genesta, aki több mint negyven éven keresztül szórakoztatta az amerikai közönséget bűvész- és szabadulószámaival. 1930 novemberében Genesta szülőállamának Frankfort nevű városában lépett fel, ahol az est fénypontja a híres tejeskanna-szabadulás lett volna, a mutatvány azonban váratlan tragédiába torkollt.

Genestra tudtán kívül a kannát szállítás közben véletlenül leejtették, a belseje megrongálódott és tönkrement a titkos rekesz, melyen keresztül az illuzionista kimászott volna a mutatvány során. Pár perccel a kannába mászás után a szabadulni képtelen Genesta fuldokolni kezdett és segítségért kiabált, mire az asszisztensek gyorsan leeresztették a függönyt és megpróbálták kiszabadítani a kannában rekedt bűvészt, és orvost hívtak a színpadra. Rövid küszködés után sikerült kimenekíteni a pórul járt szabadulóművészt, a doktor azonban hiába harcolt az életéért: Genesta utolsó szavaival azt magyarázta, több mint tíz év alatt egyszer sem hibázott a tejeskanna-mutatvány során, majd kilehelte lelkét.

Éleslőszerrel lőttek a lengyel bűvésznőre

A következő horrorsztori még 1820-ban esett meg, amikor a híres DeLinsky duó (egy lengyel férj-feleség bűvészpár) egy német herceg udvarában lépett fel: a páros leghíresebb mutatványa abból állt, hogy egy egész kivégzőosztag veszi célba Madame DeLinskyt, az asszony azonban a szájával elkapja a kilőtt golyókat és sértetlenül vészeli át a rázúduló golyózáport. Valójában a nőt célba vevő katonák be voltak avatva a trükkbe – az utasítás szerint miközben megtöltik a fegyverüket, észrevétlenül vaktöltényekre cserélik a tárat, melyek kilövés után a levegőben szétfoszlanak, majd Madame DeLinsky előveszi a végig szájában rejtegetett töltényeket.

A végzetesnek bizonyuló estén azonban az egyik fegyveres annyira izgult, hogy elfelejtette kicserélni a töltényeket, ezért Madame DeLinskyt éleslőszerrel lőtte gyomorba – elbeszélések szerint az incidens annyira sokkoló és véres volt, hogy a közönség több tagja is elájult. A szerencsétlenül járt bűvésznőt kórházba szállították, ahol két nappal később belehalt sérüléseibe. A tragédiát tetézi, hogy Madame DeLinsky terhes volt, és a végzetes balesetben meg nem született gyermeke is odaveszett.

Az álkínai bűvésszel is a pisztolygolyótrükk végzett

Ugyanez a mutatvány végzett egy évszázaddal később az amerikai bűvésztörténelem egyik legkülönösebb figurájával is: a Chung Ling Soo néven fellépő illuzionistáról a közönség azt hitte, Kínából emigrált az Egyesült Államokba. Személyiségét és mutatványait az egzotikus kelet varázsa hatotta át, valójában azonban Chungnak semmi köze nem volt a Távol-Kelethez: a fehér amerikai férfi William Ellsworth Campbell néven látta meg a napvilágot New Yorkban, és kezdetben saját nevén lépett fel bűvészként, azonban miután megtekintette az ismert, valóban kínai illuzionista, Ching Ling Foo egyik előadását, elhatározta, lemásolja keleti kollégája személyiségét (és nevét is három betű különbséggel) és ezentúl ő is kínaiként járja az országot. A magát ázsiaira maszkírozó Campbell annyira komolyan vette a csalást, hogy a színpadon kívül is csak álszemélyiségének bőrében mutatkozott, úgy tett, mintha nem beszélne angolul, sőt a hitelesség kedvéért még tolmácsot is felfogadott maga mellé.

1918. március 23. végzetes estéjén Campbell Londonban lépett fel, ahol egyik mutatványa az ismert golyóelkapási trükk lett volna: a mutatvány során két asszisztense egyszerre lő pisztollyal a bűvészre, ő pedig mindkét golyót sikeresen elkapja a szájával – vagy legalábbis a közönség ezt hiszi. A hatlövetűk tölténytárába két-két golyó, egy valódi és egy vaktöltény lett beletöltve, előbbieket demonstrációs céllal lőtték volna ki, míg utóbbiakkal tüzelnek magára a mágusra. Az egyik pisztolyt azonban elfelejtették megfelelően kitisztítani, így amikor asszisztense kilőtte a vaktöltényt Chungra, a csőben felhalmozódott puskapor az éles golyót is kirepítette.

A golyó a bűvész tüdejét érte, a sebesült Campbell – a közönség legnagyobb döbbenetére – angolul kiáltott fel: „Istenem! Valami történt! Le a függönyt!”. A meglőtt illuzionista másnap reggel hunyt el a kórházban, és halálával kapcsolatban több összeesküvés-elmélet is napvilágot látott: sokan úgy gondolták, Ching Ling Foo bosszúja állhat a háttérben, akit mérhetetlenül bosszantott az őt utánzó Campbell sikere, a hivatalos vizsgálatok azonban kizárták a szándékosságot és véletlen balesetként könyvelték el az álkínai bűvész tragikus végzetét.

A bűvész és dublőrje is meghaltak a tűzvészben

A müncheni születésű, tizenkilenc évesen Amerikába emigrált Sigmund Neuberger, művésznevén A Nagy Lafayette a 19–20. század fordulójának legjobban fizetett illuzionistája volt, aki a tengerentúlon és Európában is igazi sztárnak számított. Lafayette többek között állatos számaival vált a közönség kedvencévé: egyik leglátványosabb mutatványában egy hatalmas, 180 kilós oroszlán készült felfalni őt, mígnem egyszer csak a fenevad helyén, varázslatos módon ő maga bukkant fel oroszlánjelmezben. A trükk során az áldozati zebraként felkínált Lafayette-et egy hasonmás helyettesítette, míg a valódi bűvész a színpad alatt várakozott, majd a megfelelő pillanatban egy titkos csapóajtón keresztül cserélt helyet az állattal.

1911. május 9-én Lafayette Edinburghban lépett fel, amikor az oroszlános szám közben a színpad kivilágításához használt egyik kínai lámpás véletlenül tüzet okozott: perceken belül az egész színpad lángokban állt, a közönség viszont azt hitte, ez is a mutatvány része, ezért csak jóval később kezdtek menekülni a teremből. Szerencsére mindnyájan élve jutottak ki, a bűvész kollégái és személyzete azonban kevésbé volt szerencsés: Lafayette annyira féltette mutatványainak titkait, hogy a kulisszák mögül kivezető öt ajtóból négyet bezárt, ezért a teljes stábnak egyetlen szűk átjárón keresztül kellett kijutnia a gyorsan a lángok martalékává váló színpadról és backstage-ből.

Az épület porig égett, a katasztrófában Lafayette-tel együtt tizenegyen veszítették életüket. A bűvész holttestét Glasgow-ba szállították hamvasztásra, két nappal később azonban a romokat eltakarító munkások legnagyobb megdöbbenésére az elpusztult színpad alól egy másik, pontosan ugyanolyan külsejű férfi teteme került elő: mint kiderült, az elhamvasztott holttest valójában a dublőré volt, a valódi bűvész sohasem jutott ki rejtekhelyéről. Lafayette-tet, az igazit végül öt nappal később, az edinburghi Piershill temetőben helyezték örök nyugalomra, utolsó útjára 250 ezres gyászoló tömeg kísérte.

Kényszerzubbonyban ütötték el a szabadulóművészt

Szintén Houdini követőjének számított a „Karr, a titokzatos” művésznéven fellépő dél-afrikai Charles Rowan, akinek specialitása a kényszerzubbonyból való kiszabadulás volt. Legmeghökkentőbb és legveszélyesebb mutatványában a lekötözött, kényszerzubbonyba öltöztetett szabadulóművész felé egy autó robogott 72 km/h sebességgel, miközben ő megszabadult a béklyóktól, hogy elugorhasson a kocsi útjából. Habár korábban többször sikeresen előadta a mutatványt, 1930 októberében Rowan a szám közben a hatalmas feszültségtől szívrohamot kapott, ezért képtelen volt időben kiszabadítani magát.

Az autó a közönség – köztük sok gyerek – szeme láttára gázolta halálra Rowant, aki azonnal életét vesztette. A sofőrrel az illuzionista a mutatvány előtt írásos megállapodást kötött, mely szerint halálos baleset esetén őt semmilyen felelősség nem terheli.

Magát és az asszisztensét is felgyújtotta a híres mágus

A svéd születésű Johan Möller, művésznevén Balabrega a 19. század második felének elismert bűvésze volt, aki világszerte turnézott látványos mutatványaival, köztük egy pirotechnikával megspékelt számmal, melyben pillangónak öltöztetett asszisztensnőit tüntette el gyertyalánggal. 1900-ban Brazíliában lépett fel, ahol nem állt rendelkezésre a mutatványhoz szükséges háztartási földgáz, ezért könnyen szállítható acetilénpalackokkal oldotta meg a láng meggyújtását. Az egyik előadás előtt Balabrega éppen a tüzet készítette elő, amikor az egyik palack kigyulladt, a keletkező tűzben ő és a segédje is életüket vesztették. A bűvész menedzsere is súlyosan megsérült, de szerencsésen túlélte a balesetet.

Élve elásták, nem lett jó vége

Houdini egyik legveszélyesebb mutatványát próbálta lemásolni az amerikai Joe Burrus, aki 1990. október 30-án, a nagy előd halálának évfordulója előtti estén egy kaliforniai vidámparkban élve eltemettette magát. A „Hihetetlen Joe” néven ismert szabadulóművészt fehér öltönybe öltöztetve, plexiüveg koporsóban 2 méter 20 centi mély gödörbe helyezték, majd 7 tonna földet és nedves cementet szórtak rá. Az óriási súly alatt azonban a koporsó fedele berepedt, és mielőtt Burrus egyáltalán megkísérelhette volna a szabadulást, maga alá temette őt a talaj. A mentőcsapat hiába ásott le megfeszített munkával a gödörbe, a 32 éves illuzionistának már csak a holttestét sikerült kiemelniük.