Mező Ferenc, a Margit körút 45. szám alatti épület házmestere minden reggel korán kelt. Így történt ez 1914. január 10-én is, amikor hajnali öt óra után néhány perccel, miközben a járdát söprögette, egy alacsony termetű férfira és egy szintén alacsony termetű nőre lett figyelmes, akik a villamossínek mentén egy nehéznek tűnő, vízhatlan vászonnal letakart kosarat cipeltek.
Értékes zsákmányra számítottak
A pár a Margit körúttól egészen a budai Duna-partig vitte a kosarat, majd a Kacsa utcánál a Dunába engedte azt. Az utazókosár azonban nem süllyedt el: néhány óra múltán két kocsis lett figyelmes a folyó hullámai között hánykolódó ládára, és elhatározták, kiemelik a vízből. Talán egy hajóról leesett értékes rakományban reménykedtek, de a pántokat felfeszítve szörnyű látvány tárult a szemük elé: egy meggyilkolt fiatal nő holtteste, egy szál ingben.
„Bejárták az összes türtházakat”
A rendőrség nagy erőkkel kereste a tetteseket, az eset a korabeli lapokban is nagy visszhangot váltott ki. Részletesen beszámoltak a holttest megtalálásának körülményeiről, a nyomozás részleteiről, sőt, Az Est szerkesztőségének kirakatába is kitették a meggyilkolt nő fényképét. A detektívek azt gyanították, hogy a meggyilkolt nő prostituált – bár „ennek a feltevésnek ellene szólt a test rendkívüli ápoltsága”, írta Az Est 1914. január 13-án. Mindenesetre „felkerestek minden ellenőrzött leányt, bejárták az összes türtházakat, de sehol sem kaptak útba igazító felvilágosítást”. Kétszáz prostituáltat kísértek el a boncterembe, de egyikük sem ismerte fel az áldozatot.
Az egyik tudósítás kiemeli, hogy a bűntett kivitelezése és stílusa kivételes, ilyen módon Magyarországon nem öltek még meg senkit, csak Párizsban és a nemzetközi fürdőhelyeken fordul elő az ilyesmi.
Félvilági nők Bécsben és Budapesten
Hatvan nyomozó faggatta a budai utcácskák házmestereit, vicéit és cselédeit, keresték a kosárban talált barna csomagolópapír származási helyét, rendőrkutyát vetettek be, sőt, bécsi kollégáikkal is felvették a kapcsolatot, mivel, ahogy Az Est írta, „Bécs és Budapest között a félvilági nőknél élénk forgalom van”. Végül a nőről a lapban közzétett fénykép vezetett nyomra: egy fiatalember felismerte a testvérét, Turcsányi Emíliát a fotográfián. Nem sokkal később Az Est legendás riportere, Tarján Vilmos is azonosította az áldozatot: „Esküvel is bizonyítani merem, hogy ez a nő nem más, mint Turcsányi Emília, aki az éjszakai világban Mágnás Elza és Szőke Elza néven szerepelt. Megismerem az arcvonásairól, hajáról, szeméről. Tíz év óta személyesen ismertem őt” – nyilatkozta a halottszemle után Tarján.
Mosogatólányból igazi főúri nő
Turcsányi Emília tót parasztlányként került fel Budapestre, a millennium évében, eleinte a Royal Szállóban mosogatott.
Egyesek szerint olyan csúnyán beszélt magyarul, hogy az első gúnyneve nem Mágnás, hanem Mocskos Elza volt.
„A szőke, ritka szép, nyúlánk testű leányt” egy pártfogója beajánlotta a Fővárosi Orfeumba „büffé-hölgynek”, az volt a feladata, hogy segítsen ételt és italt választani a vele beszélgető férfiaknak, de a legszerencsésebbek akár még haza is vihették. Itt találkozott a nála húsz évvel idősebb bécsi bútorgyárossal, Schmidt Miksával, vagy ahogy ő nevezte: Fabrik bácsival. „Az ötvenet meghaladt, hatalmas termetü, borotváltképü” Schmidt mellett Elza nem szűkölködött: a bútorgyáros ruhákat rendelt neki Párizsból, házat bérelt számára a rakparton, amit saját tervezésű bútorokkal rendezett be. „Nem egy demimondhoz mérten, hanem igazi főuri nőnek sem lehet fényesebb otthona. Mindössze három szobából áll ugyan a megfelelő mellékhelyiségekkel a lakás, de a három lakóosztály szinte muzeumi gyüjteménye az antik butormüvészetnek, mütárgynak és drágaságnak. A hálószobája rokokó-stilusban készült, a falakat egy-egy óriás vászon fedi, az egyik Rubens-másolat, a mely az egykori mester müve és hozzáértők állitása szerint harmincezer koronát ér”– írták a korabeli lapok.
Köbli Norbert, a Félvilág című film forgatókönyvírója Mágnás Elza történetéről
Mágnás Elza története hosszú ideig foglalkoztatta a közvéleményt. Száz évvel ezelőtti újságokat olvasgattam, amikor feltűnt, hogy Mágnás Elza halála óriási szenzáció volt. Elza kitartója, Schmidt Miksa korának egy ismert, befolyásos figurája volt, az, hogy az ő szeretőjét találták meg utazókosárban a jeges Dunában, fél évvel az első világháború kitörése előtt, különösen hátborzongatóvá tette a történetet. Közel laktam a Kacsa utcához, éreztem a szellemét, értettem őt, de megértettem a komornáját, Kóbory Rózsit is. Kitaláltam még egy karaktert, Katót, akinek a szemén át be tudtam mutatni ezt a két nőt. Számos legenda fűződik Elzához, ezek közül meg kellett találnom az én változatomat. Leginkább az érdekelt, milyen volt a nők helyzete száz évvel ezelőtt, hogyan tudok Elza történetén keresztül mesélni a szerelemről, a párkapcsolatokról, a pénz vagy a szerelem örök dilemmájáról.
Bizarr szerelem
A bútorgyáros szebbnél szebb ékszerekkel lepte meg a leányt, akit megtanított németül és franciául is. Nem tudni, Elza mennyiben viszonozta érzelmeivel ezt a rajongást, mindenesetre Krúdy Gyula szerint Schmidtnek volt egy különös szokása: „Azokat a nőket, akik megtetszenek neki, fehér menyasszonyruhában, mirtuszkoszorúval, érckoporsóba fektette, és úgy imádta őket”. (Állítólag Elza nem is járhatott más színben, csak fehérben.) Nem tudni, így volt-e, mindenesetre Dénes Zsófia visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Schmidt – egyébként rejtélyes körülmények között elhunyt - későbbi felesége hálószobájának a falát halotti koszorúkkal „díszítette” fel.
Gyanús lett a házvezetőnő
A nyomozók hamarosan kifaggatták az áldozat házvezetőnőjét, Kóbory Rózsit is, aki szerint úrnője néhány nappal korábban azzal a céllal hagyta el Margit körúti lakását, hogy Kiscellre utazzon „két úr és egy hölgy” társaságában – viszont azóta nem került elő. A nő izgatottsága, megbicsakló hangja azonban gyanús lett a rendőröknek és az újságíróknak. Kóbory Rózsi, aki egy hónapja állt Mágnás Elza szolgálatában, hamarosan gyanúsított lett: a bérkocsis azt vallotta, hogy annak ellenére, hogy szombaton a megbeszéltek szerint megjelent a Margit körút 46. szám alatt, a házvezetőnő nem engedte be a lakásba, mondván, hogy úrnője elutazott. Ugyanezt tapasztalta a szombatra odarendelt varrónő is.
Gyilkosság az ékszerek miatt
A nyomozók végül három gyanúsítottat hallgattak ki: a házvezetőnőn kívül annak szeretőjét, Láng Márton asztalossegédet, valamint Nick Gusztáv „faczér péksegéd”-et, akinek a zsebében egy 27 000 korona értékű fülbevalót találtak. A nyomozás során kiderült: Kóbory és Nick Gusztáv együttesen tervelték ki a gyilkosságot, és gondosan ügyeltek arra is, hogy ne vigyék magukkal az áldozat minden ékszerét, csak azokat, amelyek nélkül Mágnás Elza sohasem mutatkozott, hiszen „Turcsányi Emiliát, vagy demimond nevén, a Mágnás Elzát, seholsem látták másképpen megjelenni, mint száz-százötvenezer koronát érő ékszerrel megrakva.” Elza lefekvéshez készülődött, amikor a péksegéd egy törülközővel megfojtotta, majd a komornával belegyömöszölték holttestét az egyik utazókosarába. Hajnalban indultak a Duna-partra, de a kosár nagyon nehéz volt: a házvezetőnő többször panaszkodott, hogy nem bírja, de Nick megfenyegette, hogy lelövi, ha nem szedi össze magát.
Kürtőskalácsot tessék!
Mágnás Elza temetésén több ezren vettek részt. Schmidt Miksa a kiscelli kastély közelében helyezte végső nyugalomra kedvesét, az egykori kiscelli kolostor (ma Kiscelli Múzeum) templomterében egy kápolnát is berendezett a nő emlékére. (A környékbeli anyák sokáig ijesztgették gyermekeiket az állítólag ott kísértő Mágnás Elza alakjával.) A gyilkosokat életfogytiglanra ítélték, Kóbory Rózsi a márianosztrai börtönben halt meg 1926-ban, Nick Gusztáv pedig tizenöt év raboskodás után szabadult. Sokáig a Teleki téren árult kürtőskalácsot, és fehér pincsiket tenyésztett, egy szociális otthonban halt meg a hetvenes években. Mágnás Elza történetéből 2015-ben kiállítást rendezett a Kiscelli Múzeum, és ugyanebben az évben mutatták be Szász Attila Félvilág című filmjét, amely szintén a meggyilkolt fiatal nő történetét állítja a középpontba.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
