bridzs tilos 2. világháború világbajnokság

Budapest anno a bridzs Mekkája volt

A két világháború közötti időszak budapesti kávézói és kaszinói a városi értelmiség tagjainak, főleg orvosoknak, mérnököknek, ügyvédeknek és tanároknak kellemes és népszerű elfoglaltságot kínált. A bridzs egyre több követőre talált, még világversenyek megrendezésére is vállalkoztunk, a sportág első világbajnokságát mi rendezhettük 1937-ben Budapesten, a Vigadóban.

A rangos szellemi sportesemény több ezer érdeklődőt vonzott, köztük ifjabb Horthy Miklóst. Ottlik Géza, a később regényeivel híressé vált író pedig a Budapesti Hírlapban tudósított a magyar válogatott kitűnő eredményeiről, és nemzetközi elismertségű bridzselméleti könyvet írt. A magyar virtus érdemeit jól mutatja, hogy 1934 és 1938 között 11 alkalommal állhattak magyar versenyzők dobogóra Európa- és világbajnokságokon.

A II. világháború utáni időszakban az oroszok kifejezetten üldözték ezt az „úri passziót”, így a kommunizmus időszakában összesen három bajnokságon ért el magyar versenyző dobogós helyezést. 2012-ben a férfi szenior csapat Lille-ben bridzsolimpiát nyert, a legutóbbi szép szereplés a világbajnokságon pedig talán a sportág hazai reneszánszának kezdete lehet.

A szabályok

Egy csapatban négyen játszanak, de tartalékjátékossal együtt a csapattagok lehetnek öten vagy hatan is. Két asztalnál zajlik a „mérkőzés”. Az asztaloknál az egymással szemben ülő felek alkotnak egy párt, a könnyebb azonosítás kedvéért az asztal körül ülő négy játékost a négy égtáj alapján jelölik. Míg egy csapat két tagja az egyik asztalnál észak–déli pozíciót foglal el, a másik asztalnál ugyanennek a csapatnak a tagjai kelet–nyugatit, s az asztalok ugyanazokkal a lapokkal, gépi osztásban, ugyanazt a partit játsszák le, így kizárva a szerencsefaktort.

 

Tichy Eszter háromgyermekes édesanya, matematikus, egészség-gazdaságtani modellezéssel foglalkozik, emellett bridzsversenyző, a válogatott csapat oszlopos tagja. Számára nagy büszkeség volt az Európa-bajnokságot helyettesítő versenyen az első nyolc közé jutva vb-kvalifikációt szerezni a felnőtt női csapatnak. A magyar felnőtt férficsapat kilencedik helyen végzett, így éppen lecsúszott ugyan a szereplés jogáról, de mivel volt, aki visszamondta a részvételt, a férfiak is kijutottak, és annál szebb eredményt értek el.

Mitől lesz valaki jó játékos?

„A pszichológiai érzék, a kombinációs készség fontos elemek, persze sokat segíthet a matekos gondolkodás is” – jegyzi meg a matematikus végzettségű versenyző, majd hozzáteszi: „De a legjobb hazai bridzsjátékosok között van jogász és művészettörténész is, szóval ez egyáltalán nem kőbe vésett szabály. Leginkább a kártyaérzéket szokták megemlíteni mint szükséges képesség, de hogy ez egészen pontosan mit takar, azt úgy gondolom, még senkinek nem sikerült pontosan megfejtenie. Talán, addig izgalmas egy verseny, amíg ez így is marad.”

A sok gyakorlás nem árt

Tichy Eszter a kezdetekről elmondta, hogy ugyan a játékot kedvelő nagyszülei már kisgyermek korában beavatták a szabályok és a játék rejtelmeibe, családi körben aztán mégis keveset játszott, így 19 éves korában beiratkozott egy tanfolyamra, hogy tudását fejlessze.

Ez aztán annyira megtetszett neki, hogy továbblépett a versenybridzs irányába. Azonban 3 gyermeke megszületését követően 15 éven keresztül egyáltalán nem hódolt ennek a szenvedélyének. „Másfél évtized alatt érdemben gyakorlatilag egyszer sem játszottam. Csak közvetlenül a pandémia időszaka előtt kezdtem újra, olyannyira, hogy az első bajnokság, amin részt vettem, félbe is szakadt a járvány miatt. A hosszú kiesés meg is érződött, jelenleg heti 1-2 versenyre van lehetőség, és arra, hogy közben átbeszéljük egy-egy verseny partijait” – árulja el Tichy Eszter. És hogy mi lehet a siker receptje? Szerinte a csapattagok között fontos a közös platform, előnyt jelenthet, ha ismerik egymást, a jó eredményhez a hasonló játékstílus és az összeszokottság is segítség lehet, de spontán összeállított csapattal is lehet szépen teljesíteni.