1962 júniusában egy amerikai textilgyárban 62 dolgozó betegedett meg. Olyan tünetekről számoltak be, mint a zsibbadás, az émelygés, a hányinger, a szédülés és a hányás. Először csak egy dolgozó jelentette, hogy rosszul van, majd hamar jelentkezett további 61 beteg – ebből 59 nő volt. A titokzatos betegségtől néhányan kórházba is kerültek.
Három országban egyszerre kezdett remegni diákok tömegének a keze óra közbenKépzeld el, hogy egy teljes osztály keze megállíthatatlanul remegni kezd – magyarázat nélkül. Az 1892-es kézremegésjárványt vajon mi okozhatta?
Tovább olvasomSok munkás úgy hitte, rovarok csípték meg őket, amelyek egy nemrég érkezett szövetszállítmánnyal kerülhettek a gyárba. Az esetről a média is beszámolt. A vállalat orvosai rovarszakértőket és az Egyesült Államok Közegészségügyi Szolgálatának szakértőit hívták ki. A gyárat lezárták, de nem találtak semmit. Bár úgy vélték, hogy néhány dolgozót valóban megcsíphetett egy rovar, a tüneteket valószínűleg szorongás okozta. Soha nem találtak ugyanis olyan rovart, amely a fent említett influenzaszerű tüneteket előidézhette volna, és nem minden dolgozón voltak csípésnyomok.
Nem bogarak, hanem tömeghisztéria állt a járvány hátterében
A gyárban a tömeghisztéria vagy társadalmi fertőzés egyik formája alakult ki. Egyes dolgozók pszichológiai alapú tüneteket produkáltak, és ahogy a „betegség” egyik munkásról a másikra terjedt, egyre többen kezdtek hasonló panaszokat mutatni.
A társadalmi fertőzés az érzelmek vagy viselkedésformák gyakran tudattalan terjedése egyik személyről a másikra.
Ezzel magyarázható például, hogy miért tűnik egy film viccesebbnek, ha egy zsúfolt moziban nézzük, ahhoz képest mintha egyedül tennénk: hangulatunkat befolyásolják a körülöttünk lévők. Ugyanez a folyamat egy hullámzó félelmet is előidézhetne, ha valaki hirtelen felkiáltana, hogy tűz van.
Egy tanulmány kimutatta, hogy az érzelmeket kifejező emberek – akik gyakran használnak nonverbális érzelmi jeleket (elsősorban arckifejezéseket) – képesek „megfertőzni” mások érzelmeit vagy hangulatát anélkül, hogy bármilyen szóbeli interakció történt volna. Későbbi kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos egyének hajlamosabbak az érzelmi fertőzésre.
Más is szerepet játszhatott a járványban, ez pedig az úgynevezett viselkedési fertőzés. Egy olyan folyamat, amelynek során mások viselkedése lemásolódik. Ez magyarázza például a ’70-es évek Rubik-kocka-őrületét vagy az ALS Ice Bucket Challenge-t, amikor az emberek jeges vízzel töltött vödröt öntöttek a fejükre, hogy felhívják a figyelmet az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) betegségre.
Fiával együtt esett áldozatul a járványnak az egyik legnagyobb magyar írónő a háború utánA fiamból, aki egyszerű gyerek, neveljenek becsületes embert, hagyta meg végrendeletében. Akkor még nem sejthette, hogy csak egy nappal éli túl őt fia.
Tovább olvasomA tömeges szociogén betegségek esetén nem mutatható ki semmilyen vírusos vagy bakteriális kórokozó, amely felelős lehet a fertőzésért. Ennek ellenére a betegségek súlyos fizikai tüneteket okozhatnak, és akár kórházi kezelést is szükségessé tehetnek. A stressz fontos szerepet játszhat az ilyen járványok kialakulásában.
Több példát is ismerünk ilyen járványokra
Ezek az állapotok korántsem új keletű jelenségek, a legkorábban tanulmányozott esetek a középkori táncőrülethez kapcsolódnak. Ezek során a megfigyelők dokumentálták, hogy a résztvevők transzszerű állapotba kerültek, amikor nagy csoportokban táncoltak hosszú időn keresztül – néha akár hetekig is.
Az egyik legismertebb eset 1518-ban Strasbourgban történt, ahol egy Troffea nevű asszony táncolni kezdett az utcán, és majd egy héten át abba sem hagyta. Egy hónapon belül a francia város 400 lakosát kerítette hatalmába a leküzdhetetlen vágy, hogy táncoljanak, amíg össze nem estek, ami szélütés, szívroham és kimerültség miatt történhetett.
A hatóságok a transzszerű állapotot démonoknak tulajdonították, és elrendelték, hogy az érintettek táncoljanak éjjel-nappal, hogy kiűzzék őket magukból. Még színpadot is építettek, és táncosokat, zenészeket fogadtak fel, ami csak tovább fokozta az őrületet. A táncpestis különböző változatai később Németországban, Hollandiában és Svájcban is elterjedtek.
1965. október 7-én az angliai Blackburnben egy lányiskolában több diák szédülésre panaszkodott. Nem sokkal ezután néhányuk elájult, másoknál pedig nyögdécselés, fogvacogás, hyperpnoe (gyorsabb és mélyebb légzés) és tetánia (akaratlan izom-összehúzódások) volt tapasztalható. Néhány órán belül 85 lányt kellett kórházba szállítani. Ekkor sem sikerült megállapítani a tünetek okát.
Ha kíváncsi vagy, hogy mit tartanak a középkor egyik legrejtélyesebb betegségének, olvasd el ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
