böbe majom kádár retro

1963 januárjában Rózsavölgyi Imre vízügyi mérnök az afrikai Guineában kapott megbízást: kollégáival együtt vízművet épített egy városka számára. Társaival együtt meghívták őket egy vadászatra is, amire elment ugyan, de nem lelkesedett érte. Már benn jártak a dzsungelban, amikor egy nőstény majom bukkant fel a sűrűből, a nyakában a kicsinyével. „Kétségbeesve próbált menekülni, de az egyik vadász golyója leterítette. Kicsinye sikoltozva rázta anyját, költögette, szeméből könnyek peregtek. Nagyon megható volt a kis majom kétségbeesése, szóltam hát a fővadásznak: adják nekem a kis majmot, haza akarom vinni” – emlékezett vissza a kezdetekre Rózsavölgyi 1981-ben.

Gazdáját utánozva próbált borotválkozni

„Amikor közelebb mentem, riadtan nézett rám könnyes szemeivel, de nem szaladt el, hanem odabújt anyja mellére. Elkezdtem simogatni, beszéltem hozzá, de legalább húsz percig tartott, míg le tudtam venni halott anyjáról. A társaság továbbment, én a nyakamba kapaszkodó kis majmot azonnal elneveztem Böbének” – olvashatjuk az első találkozásról. Böbe ezután anyja helyett a férfihoz kezdett ragaszkodni, követte őt mindenhova, és utánozni kezdte: ugyanúgy teleírta, majd kitépkedte és a sarokba dobálta el a napló lapjait, mint Rózsavölgyi. De megtanult üvegből inni, sőt a borotválkozással is próbálkozott: bekente magát borotvahabbal, majd a felét megette.

Bécsből kapta a banánt és a narancsot

Hazatérése után Rózsavölgyi Imre a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparknak ajándékozta Böbét, ahol hamar nagy népszerűségre tett szert a barátságos, tanulékony és játékos csimpánz. Kezdetben az irodaépületben lakott, ahová még egy vaskályhát is betettek neki, hogy ne hiányozzon neki az afrikai meleg. Banánt és narancsot Bécsből hozattak a számára, de szerette a párizsis kenyeret, a mézes kenyeret és a levest is, ez utóbbit kanállal fogyasztotta. Hamarosan csodamajomnak tartották: megtanulta kezelni a gyümölcsautomatát, tudott festeni és gyurmázni, és más állatokat is szívesen etetett, igaz, csak felügyelettel. Megtanították tüzet rakni és szörpöt készíteni is. Böbe minden évben több százezer látogatót vonzott Veszprémbe, akik között megfordult Kádár János is, akinek a csodacsimpánz főzött egy feketét, majd tálcán szervírozta is.

Szívesen takarított és szerelt

Böbe szívesen autózott és motorozott, valamint imádott ablakot törölgetni. „Segít takarítani, ha kell, szöget ver a falba, üzemanyagot tölt az olajkályhába. Egy kimustrált motorkerékpárt a csavarhúzó bámulatos használatával néhány nap alatt tökéletesen szétszerelt, majd kevésbé tökéletesen, ám roppant buzgalommal az összerakásán fáradozott” – számolt be Böbe képességeiről a Kincses Kalendárium. Böbe a takarítást is szívesen végezte, igaz, hogy a mosogatórongy helyett a takarítónő ott felejtett kardigánját mártogatta a felmosóvízbe. Fel is kellett öltöztetni: ruhát és papucsot hordott, és evés után szalvétával törölte meg a száját. Az is előfordult, hogy meglógott az állatkertből, és egy veszprémi családnál vacsorázott. Kasza László, az állatkert igazgatója etológiai megfigyeléseket és kísérleteket is folytatott Böbével. A vele folytatott kísérletek során azt próbálták kideríteni, miként tanulhatott az ősember, hogyan fejlődhetett a gondolkodása, és hogyan lett az utánzásból találékonyság. Böbéről ismeretterjesztő és oktatófilm is készült, az operatőrrel a forgatási szünetben együtt üdítőzött. Gyakran szerepelt a híradóban és az újságokban – igazi sztár volt a hatvanas években.

Majdnem „férjhez ment”

A Dolgozók Lapja 1968 augusztusában arról számolt be, hogy a csimpánzlány számára vőlegényt találtak: „Férjhez adták Böbét, a veszprémi állatkert híres csimpánz hajadonát. Az utóbbi években már attól tartottak, hogy Böbe – több nagy sikerű ismeretterjesztő film sztárja – határainkon is túljutott híre ellenére »pártában marad«. Végül is sikerült megfelelő párt találni számára. A vőlegény – a kétéves Samu – természetes környezetben nőtt fel, Afrikából szállították egy hollandiai állattelepre” – írta a lap. A tervezett nászra a nagy korkülönbség miatt végül nem került sor, ráadásul a lapok arról is írtak, hogy Böbe dühös és féltékeny volt Samura.

Nem akart Afrikában maradni

1969 decemberében gondozói úgy döntöttek, Böbe hazalátogat Guineába, hogy megfigyelhessék, hogyan viselkedik vadon élő csimpánz rokonaival. Böbe azonban megijedt tőlük, hangosan sírva szaladt ki az őserdőből, és gondozójánál kereste a biztonságot. Hazatérését sajnos nem sokkal élte túl: 1970-ben megbetegedett és elpusztult, halálát galandféreg okozta. Emlékére Romhányi József írt verset In memoriam címmel:

Elhunytál egy csendes őszi napon
Veszprémi Böbe, nagyhírű majom
Vagy az történt csupán,
hogy a kutató tudomány után
a halál sem késett,
hogy tanulmányozza végső viselkedésed,
amint lényed emberszabásúan
a semmibe suhan.
Remélem, ezen illő módon
elmondott nekrológon
senki sem nevet.
Vagy csak néhány – majom-
szabású emberek.

Az állatkert bejárata közelében temették el, sírja mögött 2004-ben a szobrát is felavatták, 2009-ben pedig átadták a Böbe Majom Tanodája elnevezésű oktató- és kiállítóházat.