A Barbie Girl szövegét ma elsöpörné a népharag

Olvasási idő kb. 5 perc

A dán–norvég Aqua együttes nevéhez fűződik a ’90-es évek egyik legnagyobb rágógumipop-slágere, a Barbie Girl, amelynek rendkívül fülbemászó dallamát bárki fejből idézi, aki akkoriban volt gyerek vagy tizenéves. A dalszöveg azonban – amelyre mi nyilván kevésbé figyeltünk, vagy nem is értettük – sokkal problémásabb, mint elsőre gondolnánk.

Az 1989-ben Joyspeed néven alakult, majd Aquára átkeresztelt eurodance-formáció 33 millió eladott lemezével minden idők második legsikeresebb norvég együttesének számít, ami jelentős részben az 1997-ben megjelent Aquarium című debütáló albumon található Barbie Girlnek köszönhető. A dalt, ami három héten keresztül vezette a brit slágerlistát, egy Dániában megrendezett giccskiállítás ihlette, ahol a zenekar billentyűse és fő dalszerzője, Søren Rasted szembesült a Barbie baba által képviselt plasztik álomvilág giccses mivoltával.

A Barbie gyártójának sem tetszett

Az ironikusan giccsesnek szánt szám és a hozzá készült, legendásan rózsaszín videóklip – amelyben az együttes két énekese, Lene Nystrøm és René Dif Barbie és Ken bőrébe bújik – ezt a talmi csillogást kívánta pellengérre állítani, ugyanakkor rendkívüli módon átszexualizálta a kislányoknak árusított játék babát. A Barbie-t gyártó Mattel cég illetékesei természetesen igencsak dühbe gurultak, és jogi lépéseket tettek az együttes kiadója, az MCA Records ellen, bár a lemezborítón a biztonság kedvéért apró betűkkel feltüntették, hogy a dalt a baba gyártója semmilyen formában nem hagyta jóvá.

Az ártatlannak tűnő sláger szövegét közelebbről megvizsgálva egyértelműek az enyhén leplezett szexuális utalások: You want to go for a ride? / Sure, Ken / Jump in (Jössz kocsikázni? / Persze, Ken! / Ugorj be!), igazán azonban a szövegben rejlő szexizmus verte ki sokaknál a biztosítékot. A dal kritikusai, például Allie Gemmill újságíró úgy vélik, a szöveg egyértelműen használati tárgyként, a férfiak örömszerzését szolgáló eszközként tekint a nőkre, vagyis a „kocsikázásra” bármikor könnyedén kapható Barbie-ra.

I'm a blond bimbo girl in a fantasy world / Dress me up, make it tight, I'm your dolly (Egy szöszke kislány vagyok egy álomvilágban / Öltöztess fel minél szorosabban, a játék babád vagyok) – énekli Barbie, You're my doll – erősíti meg a párja, Ken. Make me walk, make me talk, do whatever you please / I can act like a star, I can beg on my knees (Sétáltass, beszéltess, tégy, amit csak szeretnél / Sztárként tudok viselkedni, térden állva tudok neked könyörögni) – mondja barátjának később a csinos, de butuska plasztikszerető.

Az együttes tagadta a vádakat

A dalban bemutatott viselkedés és egyoldalú függőségi viszony a tökéletes ellentéte annak, amit jobb esetben a modern, 21. századi lányoknak üzen a média és a társadalom, vagyis hogy független, önálló személyként valósítsák meg a saját magukat – mondja Gemmill. Hasonlóan vélekedik Bertilla Niveda, a Medium szerzője: Barbie látszólag tökéletesen elégedett azzal, hogy élete célja kizárólag a barátja szexuális vágyainak kielégítése, büszkén nevezi magát szöszke játékszernek, és azonnal ugrik, ha játékra hívják.

Ken maximálisan tisztában van ezzel, és élvezi, hogy nyíltan kihasználhatja, bármikor igénybe veheti azonnal kapható barátnője szolgáltatásait. A szöveg egyes részei már-már fétistárgyként kezelik a címszereplőt: You can brush my hair, undress me everywhere / Imagination, life is your creation (Megfésülheted a hajam, akárhol levetkőztethetsz / Az élet(em) a képzelet(ed) alkotása). A férfi bármit megtehet, elegendő romantikus hazugságokkal meghódítania kedvesét: You can touch / You can play / If you say, I'm always yours (Fogdoshatsz / Játszhatsz / Ha azt mondod, mindig a tiéd leszek).

Gyerekek, kislányok milliói nőttek fel a Barbie Girlt hallgatva, miközben fogalmuk sem volt, valójában miről is szólt kedvenc daluk – írja Niveda –, csak felnőttként, újrahallgatva a számot eszmélnek rá, miért is rajongtak annak idején. El sem hiszik, hogy tényleg ilyen szövegekkel bombázták őket kiskorukban, amíg a saját fülükkel nem hallják (újra). Természetesen nem mindenki látja ennyire problémásnak a dalszöveget, a 2001-ben feloszlott együttes tagjai (köztük Nystrøm) védelmükbe vették a Barbie Girlt, azt állítva, a szám a ’90-es években divatos, Pamela Anderson típusú butuska szőke bombázókat figurázta ki, és semmilyen szexista, a nőket lekicsinylő, tárgyiasító szándék nem volt mögötte.

A Friderikusz-show készítői annak idején mindenesetre kellően óvatosak voltak, és jóval szelídebb magyar szöveget írtak az Aqua slágerére, amikor a Bestiák tagjai és Császár Előd előadták a dalt a műsor gyereknapi különkiadásában.

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek