Az egykori élettel teli, fejlődő bányászváros mára elhagyatottá vált, füst gomolyog a repedezett utak felett, a föld alatt pedig kiolthatatlan tűz emészti az értékes nyersanyagot és a hatalmas mennyiségű szemetet.
Száz évvel ezelőtt az amerikai Centralia igazán csodás lakóhely lehetett. A bányászati tevékenységeknek köszönhetően kiszámítható élet várt a lakókra. Egy véletlen hiba azonban mindent megváltoztatott.
A bányatűz mindent felemészt
A pennsylvaniai Centralia utcái ma már üresen állnak, a forró levegő itt-ott megrepesztette az utakat is. Magányos épületek százai tátognak nyitott ablakaikkal a néptelen utcákra, a fák és a természet lassan visszahódítja a területet. Pedig a hatvanas évekig Centralia városának lakói jólétben és biztonságban éltek. 1962. május 27-én azonban minden megváltozott. Napjainkban már csak öten laknak itt, pedig a településnek 1993 óta még irányítószáma sincs, mégsem költöznek el. Éppen perlik az államot, hogy tulajdonjogukat visszaszerezzék.
Banális okok vezettek a tűz keletkezéséhez
Az egykor nagy mennyiségű szenet adó bányák egyike bezárt, a település lakóinak egy része illegális szeméttelepként kezdte használni. Ez okozta aztán a városka vesztét is, ugyanis 1962 májusának végén két férfi tüzet gyújtott a szemétkupacok között. Nem számoltak azonban azzal, hogy a hulladék a föld alá is mélyen benyúlik, a lángok pedig gyorsan terjedni kezdtek.
Hamarosan futótűzként terjedek a lángok a szénbánya tárnáiban, miközben hatalmas mennyiségű szén-monoxid áramlott ki a járatokon keresztül a levegőbe, így a bányajáratokat mind le kellett zárni. Hiába igyekeztek eloltani a tüzet, minden próbálkozás kudarcba fulladt akkoriban, s ez nincs másként azóta sem.
A föld alatt még mindig lángol a szemét és a szén.
Ahogy teltek az évek, a város talaja egyre jobban átforrósodott, egyes helyeken közel 480 fokot mértek, a legmagasabb talaj menti hőmérséklet pedig meghaladta a 732 fokot is. A mérgező füst egyre több helyen talált utat a felszín felé, szellőzőnyílásokon, pincéken, sőt az egykori vízvezetékeken keresztül is távozott a járatokból, a föld azóta is füstöl. Egyre többen betegedtek meg a mérgező füsttől, majd evakuálni kezdték a lakosságot, a város épen maradt otthonait Pennsylvania államosította.
Nem félnek a csendes gyilkostól
Voltak azonban, akik nem távoztak a fenyegető körülmények ellenére sem, ők és leszármazottaik a mai napig a városka lakói maradtak, a legutóbbi népszámlálás szerint összesen öten, bár tíz éve még ennek a duplája volt a lélekszám. Ők úgy vélik, nem veszélyezteti egészségüket sem a föld alatti bányajáratokban tomboló tűz, sem a szén-monoxid, sem a forró levegő.
Pedig a bánya azóta is folyamatosan lángol Centralia alatt, a szakértők szerint akár még száz évig is eltart, mire kialszanak a tüzek.
Különböző módszerekkel, izolálással, a talajtakaró javításával, hűtéssel próbálják csillapítani a lángokat, azonban minden igyekezetük sikertelennek bizonyult. A hő hatására az utakon megolvadt az aszfalt, azonban Centralia ötfős lakossága nem aggódik, úgy vélik, az ő ingatlanjaikat nem fenyegeti összeomlás, és a mérges gázoktól sem tartanak. A helyi tűzoltók részben egy állásponton vannak velük, magát a tüzet ők sem tartják aggályosnak az ott élők biztonságát tekintve, azonban a mérgező gázokat igen, ennek ellenére senki nem tervez költözni. Centralia közössége szeretné otthonait visszakapni az államtól, így perre mentek, hogy visszaszerezzek jussukat.
Ide kattintva más szellemvárosokkal is megismerkedhetsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
