antarktisz sark

Elképzelni is lehetetlen, hogy az Antarktiszon a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet –89,2 Celsius-fok volt. Noha ez a Föld legdélibb csücskében is extrémnek számít, a világnak ezen az amúgy is hideg részén ilyen értékek nem is annyira szokatlanok. Noha gyakran említjük egy napon a délit az Északi-sarkkal, utóbbiban ilyen alacsony hőmérsékletet valószínűleg sosem mérnek majd. 

Merthogy az Északi-sarkvidéken valóban „kellemesebb” az időjárás, itt a legalacsonyabb északi hőmérséklet ugyanis „csupán” –68 Celsius-fok volt. Ennek oka, hogy a fagy birodalmát főleg víz borítja, és miután nincs olyan hegyekkel és jéggel borított szárazföldje, mint az Antarktisznak, a nagy víztömegek mérséklik a hőmérsékletet. A Jeges-tenger tetején lebegő jég mennyiségében és vastagságában ráadásul a tudósok még meredek csökkenést is tapasztaltak az elmúlt négy évtized nyári és téli hónapjaiban.

Tükörként működik a jég az Északi-sarkon

Bár a zsugorodó sarkvidéki jégsapka nem járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, a National Ocean Service szerint befolyásolhatja a normál időjárási mintákat és a globális éghajlatot. Ennek magyarázata pedig nem más, minthogy a tengeri jég tulajdonképpen tükörként működik, és segít visszaverni a napfényt, valamint a hőt a légkörbe. A tudósok úgy vélik, hogy

ha ez a tengeri jég összezsugorodna vagy eltűnne, akkor a napenergia nagy részét a nyílt óceán nyelné el.

A jég kora sem mindegy

Mitch Goldberg, a Joint Polar Satellite System (JPSS) program tudósa egy korábbi cikkben elmondta, hogy a NOAA-20 és a Suomi Atomerőmű fedélzetén található Advanced Technology Microwave Sounder (ATMS) segítségével a kutatók egész évben nyomon követhetik a tengeri jég kiterjedését még a felhős égbolton is. 

Emellett különbséget is tud tenni az első és a többéves jég között, amely fontos információt hordoz: míg a többéves jég vastagabb, és túlélt legalább egy olvadási időszakot, addig az elsőéves jég sokkal vékonyabb. Hasznos azonban azt is tudni, hogy a sarkvidéki tengeri jég általában minden év szeptember közepén éri el a minimumát.

Óriási tömeg jég

De lássuk csak, mit is érdemes tudni még az Északi-sarkvidékről! Többek között azt, hogy a világ édesvízkészletének 10 százalékát az itt található jég, jégsapkák és gleccserek adják, amely az 500-250 ezer éves grönlandi jég és hó felhalmozódása révén jön létre. A teljes egészében jégből álló terület nagysága 1,7 millió négyzetkilométernyi, amely, ha olvadni kezdene, nem kevesebb, mint 7,3 méteres tengerszint-emelkedést okozna.

Olyan kevés a csapadék, mint az Antarktiszon

Érdekes, és egyetlen más területéhez sem hasonlít az Északi-sark éghajlata. Mindössze két fő évszak van, amelyek korántsem egyenlők: egy hosszú, 9 hónapig tartó jeges és sötét tél, valamint egy rövid, mindössze háromhónapos, nagyon hűvös nyár.

A tavasz és az ősz mintha nem is lenne – csupán néhány hétig tart.

Emellett igazán különleges az Északi-sark ege is, amely mindig tiszta – ezt a föld e térsége a nagyon alacsony páratartalomnak köszönheti. Mivel a befagyott tenger vize nem tud elpárologni, olyan kevés a csapadék, mint a világ sivatagos területein – ahogyan az Antarktiszon is. Másrészt az Északi-sarkvidéket körülvevő tengerparti területeken nedvesebb az éghajlat, így a nyár előtti olvadás idején az Atlanti-óceán alacsony nyomású rendszerei a jégtömb fölé borulnak, egy kis havat, esőt és ködöt hozva.

Teljes sötétség vagy szikrázó világosság

Nem túlzás azt állítani, hogy az Északi-sarkvidék maga a teljes kontraszt vidéke a nyári folyamatos nappali fény és a végtelennek tűnő tél sötétsége között. Az Északi-sarkkör tulajdonképpen az a vonal, amely minden olyan pontot összeköt, ahol a Nap nem lépi át a horizontot a napfordulókor:

június 21-én egyáltalán nem nyugszik le, december 21-én pedig egyáltalán nem kel fel.

A Nap szokatlan helyzete annak köszönhető, hogy a Föld forgástengelye inkább ferde, mint merőleges a Naprendszer legfényesebb égitestjére. Ez az a földrajzi zóna tehát, ahol megjelenik az éjféli nap. A sarkkörön belül, ahogy északabbra halad, a 24 órás éjszakák száma télen és a 24 órás nappalok száma nyáron fokozatosan növekszik.

A Spitzbergákon található Longyearbenben például a sarki éjszaka három hónapig, a folyamatos nappali fény pedig négy hónapig tart. Utóbbi időszak hosszabb, mert a napsugarak enyhén lefelé görbülnek, ahogy áthaladnak a légkör nagyon hideg alsó rétegein; ez nem mást jelent, hogy a Nap, bár a horizont alatt van, még mindig látható.

Ha tudni szeretnéd, milyen az élet a világ legélhetetlenebb városában, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.