albán magyar királyné

De ne is Géraldinnal kezdjük, hanem Albániával, amelynek történelme számos ponton össszefonódik Magyarország sorsával. Az albánok által lakott terület a 20. század elején két tűz közé került. Az Oszmán Birodalom ötszáz éves uralma megszűnőben volt a vidék felett. Ezt a hatalmi űrt pedig az újonnan alakult nemzetállamok, Görögország, Szerbia és Montenegró akarta betölteni. Az albánok válságos időszak elé néztek, nemzetségeiket külső hatalmak és belső széthúzás fenyegette. Ebben a zűrzavaros időszakban lépett a trónra I. Zogu néven Ahmed Muhtar Zogolli is. Zogolli egy ősi albán nemzetség feje volt.

Vessünk csak egy pillantást Albánia címerére! A kétfejű sas felett egy arany sisakot találunk, kecskefejjel a tetején. Ez a sisak Szkanderbéghez tartozott.
Zogu uralkodása – először elnökként, majd királyként – néhány év nyugalmat hozott Albánia számára, már amennyire a két világháború közötti Balkánon nyugalomról lehet beszélni. 1938-ban I. Zogu megházasodott, feleségül pedig – nagy levegő! – Géraldine Margit Virginia Olga Mária Apponyi de Nagy Appony-t, vagyis Apponyi Géraldint vette. (A köznép viszont egyszerűen csak Zseriként emlékszik rá. Hiába, lehet bármilyen komoly is a családnevünk vagy rangunk, otthon csak nyuszik, bogarak, egyéb kisállatok, jobb esetben Zserik leszünk.)

Grófnőből királyné

Géraldine apai ágon a felvidéki gyökerű Nagy-Apponyi grófi családhoz tartozott, akik egészen a 13. századig vezették vissza családfájukat. Édesanyja gazdag amerikai családból származott. Tanulmányait az Egyesült Államokban és Franciaországban végezte, de családjával Svájcban is éltek.

A házasságot eleinte politikai érdekek motiválták. Zogu dinasztiát szeretett volna alapítani. Menyasszonyt találni azonban nem volt egyszerű, hiszen valahogyan ellensúlyoznia kellett Olaszország egyre nyomasztóbb befolyását, de túlságosan távol sem tarthatta magát az Albániát hitelező olaszoktól. Így kiváló ötletnek bizonyult az Olaszországgal szövetséges Magyarország egyik legrégebbi nemesi családjából választani. Persze a kiválasztáshoz kellettek Zogu nővérei is. A Prágai Magyar Hírlap 1938. évi számából az is kiderül, hogy mivel Géraldine családja 1918 után elszegényedett, ezért az ifjú grófnő, műveltségének és nyelvtudásának köszönhetően, idegenvezetőként dolgozott. Ha hihetünk a forrásnak, egy olasz herceg villájában találkozott először Albánia királyával, aki azonnal a mesés szépségű grófnő rajongójává vált. A korabeli cikk szerint Zogu tervei között az is szerepelt, hogy a hitelezők kezén lévő ősi Apponyi birtokokat is visszavásárolja Géraldine számára.

A katolikus vallású Géraldine eleinte tartott attól, hogy egy számára ismeretlen, muzulmán világgal kösse össze az életét. De hála Zogu nővéreinek és más diplomatáknak, végül Tiranában, a Királyi Palotában (ma Albán Tudományos Akadémia) megtartották esküvőjüket. (A menyegző állítólag az akkori albán GDP tetemes hányadát tette ki.) Egy évvel később, 1939. április 5-én megszületett a trónörökös, a későbbiekben kalandos életutat bejárt Leka is.

A királyné száműzetésben

A királyi házaspár sorsa a trónörökös megszületése után éles fordulatot vett. Mindössze két nappal Leka születése után Mussolini csapatai lerohanták Albániát, így a házaspár száműzetésbe vonult. Görögország és más európai országok érintésével 1940-ben Angliában kötöttek ki. A második világháború után néhány évig I. Faruk egyiptomi király vendégszeretetét élvezték, de miután Farukot is elmozdították hatalmából, a család Párizsba költözött. Férjét itt érte a halál 1961-ben.

Miután Zogu meghalt, Géraldine Leka herceggel és nővérével, Virginiával Dél-Afrikába költözött, ahol Leka később vállalkozásba kezdett. Albániában a második világháborút követően az egykori partizán, Enver Hoxa vette át a hatalmat, és kommunista diktatúrát épített ki, amellyel országát hermetikusan elzárta a világ elől. Géraldine és fia így sokáig nem térhettek vissza a mesés Albániába.

Géraldine emlékezete

A kalandos életű királyné végül 2002-ben, 87 évesen tért vissza Dél-Afrikából Tiranába, de az utazás annyira megterhelte a szervezetét, hogy pár hónappal érkezése után elhunyt. Testét a királyi mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. A mesés szépségű királyné, bár rövid ideig volt trónon, bájos és elegáns karakterével, szerethető jellemével hamar belopta magát az albán nép szívébe. Tiranában ma egy szülőotthon is a nevét viseli. Ha emléke előtt szeretnénk tisztelegni, tegyük meg, hogy a születésnapján, augusztus 6-án, ellátogatunk a Nemzeti Múzeum kertjébe, és eszünk egy finom süteményt a róla elnevezett cukrászdában.

Érdekel, hogy ki volt Sissi legjobb barátja? Olvasd el cikkünket egy magyar társalkodónőről, aki életét a királynénak szentelte.