El tudsz képzelni egy focimeccset, ahol a labdának néha lába nő, a játékosok pedig elveszítik a végtagjaikat? Vagy egy Tour de France-t, ahol a bringások elhagyják a pályát, és új dimenziókban folytatják az útjukat? Ez nem valami őrült sci-fi film, hanem az, amit az AI szerint sportnak hívunk. Egy világ, ahol a fizika törvényei csak szolid javaslatok, és a résztvevők szürreális formákat öltenek. Ezek a videók egyszerre zseniálisak és hátborzongatóak – garantáltan sírva nevetsz majd, miközben azon gondolkozol, hogy ez most álom vagy rémálom.
Így képzeli el az AI a sportokat
Az AI sportvíziói a tökéletes példák arra, hogy mit kapsz, ha a mesterséges intelligenciát összezavarod a fizika, az anatómia és a sport alapjaival. Olyan ez, mintha egy furcsa álom és egy őrült számítógépes szimuláció találkozott volna. És bár a való életben ezeket a jeleneteket lehetetlen lenne kivitelezni, az AI sportvilága egyszerre zseniális és ijesztő – de legalább mindig garantálja a nevetést.
Labdarúgás: Egy meccs, ahol a szabályokat az univerzum írja
A focimeccs, amit az AI képzel el, olyan, mintha Salvador Dalí lett volna a mérkőzés rendezője. A játékosok végtagjai időnként váratlanul megnyúlnak, majd egymásba olvadnak – mintha nem eldönteni akarnák a meccset, hanem egy új életformát teremteni. A labda sosem marad labdaformában, inkább élőlényként ugrál, csavarodik, és helyenként füstté válik. Az egész jelenet valahol a futball és az óriás amőbák közti dimenzióban játszódik. És bár az eredményt sosem tudjuk meg, az biztos, hogy a VAR-szobában senki nem értené, amit lát.
Amerikai foci: Amikor az AI túl sok energiaitalt ivott
Az AI amerikaifoci-értelmezése a sport szuperextrém verziója, ahol a játékosok minden pillanatban egymás hegyén-hátán és az őrület határán táncolnak. Hatalmas sebességgel futnak, hogy aztán beleolvadjanak a földbe, majd újjászületnek valami végtagokkal túlzsúfolt gladiátorként. A labda nem egyszerűen repül, hanem szinte szárnyal, és időnként fénysebességre kapcsol. Az edzők biztosan értékelnék ezt a sebességet, de itt minden passz annyira földöntúli, hogy az is csoda, ha a végén a focipályából nem lesz orbitális pálya.
BMX: Egy ugrás, ami sosem ér véget
A BMX AI-értelmezése leginkább egy végtelen trükkshow, ahol az ugrások hosszabbak, mint a Mission: Impossible-sorozat összes részének együttes játékideje. A bringások láthatóan nem ismerik a földet, csak a levegőben léteznek, és olyan mozdulatokat tesznek, amiknek a leírása még legjobb fizikatanárainkon is kifogna. Az egyik bringás egyszerűen kiterjed, mint egy szupernóva, és eltűnik a semmibe – talán még most is kering valahol a világegyetem peremén.
Tour de France: Az AI kerékpárosai nem ismernek sem akadályt, sem fizikát
A Tour de France AI-változatában a versenyzők nemcsak a széllel, hanem a gravitációval és az anatómia alapvető szabályaival is megküzdenek. A kerékpárok egy pillanatig sem maradnak normális formában – egyszer csak kétméteresek, aztán háromkerekű hajókra emlékeztetnek. A versenyzők lábai pedig néha a fejüknél forognak, miközben szívószálként tekerik a levegőt. Egy biztos: ha az AI rendezné a Tour de France-t, a győztes az lenne, aki először lép át a tér-idő kontinuumon.
Azon kívül, hogy néha kissé elszakad a valóságtól, az AI-nak sok más baja is van. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Előítéletes, rasszista, és nem mond igazat: az AI tényleg olyan lett, mint miAz AI mindenben lemásol minket, és a mi értékrendünket veszi alapul.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
