Tedd a hőmérőt a hónod alá! Mit szorongatsz a hónod alatt? Valószínűleg te is találkoztál már ezekhez hasonló megnyilvánulásokkal. Ilyenkor benned is felmerült a kérdés, hogy mi a csuda az a hón?
Ha a hónaljunk az a verejtékmirigyekkel teli kis mélyedés a felkarunk tövében, ami izzad meg szőrösödik, akkor a hón is valahol a karunk eredőjénél, a váll környékén lehet. Nézzük, mit mondanak a magyar értelmező szótárak:
A kar töve, ahol a kar a vállhoz kapcsolódik. A felkar töve alatti mélyedés. Az a kis üreg, ami a felkar töve és a mellkas között van.
Ezeknek a leírásoknak az alapján tulajdonképpen magára a hónaljra is asszociálhatunk, úgyhogy még mindig nem teljesen egyértelmű, hogy mi az a hón, de a Magyar etimológiai szótár közelebb visz minket a megoldáshoz.
A Magyar etimológiai szótár szerint a hónalj ősi finnugor örökségünk. Mármint nem a rejtélyes testrész, hanem annak megnevezése. A vogul „hanel” azt jelenti, valaminek a feneke, a finn „kainalo” pedig szó szerint: hónalj. Mivel a hónalj és a megfelelő rokonnyelvi szavak csak „alj”, illetve „alatt” értelmű kiegészítésekkel együtt szerepelnek, maga a hón eredetileg talán a kar vállízületét jelentette.
A szóeleji k–h változás a nyelvrokonságra utaló szisztematikus különbözéseknek egy példája, többek között ezek alapján mondjuk azt, hogy a magyar finnugor nyelv. Ha ráguglizol néhány „h”-val kezdődő magyar szó finn megfelelőjére, láthatod a szabályszerű eltérést: hal = kalastaa, haj = karva, hallani = kuulla.
Tudtad, hogy a növénytan is használja a hónalj kifejezést? Az ágak, hajtások levelek tövének hajlatára mondják, hogy hónalj. És az megvan, hogy mit csinál az, aki valakinek a hóna alá nyúl? Azt, hogy az illető segítségére siet – leginkább anyagi, erkölcsi, szellemi támogatással.
