Vérre menő versengés két zseni között: kegyetlenségben Edison túltett Teslán

Az elektromossággal modern világunkban maximum annyit foglalkozunk, hogy használjuk a konnektorokat és bosszankodunk, ha egy vihar miatt akadozik az áramellátás. Az 1800-as évek második felében azonban még azon ment a vita, hogy a kétféle átviteli módszer közül melyik hasznosabb: az Edison által preferált egyenáram vagy Tesla nagyobb távolságokra eljutó váltóárama? Ma már tudjuk, hogy Teslának volt igaza, ám akkoriban komoly versengés indult a két feltaláló között, és egyik sem engedett a maga igazából. Gyűlölték egymást, Edison ott tett keresztbe riválisának, ahol tudott, és bizarr kísérletektől sem riadt vissza, csak hogy megmutassa, ki a jobb. 

Edison és a villanykörte esete

Tehetségéhez kétség sem fért, hiszen ezernél is több szabadalom fűződik a nevéhez, ám erkölcsi érzékéhez annál inkább: Edison elképesztő módokon igyekezett előbbre jutni. A nevéhez fűződő villanykörtét például cseppet sem ő találta fel. Heinrich Göbel érdeme volt, aki annyira fellelkesült találmányától, hogy pont Edisonnak akarta eladni. A nagy feltaláló semmi érdekeset nem talált a dologban, így nemet mondott. Igen ám, de Göbel halála után megjelent az özvegynél, és sokkal kevesebb pénzért megszerezte az ötletet. Cégénél nem ő fejlesztette tovább a villanykörtét, hanem üzletfele, Joseph Wilson Swan. Végre elkészült a biztonságos, működő villanykörte, aminek örömére Swan és Edison céget is alapított. Edison mesterkedésének hála azonban Swan nevéről szinte senki sem hallott… A nagy feltaláló szinte minden munkatársával konfliktusba került, köztük a telefonhírmondót felfedező Puskás Tivadarral is.

Egy nap aztán megjelent Edisonnál Nikola Tesla, szegényen, de tele ötletekkel. Közösen kezdtek dolgozni, de egyikük sem volt valami könnyű természet, így hamar összekülönböztek. Az elbocsátott Tesla végül fogta magát, és összefogott Edison legnagyobb ellenfelével, George Westinghouse-zal, akivel rengeteg sok hasznos találmányt adtak az emberiségnek, s végül ha hosszas csata után is, de a váltóárammal győzelmet arattak. Addig azonban elkeseredett harc dúlt. Edison például – noha tudta, hogy az egyenáram lenne a célra alkalmasabb – New York állam vezetésének váltóárammal működő villamosszéket javasolt, aztán szörnyülködve csóválta a fejét, amikor az nem úgy végzett az áldozattal, ahogy várták.

Edison célja egyértelmű volt: meg akarta győzni az amerikaiakat, hogy a váltóáram veszélyes. Ennek érdekében leveleket írt, cégvezetőket győzködött, kutyákat kínzott és ölt meg nyilvánosan. Egy lovat is gond nélkül kivégzett. 1903-ban a legenda szerint megszerzett egy Topsy nevű elefántot, aki korábban embert ölt, s ezért halálra ítélték. 1500 néző előtt vették filmre, ahogy 6600 volt áramot vezetnek az állat testébe. Ez a felvétel nagy valószínűség szerint az első film, ami egy állat halálát mutatja be, és a mai napig elérhető. Történészek szerint azonban Edisonnak csupán annyi köze volt ehhez a kivégzéshez, mint annak, aki a kötelet fonta (Topsyt méreggel is megetették, illetve kötéllel fojtogatták, csak hogy biztosra menjenek). 1903-ban már nem állt érdekében így felhívni magára a figyelmet.

A New York-i városvezetésnek éppen elég volt az a sok nyilvános akció, amit Edison korábban tartott. Az egyenáramot kezdték támogatni, sőt az Edison-féle sokkhatás és félelem egészen az 1960-as évekig kitartott. Edison ráadásul összeállt a Thomson–Houston Electric Companyvel, és megalapították a General Electricet. Miután gondoskodtak róla, hogy az emberek veszélyesnek tartsák a váltóáramot, az Egyesült Államok elektromos üzletágának háromnegyedét az irányításuk alatt tartották.

Melyikük volt a jobb feltaláló?

Adja magát a kérdés, hogy a két versengő fizikus közül melyikük eredményei fontosabbak. Mindketten különc, bogaras emberként vonultak a köztudatba – Edison képtelen volt a társasági viselkedésre, Tesla viszont a higiénia és fóbiái megszállottjává vált –, és munkamániájukhoz és zsenialitásukhoz kétség sem fért. W. Bernard Carlson, a Tesla: Az elektromosság korának feltalálója című könyv szerzője szerint mindkét feltalálóra szükség volt ahhoz, hogy idáig eljusson a világ. Ha csak a szabadalmaik számát hasonlítjuk össze, Tesla jócskán lemarad a maga háromszáz felfedezésével. Ugyanakkor Edison gyakran lopott, vagy olyan találmányokhoz – fonográf, mozgókép – adta a nevét, amelyeket más tudósok is rövid időn belül sikerre vittek volna. Tesla találmányai nem keltek el olyan jól a piacon, ám a Niagara-vízesésnél megépített erőműve valóban lenyűgözte a világot. A vezeték nélküli információ- és áramátadás atyjaként olyan készülékek feltalálásához járult hozzá, mint a rádió, a telefon, a mobil és a televízió. Ugyanakkor Edison munkamódszere, amelynek során egy találmány elkészítését részfeladatokra bontotta és különböző embereinek adta át, megteremtette a modern innováció alapjait. Ha az kérdés, melyikük küzdött kegyetlenebb módszerekkel, Edison viszi el a pálmát, még akkor is, ha Topsy haláláért nem ő volt a felelős.