Kristóf doktornő gyerekkora óta arról álmodott, hogy orvos legyen. Terve sikerült is, a gyereksebészeten kezdett dolgozni, ám két lánya megszületését követően be kellett látnia, hogy két sebész egy családban elég nehezen oldja meg a gyereknevelést. Ekkor a gyógyszeriparban helyezkedett el, ahol lehetősége nyílt a gyógyszergyártásba is betekinteni. A természetes hatóanyagok nagyon sok gyógyszernek képezik az alapját, de a végső lökést ebbe az irányba édesanyja non-Hodgkin limfómája adta. A doktornő ekkor kezdett gyógynövényekkel és organikus alapanyagokkal foglalkozni, próbált édesanyjának mindenben segíteni, hogy leküzdje a betegséget. Ez végül sikerült is, Margit pedig teljesen elköteleződött az egészséges táplálkozás, életmód és a prevenció irányába. A mai napig ezen a területen képezi magát, fejleszt, és próbálja rávenni a körülötte élőket, hogy törődjenek többet az egészségükkel, mozogjanak többet, egyenek egészségesen, és akkor hosszabb és aktívabb időskor vár még rájuk. A mostani járvány idején a prevenció mellett arra helyezi a hangsúlyt, milyen anyagokkal lehet megtámogatni a szervezet védekezőrendszerét, hogy ha el is kapjuk a betegséget, enyhébb szövődményekkel megússzuk.
Melyik növény az, amit leginkább alkalmasnak tart a vírusellenes küzdelemre?
Az egyik kedvencem a Moringa Oleifera – magyarul lóretekfa – levélőrleménye. Ebben több mint 90 hatóanyagot azonosítottak, ezek közül kettőnek antivirális, antibakteriális, antifungális és parazitaellenes hatása is ismert és vizsgált. Amikor ebben az évben a Covid-19 első hulláma által előidézett súlyos szövődményekről olvastam, azon gondolkodtam el, hogyan lehetne ezt a hatást más gyógynövénykivonatokkal tovább erősíteni antivirális irányban. Ehhez olyan természetes kivonatra van szükség, amely az immunvédekezésben elsősorban a vírusellenes védekezést indukálja. Ezért elkezdtem keresni azokat a növényi kivonatokat, melyek ilyen hatást tudnak felmutatni, és ekkor találtam rá az artemisininről szóló első publikációra.
Ezt a szert eredetileg a malária elleni küzdelemben vetették be. Miért játszik olyan nagy szerepet?
A malária a WHO éves jelentése szerint még 2019-ben is körülbelül 228 millió embert érintett világszerte, és évente több mint 400 000 ember halálát okozza. Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsia jelentős területein is rengeteg mocsaras, lápos terület található, és a meleg, a magas páratartalom, a zárt vízrendszerek hiánya kedvez azon szúnyogfélék elszaporodásának, amelyek terjesztik a maláriát okozó parazitát. Ez a parazita a szúnyog szennyezett nyálával kerül a véráramba, majd számos transzformáción megy keresztül a köztesgazda ember szervezetében. Közben először a májban, majd a vörösvérsejtekben szaporodik, később más szerveket is megtámad. A betegség lefolyása hosszú évekig tart, extrém magas, 40-41 Celsius-fokos lázzal járó periódusokkal, sárgasággal tarkítva.
A kínaiak évszázadok óta alkalmazták egy helyi faféle kérgét empirikus alapon a malária gyógyítására, mivel megfigyelték, hogy a fa kérgét rágcsálva csökkentek a lázas periódusok és tünetek. Ez a kínafa, melyből a kinint állították elő. Jóval később a Tiszavasvári Alkaloida állította elő a hidroxiklorokint, egy mai napig használt maláriaellenes gyógyszert.
Ha a kinin jó gyógyszer, miért kezdtek másik keresésébe?
Sajnos a malária parazitája egy idő után rezisztenssé válik a gyógyszerekre, így történt ez Kínában is. Az 1950-es évekre egyre több klorokinrezisztens maláriaesettel kellett szembenézniük az orvosoknak világszerte. Mao Ce-tung kiadta a kínai kutatóknak, hogy találniuk kell egy másik természetes hatóanyagot, amely képes meggyógyítani a klorokinrezisztens maláriát. Két évtizedes kutatás kezdődött, majd 1972-ben egy gyógyszervegyész izolálta az artemisinin nevű hatóanyagkomplexet az Artemisia annua nevű növényből. A magyarul egynyári ürömként emlegetett növény Délkelet-Ázsiában honos, kivonata 1973 óta használt a malária kezelésében, és bebizonyosodott, hogy a rezisztens maláriát is képes gyógyítani. Dr. Juju Tu 2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott az artemisinin izolálásáért.
Hogy jön egy maláriaellenes szerhez a koronavírus?
Már Juju is kísérletezett az artemisinin más belső parazitafélék elleni felhasználásával. Később több vizsgálat is igazolta, hogy a 250 millió embert érintő mételyméreg-fertőzésben, az ugyanennyi áldozatot szedő leishmaniasisban, vagy a hazánkban is jól ismert toxoplazmózisban is hatékonyan pusztítja el a parazitákat, illetve gátolja a szaporodásukat. A klímaváltozás miatt ráadásul ezeket az egzotikusnak tűnő parazitákat már Európában is terjesztik a lepkeszúnyogok. Mivel a vírusok inkább hasonlítanak a parazitákhoz, mint más patogén kórokozókhoz, a 2020 áprilisában, a Viral Research-ben megjelent tudományos közlemény igencsak felkeltette az érdeklődésemet. Ez a cikk ugyanis arról számolt be, hogy az artemisinin hatását vizsgálták flavivírusokkal fertőzött állatokban. A flavivírusok közé tartozik az újszülötteknél kisfejűséget okozó zika, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz és a japán encephalitis is.
De a koronavírus nem tartozik közéjük...
Az artemisinin hatásmechanizmusa volt az, ami arra sarkallt, hogy elgondolkozzam, vajon más esetekben is hasznos lehet-e ez a hatóanyag. A cikk megállapításai szerint az artemisinin megemeli a szervezetben az interferon szintjét. Az interferon egy jelző fehérje, elsősorban a fertőzött sejtek bocsátják ki azért, hogy a környező sejteket riasszák, és aktiválják az immunvédekezést. Amikor a vírusok a gazdaszervezeten kívül vannak, nem mutatnak életjelenségeket, a sejtekbe bekerülve viszont átírják azok saját DNS-programját. Magukat replikáltatják, míg a sejt fel nem használja az összes energiáját. A fertőzött sejtek azonban interferont termelnek, ami bekerül más sejtekbe, majd ott olyan fehérjék szintézisét indítja el, melyek segítenek elpusztítani a fertőzött sejteket, s így a vírus replikációját. Emellett a természetes ölősejteket és a falósejteket is aktiválják, melyek elpusztítják és eltakarítják a fertőzött sejteket. Az artemisinin által okozott interferon-hatásfokozás nem vírusspecifikus, tehát joggal feltételezhető, hogy nemcsak flavivírus-fertőzés esetén, hanem más vírusok, például influenza vagy koronavírus-fertőzés esetében is hasznos lehet.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Miért gondolja, hogy jelenleg hasznunkra lehet ez az anyag?
Az artemisininnek jelentős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása is van. Ezek a hatások részben azért fontosak, mert például a koronavírus-fertőzés esetében a legsúlyosabb szövődmények a tüdőt érintik. A vírus bizonyos embereknél a legapróbb gázcseréért felelős tüdőhólyagocskák állandó gyulladását okozza. Ez gátolja a gázcserét és a megfelelő oxigenációt, ezért szorulnak az ilyen betegek mesterséges lélegeztetésre. Az antioxidáns hatás segít abban, hogy a sejtmembrán- és molekulaszerkezetet károsító szabad gyököket semlegesítse, helyreállítsa az elektronszerkezeteket és védje a sejteket az oxidatív stressztől. Emiatt a hármas hatás miatt (azaz a vírus elleni immunválasz aktiválása, a gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatás) ez a hatóanyag-kivonat érdemes arra, hogy más, szintén gyulladáscsökkentő, antivirális, antibakteriális, antifungális hatású anyagokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal kombinálva segítségünkre legyen a járvány ellen. Bár a növény, melyből az artemisinint kivonják, nem honos Európában, van már hazai termesztő, és a hatóanyag is rendelkezésre áll.
