A hírességet mérni nyilván nem olyan egyszerű, különösen nem volt az az internet megjelenése előtti korban. „Népszerűbbek vagyunk, mint Jézus” – jelentette ki John Lennon 1966-ban, a Beatles fénykorában – és ez bármennyire is botrányos kijelentésnek tűnt, senki nem mondhatta határozottan, hogy Lennon megőrült. A hírnévnek nincs (de akkoriban még semmiképpen sem volt) egyértelmű mértékegysége, a Beatlest pedig annyi sikoltozó rajongó fogadta, akárhova mentek, hogy bizony nem volt egyértelmű, hogy egészen biztosan nem homályosítják-e el Jézus Krisztus ismertségét. Ha annak idején az európai és amerikai fiataloknak megmutatták a Beatles képét, bizonyára mindenki azonnal felismerte őket, de a világ többi részén jó eséllyel Jézus arcképe jött volna ki győztesen a csatából.
Éppenséggel ha az arc ismertségét vesszük alapul, akkor nagyon valószínű, hogy az angol királynő vinné el a minden idők legismertebb emberének járó pálmát. Közel 70 éves uralkodása alatt az arca megjelent papír- és fémpénzeken, bélyegeken, képeslapokon, emléktárgyakon, még egy Andy Warhol-nyomaton is, szóval Jézus mellett valószínűleg az övé a világon a legtöbbször reprodukált arckép. De ha belegondolunk, a kubai forradalmár, Che Guevara 1960-as portréja is ikonikussá vált az évek során, és megszámlálhatatlan mennyiségű pólón, poszteren és ajándéktárgyon szerepel.
Tegyük gyorsan hozzá, hogy ha az ábrázolás gyakoriságát vesszük alapul, akkor igazságtalanul, de azonnal kizárunk a versenyből egy másik nagy vallási vezetőt és jelentős történelmi alakot: Mohamedet. Az iszlám ugyanis – a bálványimádást elkerülendő – tiltja a próféta bárminemű ábrázolását, nem véletlen, hogy komoly terrorfenyegetéseknek, sőt -cselekményeknek teszi ki magát az, aki rajzot, pláne karikatúrát közöl Mohamedről (nem a Charlie Hebdo elleni merénylet volt az egyetlen hasonló, bár kétségkívül a legsúlyosabb).
Megoldás: az internet
Manapság persze itt van az internet, mint minden adat forrása, ami adja magát ahhoz is, hogy a segítségével viszonylag jól meg tudjuk becsülni valakinek az ismertségét.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Eric Schulman csillagász, az Annals of Improbable Research (A Valószínűtlen Kutatások Évkönyve) szerkesztője, és elég régóta foglalkoztatja a dolog: a Google-keresések alapján figyeli a hírességek népszerűségi sorrendjét. Amikor 1999-ben elkezdett foglalkozni a kérdéssel, ez alapján a világ leghíresebb embere Monica Lewinsky volt – akiről a mai 20-30 éveseknek valószínűleg már fogalmuk sincs, hogy kicsoda. Ez rávilágít a hírnév mulandóságára is: különösen az utóbbi időben annyi ember kapja meg a maga 15 perc hírnevét, hogy az igazi hírességet nem lehet egy aktuális állapot alapján megállapítani. Akit mi keresünk, annak a nevére hosszú időn (éveken) keresztül állandó mennyiségű keresésnek kell érkeznie.
Újabb nehézség, hogy bár a személynevek adottak, de ha feltételezzük, hogy például a három egyistenhívő világvallás alapítói minden bizonnyal a világ leghíresebbjei között vannak, az ő megszólításuk már változik a nyelvtől függően: csak néhány változat a Jézus/Jesus/Gesù, vagy a Mohamed/Muhammad/Mahomet, illetve Buddha/Bouddha/Buddhahood vagy akár Siddharta – tehát a különböző nyelvű keresések számát össze kéne adni, ha egészen pontosak akarnánk lenni.
De ha csak a Beatlesnél és Jézusnál maradunk, azt azért megállapíthatjuk, hogy bármi is volt a helyzet 1966-ban, John Lennont ma már könnyű lenne megcáfolni: a Beatlesre 177 millió találatot ad ki a kereső, Jézus (Jesusnak írt) nevére 1 milliárd 330 milliót.
