Kislődi Hollán György Ernő János Szombathelyen született 1824. január 13-án, Hollán József orvos és Hohl Johanna harmadik gyermekeként. Mindkét bátyja jelentős karriert futott be: Hollán Adolf orvosként és miniszteri tanácsosként, Hollán Hugó katonatisztként tett szert hírnévre.
A gimnázium elvégzése után, tizenöt évesen Ernő a bécsi hadmérnöki akadémia hallgatója lett, ahol hamar az egyik legjobb diáknak bizonyult. Kiváló eredményeinek köszönhetően már húszévesen hadmérnökkari alhadnaggyá léptették elő, majd 1846-ban főhadnagy lett. Szolgálatát a komáromi erődben kezdte meg, de kis idő múlva átvezényelték Lembergbe. A forradalom kitörése után saját kérésére Kassára helyezték, ahol századosként szolgált a később Vörössipkásokként elhíresült 9. zászlóaljnál. Részt vett a délvidéki ütközetekben, ahol hősiességével tűnt ki.
Kossuth Lajos a fiatal százados vitézségét látva őrnaggyá nevezte ki Hollánt, és megbízta a stratégiai fontosságú Pétervárad (ma Újvidék része) várának erődítési munkálataival. Habár Hollán folyamatosan kérlelte elöljáróit, hogy a fronton harcoló hadtestbe küldjék, ahol valódi csatákban vehet részt, Kossuth tudta, hogy szakértelmére a várfalakon belül van szükség. Hollán erődítési munkájának hála Pétervárad egészen a szabadságharc végéig kitartott, csak a világosi fegyverletétel után kapitulált. Hollán – aki ekkor már ezredesi rangban szolgált – és társai a katonai becsületnek megfelelően szabadon elvonulhattak, miután megadták magukat. A bukás után Hollán visszatért szülővárosába, ahol hamarosan mégis rendőri felügyelet alá helyezték, majd letartóztatták és a szabadságharcban betöltött szerepe miatt fél év börtönre ítélték.
Szabadulását követően Bécsben dolgozott civil mérnökként, talajjavítással foglalkozott. 1852-ben írta meg első művét, Taglalati (analytikus) mértan címmel, melynek elismeréseként 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Székfoglalóját az újabb szerkezetű vasúti hidakról tartotta. 1854-ben megkapta a Marczibányi István gróf végrendelkezéséből alapított, jelentős pénzösszeggel járó Marczibányi-jutalmat. Ugyanebben az évben megnősült, az előkelő származású Békássy Antóniát vette el. Mérnöki hírneve és társadalmi státusza olyan jelentős volt, hogy még a későbbi brit hadügyminiszter, Edward Stanley, Derby grófja is fiatalon Szombathelyen tőle tanulta a hadtudományt. Munkája mellett Hollán politikai kérdésekkel is foglalkozott, és Széchenyi István gróf barátságával büszkélkedhetett.
Az önkényuralom átmeneti enyhülésének idején, 1861-ben Hollán köztisztséget vállalhatott, a déli vasút főfelügyelője lett, ugyanebben az évben az Akadémia rendes tagjává választották. Az ő kezdeményezésére jött létre 1866-ban a Magyar Mérnök Egylet, melynek húsz éven át elnöke volt. A Deák-párt színeiben országgyűlési képviselő lett, egyike volt a kiegyezést előkészítő tizenöt tagú bizottságnak. 1867-től három évig a közlekedési minisztérium államtitkáraként dolgozott. Sokat tett a magyar vasútvonalak kiépítéséért és fejlesztéséért. A honvédség felállítása után szolgálaton kívüli honvéd ezredessé nevezték ki, 1870-től honvédelmi államtitkár lett. Részt vett a honvédtisztek képzését megalapozó törvénycikk kidolgozásában és a Ludovika Akadémia megalapításában. 1876-ban reaktiválták és a székesfehérvári honvédkerület parancsnokává nevezték ki. 1883-ban az Akadémián létrejött a Haditudományi Bizottság, melynek elnökévé Hollánt választották, ebben az időben alapította a Hadtudományi Közlemények című folyóiratot is.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Altábornagyi rangban vonult nyugdíjba 1886-ban, ezt követően a felsőház tagjaként vett részt az országgyűlés munkájában, a legtöbb kérdésben a Szabadelvű Pártot támogatva. Az 1896-os millenniumi kiállítás katonai csoportjának elnökeként is dolgozott, és haláláig a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. elnöki tisztségét is ellátta. 1900. május 28-án, hetvenhat éves korában, szívszélhűdés következtében halt meg Budapesten. A Veszprém megyei Békáson, felesége családjának kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Múlt heti Térfigyelőnket olvastad? Akkor annak néztünk utána, kikről kapta a nevét a Harminckettesek tere:
