A hibernáció ma már nemcsak a science fiction nélkülözhetetlen eleme, hanem a valóságban is létező szolgáltatás. Vannak olyan vállalatok, amelyek azzal a céllal fagyasztják le haláluk után a klienseiket – jó sok pénzért –, hogy amikor a technológia és az orvostudomány is elég fejlett lesz, újraéleszthessék őket. Így ha valaki egy gyógyíthatatlan betegségben hunyna el, a fagyasztás módszere által még mindig adódhat lehetősége visszatérni az élők sorába – akkor, amikor már arra a bizonyos betegségre is létezik ellenszer.
A krionika állatok vagy emberek kriokonzervációja későbbi felélesztés céljával. A sajtóban és a tömegkultúrában gyakran tévesen a kriogenika szót használják ebben az értelemben.
Te bevállalnád, hogy akár több száz év múlva, egy egészen más világban ébredj fel és folytasd onnan, ahol a természet törvényei szerint vége lett az életednek? Azaz: hibernáltatnád magad, hogy egyszer újra élhess?
A hírességek közül többek között James Hiram Bedford pszichológiaprofesszor, Ted Williams baseballjátékos és fia, John Henry Williams, valamint Richard „Dick Clair” Jones színész és FM-2030 (belga származású amerikai–iráni író, jövőkutató, a transzhumanista filozófia képviselője) is így tett, de a jelenleg élők sorából is vannak már jelentkezők, például Seth McFarlane, Larry King, Simon Cowell, Paris Hilton és Britney Spears is. Azt azért tegyük hozzá, hogy a hibernálás technológiája még nem tökéletes, akár visszafordíthatatlan károkat is okozhat, és az emberek kiolvasztását követő újraélesztésnek a módját is ki kell még fejleszteni. A tudomány hatalmas léptékű fejlődésének köszönhetően azonban évről évre egyre közelebb kerülünk a megoldáshoz.
A modern ember számára a halál megoldható és megoldandó technikai probléma
Az ember jelenleg az „istenné válás” szélén áll, a küszöbén annak, hogy megszerezze a teremtés és pusztítás isteni hatalmát és az örök ifjúságot – véli napjaink egyik legnagyobb gondolkodója, Yuval Noah Harari. Az izraeli történész szerint az öregedés elleni küzdelem csupán folytatása az éhezés és a betegségek ellen vívott ősi harcnak, és kultúránk jelenlegi legfőbb értékének, az emberi élet védelmének érvényre juttatása.
„Állandóan azt sulykolják belénk, hogy az emberélet a legszentebb dolog az univerzumban. Mindenki ezt mondogatja: a tanárok az iskolában, a politikusok a parlamentben, a jogászok a bíróságon és a színészek a színpadon. Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, amelyet az ENSZ a második világháború után fogadott el, és amellyel talán a legközelebb jutottunk egy globális alkotmányhoz, kategorikusan kijelenti, hogy az élethez való jog az emberiség legalapvetőbb értéke. Mivel a halál nyilvánvalóan megfoszt minket ettől a jogtól, emberiségellenes bűn, és így hadat kell viselnünk ellene” – írja a történész Homo Deus – A holnap rövid története című könyvében.
Yuval Noah Harari izraeli történész első könyve, a Sapiens az emberiség múltjával foglalkozik, azt vizsgálja, hogyan vált egy tulajdonképpen jelentéktelen majom fokozatosan, az évmilliók során a bolygó egyedüli urává. A második, a Homo Deus az élet hosszú távú jövőjét tárja fel, arról elmélkedik, hogyan válhat az ember végül istenné, és mi lehet majd az értelem, valamint a tudat sorsa. A 21 lecke a 21. századra című könyvében pedig a jelenkorra, illetve az emberi társadalmak közvetlen jövőjére koncentrál a történész.
Tény, hogy az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata nem azt mondja, hogy minden embernek joga van az élethez kilencvenéves koráig, hanem azt, hogy „minden személynek joga van az élethez”, és pont. Ennek a jognak nincsen lejárati dátuma. Ebből következően ma már egyre több tudós és gondolkodó beszél nyíltan, és állítja, hogy a modern tudomány legfőbb vállalkozása a halál legyőzése és az örök ifjúság elérése lehet. Legnevezetesebb példaként említhetjük a gerontológus Aubrey de Greyt vagy a polihisztor és feltaláló Ray Kurzweilt. 2012-ben Kurzweilt kinevezték a Google fejlesztési igazgatójának, egy évvel később pedig a Google létrehozott egy leányvállalatot, a Calicót, amelynek deklarált feladata „a halál megoldása”.
De a Szilícium-völgy más lángelméi is hasonló álmokat dédelgetnek. A PayPal társalapítója, Peter Thiel nemrégiben beismerte, hogy örökké szándékozik élni. „Szerintem [a halált] háromféleképpen lehet megközelíteni – magyarázta. – Beletörődhetünk, tagadhatjuk, vagy küzdhetünk ellene. Szerintem a társadalmunkat olyan emberek uralják, akik az elfogadás vagy a tagadás mellett vannak, én viszont inkább küzdök.”
Mikor jöhet el a megvásárolható halhatatlanság kora?
Az olyan területek szédítő iramú fejlődése, mint a gén- és nanotechnológia vagy a regeneratív orvoslás igen optimista jövendöléseket szül. Egyes szakértők szerint az emberiség 2200-ra legyőzi a halált, míg mások 2100-ra teszik ezt. Kurzweil és de Grey még ennél is vérmesebbek. Azt állítják, hogy 2050-ben bárki, akinek elég egészséges a teste és elég zsíros a bankszámlája, megindulhat a halhatatlanság felé, évtizedről évtizedre becsapva a halált. Így aztán, még ha a mi életünkben nem is sikerül elérni a halhatatlanságot, a halál elleni háború jó eséllyel az elkövetkező évszázad vezető projektje lesz. A legtöbbünkbe belerögzült halálfélelem pedig biztosan ellenállhatatlan lendületet ad ennek a harcnak.
„Ha számításba vesszük az emberi élet szentségébe vetett hitünket, hozzáadjuk a tudomány fejlődésének ütemét, és az egészet megfejeljük a kapitalista gazdaság szükségleteivel, a halállal szemben folytatott könyörtelen harc elkerülhetetlennek tűnik. Az élet iránti ideológiai alapú elköteleződésünk sosem fogja megengedni, hogy csak úgy elfogadjuk a halált. Amíg az emberek belehalhatnak valamibe, mi küzdeni fogunk, hogy ez ne történhessen meg. A tudomány és a kapitalista gazdaság pedig boldogan támogatja ezt a küzdelmet. A legtöbb tudóst és bankárt nem izgatja, min dolgozik, amíg az új felfedezéseket, illetve nagyobb profitot tesz lehetővé számára. El tud bárki képzelni izgalmasabb tudományos kihívást a halál kicselezésénél – vagy ígéretesebb piacot az örök ifjúságnál?” – fogalmaz Harari.
Hova vezethet az örök élet kiváltsága?
Azokat, akik úgy döntenek, hibernáltatják magukat, általában bolondnak, gyávának vagy veszélyesen hataloméhesnek tartják. Olyan embereknek, akik a természet ellen küzdve, az univerzum törvényeivel szembeszegülve istent akarnak játszani. Hiába, ha az embernek nincs vesztenivalója, merész dolgokra képes.
Persze előfordulhat, hogy a módszer nem működik, hiszen bármikor hiba csúszhat a gépezetbe, és ezzel maguk az örök életre vágyók is tisztában vannak, de a napjainkban lefagyasztott emberek tulajdonképpen egy izgalmas fogadást tettek a haláluk előtt azzal, hogy vásároltak maguknak egy esélyt a feltámadásra: lehet, hogy végleg eltávoztak, de az is lehet, hogy egyszer visszatérnek az élők közé, és akár örökké élhetnek. Happy end azonban csak a mesékben létezik, ezt már rég megtanulhatta volna az emberiség a saját kárán.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A halál mindenkit utolér, szokták mondani, gazdagot, szegényt egyaránt, ám a jövőben ez nagy eséllyel változhat. A helyzet ugyanis az, hogy mivel a fagyasztás nem olcsó mulatság, az örök élet esélye a gazdagok kiváltsága. Amikor pedig a krionika társadalmilag elfogadott eljárás lesz, egyre több és több tehetős ember fog élni a lehetőséggel. De mi lesz azokkal, akik nem engedhetnek meg maguknak ilyen luxust? Ijesztő belegondolni, hogy a jövőben megjelenhet a halhatatlanok szűk társadalmi rétege. És mi lesz akkor, amikor már nem a halál lesz a normális?
És te? Hibernáltatnád magad, hogy egyszer újra élhess?
A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:
