Az állatok betegségek elleni védelme alapvető fontosságú. A kedvencként tartott kutya, macska rendszeres féregtelenítése, oltása nemcsak az állatnak tesz jót, hanem nekünk, embereknek is, hiszen így mi sem leszünk bolhásak, nem kapunk parazitafertőzést vagy épp veszettséget. A kullancscsípés megelőzésének fontosságát sem kell külön magyarázni senkinek. Ám még rengeteg állat és kórokozó létezik, ami ellen nem is tudjuk, hogy védekezni kellene. Pedig a kutatók szerint az összes emberi betegség hatvan százaléka és a felmerülő fertőző betegségek hetvenöt százaléka állatoktól érkezik az emberekhez. Csak hogy mást ne említsünk, a mostanában oly gyakran szidott vírusok is közéjük tartoznak...
Cibetmacska – a SARS-vírus átadója
A 2003-as évben egy egészen másik koronavírussal voltunk elfoglalva, ez volt a SARS. Ez a vírus –amelynek genetikai kódja nyolcvan százalékban azonos a Covid-19-ével – hatalmas pánikot okozott, amikor márciusban a denevérekről a cibetmacskára, onnan pedig az emberre került. Szerencsére a SARS nem fajult világjárvánnyá, és 774 hivatalos halálos áldozatnál megállt. Mint a Covid-19, ez is Kínából indult útjára, így joggal merül fel a kérdés, mégis mi van Kínában, ami ennyire gyakorivá teszi a zoonózist? Egy szóval tudunk tömören válaszolni: vadállatpiac.
A legkülönfélébb, összefogdosott vadállatokat árulják ott élve vagy halva: denevéreket, madarakat, hüllőket, halakat, kétéltűeket, rovarokat, farkaskölyköket, tevét és persze cibetmacskákat is. A legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartják be, amelyik állat tud, az rohangál, az ürülék és a vér csak úgy folyik, amerre tud, az állatokat fajra való tekintet nélkül halmozzák egymásra. Sokan helyben ölik és nyúzzák meg őket, amik gyakorlatilag mind érintkeztek kosszal, kórokozókkal. Így kerülhet át a denevérről a vírus egy éhes cibetmacskára, majd némi mutálódás után a cibetmacskát megevő kínai emberre. A vizsgálatok az adott piac környékén élő cibetmacskáknál mind kimutatták a SARS vírusát (vadon élő társaikat nem fertőzték meg), az állatokat pedig pont emiatt sorozatban ölték le. Kimondhatjuk tehát, hogy Kínában semmilyen szempontból sem jó cibetmacskának lenni: vagy a cibetért, azaz a végbélnyílása környékén termelt, parfümökben használt illatanyagért, vagy a húsáért, prémjéért vadásszák – vagy azért, mert beteg, és meg kell szabadulni tőle.
A macskák egyébként nem csupán átadhatják a betegséget, de tőlünk is elkaphatják: ez történt idén egy belga macskával, aki koronavírusos gazdájától kapta el a vírust, és szenvedett nehézlégzéstől, illetve emésztőrendszeri problémáktól. A kutatók gyorsan vizsgálódni kezdtek, és azt állapították meg, hogy minimális az esélye annak, hogy kijárós házi macskánktól szednénk össze a Covid-19 vírusát, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ő kapja el tőlünk. A vadállatokkal már más a helyzet, ez a videó szépen megmutatja, hogyan érkezett el hozzánk a kínai állatoktól a vírus:
Tobzoska – tőle származik a mostani járvány?
A mostani koronavírus kórokozóját, a SARS-CoV-2-t 2019 decemberének végén azonosították a vuhani piacon. Eredetileg úgy gondolták, hogy a denevéreket elfogyasztó emberek fertőződtek meg, de közben egy köztes állatra is fény derült: a tobzoskára. A pikkelyekkel borított, nagy karmokkal rendelkező állat rovarokra vadászik, és európai szemmel nem is túl étvágygerjesztő, ám Kínában gyógyító hatást tulajdonítanak a pikkelyeinek, húsát pedig megeszik – sőt, a tobzoskák vadászatának hivatalos tiltása miatt státusszimbólumnak számít. Az állatok ennélfogva erősen veszélyeztetettek, renoméjuknak pedig biztosan nem tettek jót az utóbbi hónapok. Ha az orvvadászok nem állnak le, az unokáink már csak a biológiakönyvekben találkozhatnak velük. Pedig semmivel sem veszélyesebbek a többi állatnál, emberre nem támadnak, és ha Kínában nem számítanának ínyencségnek, soha a közelébe se kerültek volna a koronavírusnak sem.
Hogy jönnek ide a tevék?
Szintén a koronavírusok közé tartozik a közel-keleti légúti szindróma elnevezésű megbetegedést okozó MERS-CoV is. 2012-ben fedezték fel, de ebből nem alakult ki világjárvány: elsősorban Szaúd-Arábiában és környékén fedeztek fel megbetegedéseket. Egészen pontosan azért ott, mert a vírus gazdaállata és hordozója a régió kedvenc állata, az egypúpú teve. A vírus könnyen adódik át tevéről tevére, de tevéről emberre is. A nagy értéket képviselő tevéket azonban némi kis koronavírus miatt nem fogják leölni, így a MERS-fertőzés nagy valószínűséggel soha nem fog eltűnni. Legyünk hát óvatosak, ha Szaúd-Arábiában és környékén járunk – már ha egyáltalán járhatunk valaha arra...
Akit mindenki utál: a denevér
A denevérek nagyon fontos szerepet töltenek be az élővilágban: részt vesznek a növények beporzásában, nagyon sok rágcsálót megesznek, gyümölcsök magjait szórják szét, és még sorolhatnánk. Ráadásul nagyon sok fajuk létezik, az aprótól a nagyig, a kizárólag gyümölcsön élőtől a ragadozóig. Mégis az összeset utáljuk, a nők azért, mert szőrösek, a szárnyukkal ijesztően csapkodnak, és megtörténhet, hogy belegabalyodnak a hajukba, mások azért, mert vérszívónak tartják mindet (pedig mindössze három fajuk táplálkozik vérrel, és ők is messze, Közép- és Dél-Amerikában élnek).
Amióta pedig néhány denevérfajról kiderült, hogy hordozza és terjeszti a koronavírust, senki sem szeretne denevéreket látni nagyjából sehol. Speciális immunrendszerüknek hála a bőregerek tünetmentesen hordozhatják az ebola, a Nipah-vírus, a SARS és a Covid-19 kórokozóját is, hazánkban pedig pluszban a veszettséget is terjeszthetik. Bántani egyébként nem szabad őket, ugyanis nagyon hasznos munkát végeznek, több fajuk is védett. Leggyakrabban a közönséges denevérrel és a rőt koraidenevérrel találkozhatunk, aki egyébként – a többi denevérrel együtt – ha csak teheti, messzire elkerül bennünket, és csak rovarokkal táplálkozik. Ha mégis találnánk elhullott példányokat az udvarban, kesztyűben nyúljunk hozzájuk, és kérjünk tanácsot állatorvostól a megsemmisítésükkel kapcsolatban. Sérült állatot pedig soha ne piszkáljunk, és erre tanítsuk meg a gyerekeinket is. A szobába tévedésből berepülő hívatlan vendéget nyitott ablak mellett hagyjuk távozni – ha nem üldözzük, esze ágában sincs hozzánk költözni vagy belénk harapni.
Sertések hozták a H1N1-et
Ha már légúti megbetegedéseknél járunk, nem mehetünk el a 2009-ben pánikot okozott H1N1-vírus mellett sem. Azóta kifejlesztettek ellene védőoltást, de addig hivatalosan is komoly járvánnyá terebélyesedett. Kevesen tudják, hogy a vírust nem csupán madarak terjesztették: egy mexikói sertéstelepről indult útjára az észak-amerikai és eurázsiai sertésállományok találkozása után.
A sertések azonban ennél több betegségért lehetnek felelősek. A disznópásztor-betegségként emlegetett leptospirózis baktériumok útján terjed más állatokra és az emberre vizelettel fertőzött édesvíz, föld, táp vagy élelmiszer útján. Maga a betegség az esetek tíz százalékában válik az életet veszélyeztetően is komollyá. Szerencsére létezik ellene védőoltás, az átlagembernél veszélyeztetettebbek (állatgondozók, vadászok, állatorvosok stb.) kérhetik az orvosuktól. Magyarországon évente 30-40 megbetegedést regisztrálnak.
A harmadik, disznók által terjesztett betegség a hepatitis E, rövidebb nevén a HEV. A vírus nem megfelelően hőkezelt, fertőzött sertéshússal vagy az állatok gondozása során az ürülékkel juthat az emberi szervezetbe. Felnőttekben és gyerekekben is gyakran zajlik le tünetmentesen, igazán a terhes nőkre veszélyes, illetve szövődményként kialakulhat májgyulladás. A világon húszmillió fertőzöttet tartanak nyilván, védőoltást Kínán kívül mégsem fejlesztettek még ki a betegség ellen. Igyekezzünk megbízható helyről húst vásárolni, és figyeljünk az alapos hőkezelésre, így minimalizáljuk a fertőződés esélyét.
A jó öreg ellenség: a patkány
Harapásuk, karmolásuk, ürülékük, nyáluk, bolhájuk, atkájuk is fertőzéseket ad át, gondoljunk csak a pestisre, amely 75 millió ember halálát okozta, és csak 1894-ben sikerült megállítani. A Yersinia pestis nevű baktérium mellett a patkányok terjesztik a patkányharapási lázat, a hantavírust, a szalmonellafertőzést, a tularémiát, a trichinellózist, a disznóknál már említett leptospirózist, a vérzéses lázat, a veszettséget, illetve a Murin tífuszt is. A világszerte előforduló fertőzés tünetei szerencsére enyhék, de a szintén patkányok és egerek által terjesztett limfocitás choriomeningitis (a fertőző agyhártyagyulladás egyik altípusa) már nem ilyen barátságos, bár a legtöbb esetben az is szépen meggyógyul. Nem véletlenül kell akkora figyelmet fordítani a patkányok, egerek irtására, illetve a fertőző tetemek megfelelő megsemmisítésére. Átlagemberként figyeljünk arra, hogy döglött rágcsálót sose fogjunk meg puszta kézzel, a sérült állatokat hagyjuk békén, és csapdákkal, szúnyoghálókkal, lehajtott vécédeszkával, macskatartással védekezzünk ellenük. Ha patkány vagy egér van a házban, vizelete szagáról, ürülékéről, a megrágott élelmiszerről ismerhetjük fel a leginkább.
A legelő állatok sem ártalmatlanok
A szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadását, azaz a kergemarhakórt a legtöbben ismerik, de azt már kevesen tudják, hogy a juhoknak és a kecskéknek is lehet ilyen betegségük. Sem a tejüket, sem a húsukat nem szabad megfelelő hőkezelés nélkül fogyasztani! Egy másik, marhák terjesztette betegség a brucellózis, ami rossz esetben vetélést, influenza- vagy vérmérgezésszerű tüneteket okoz az embernél. Fertőzött tejjel, hússal, egyéb marhatestnedvekkel terjed. Szintén kérődzők lehetnek felelősek a lépfene terjedéséért is. A Bacillus anthracis nevű baktérium akkor kerül az emberbe, ha beteg állattal érintkezik. Ha kapcsolatba kerültünk legelő állatokkal, utána mossunk alaposan kezet, de a legfontosabb a fertőzött hús elkerülése, az alapos sütés-főzés, a tej felforralása.
Madarak és az influenza
Az 1918-as nagy influenzajárványt (más néven spanyolnáthát) sokat emlegetik manapság: ötvenmillió ember halálát okozta szerte a világban. A kórokozó az Influenza-A vírus volt, és azért is tudott ilyen nagy pusztítást véghez vinni, mert a világháborúban sokan éheztek, legyengültek. A pestisjárvány után ez volt a második legnagyobb, legpusztítóbb fertőző betegség a világon. No de mi közük hozzá a madaraknak? Az azóta eltelt években nagyon sokat kutatták, mégis honnan indulhatott el a spanyolnátha, és nem zárható ki, hogy közük volt hozzá a madaraknak – éppúgy, mint egy másik influenzajárvány, a madárinfluenza kirobbanásához is. A két vírus (a spanyolnátháé és a madárinfluenzáé) annyira hasonlít egymásra, hogy csak két aminosav választja el őket az azonosságtól. A madárinfluenza azért jóval kisebb eséllyel terjed madárról emberre és emberről emberre, a legveszélyesebb változata az 1997-ben azonosított H5N1-vírustörzs. Ezt a WHO akkor egy lehetséges világjárvány forrásának nevezte.
Mi adhat reményt?
Amíg ilyen sok állatról emberre terjedő betegség létezik, addig hogyan érezzük magunkat biztonságban? Azért vannak jó híreink is. A hazai fertőzéseket, amelyek a szárnyasokat, sertéseket vagy legelő állatokat érintik, a folyamatos hatósági ellenőrzéseknek hála hamar kiszűrik, a beteg állatokat leölik, így szinte alig jut át fertőzés az emberekre. A koronavírusokat úgy lehet a legjobban féken tartani, ha hatékonyan tiltják be a vadállat-kereskedelmet, a vadhús értékesítését, fogyasztását Kínában, és elkezdik ellenőrizni az olyan piacokat, ahonnan a mostani pandémia is elindult. Ám ez már sokkal nagyobb és bonyolultabb feladatnak ígérkezik.
