A terv szerint egészen pontosan 20 évre, közel 5 trillió dollárra és egy pár űrtükörre lenne szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk az éghajlati katasztrófát. Több más demokrata jelölthöz hasonlóan Yang is az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátását csökkentené, sőt 2049-re kitűzte célul a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérését. Jól hangzik, ugye? Nézzük, mi mindent tartalmaz a terv.
Hiába a rengeteg pénz, ha nem változik a hozzáállásunk
Ahhoz, hogy az Államok csökkenteni tudja a szén-dioxid-kibocsátást, mindenekelőtt csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, és a globális felmelegedést elősegítő gázok kibocsátására is megoldást kell találni. A terv szerint 45 milliárd dollárért egy új tanszéket alapítanának, aminek fő célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem módszereinek kutatása lenne. A következő 20 évben a háztartások átállnának a megújuló energiaforrások használatára, ehhez 3 trillió dollár finanszírozási kölcsönt biztosítanának. 200 milliárd dollár menne az ország energiahálózatának korszerűsítésére, és további 330 milliárd dollárból csökkentenék nettó nullára a földi és a légi szállításból származó károsanyag-kibocsátást.
Ilyen hatalmas számok láttán felmerül a kérdés, hogy honnan lenne bárkinek is ennyi pénze ilyesmire, de Yang szerencsére erre is gondolt: a kiadások egy részének visszaszerzése érdekében kezdetben 40 dollár/tonna értékű szén-dioxid-adót vetne ki azokra, akik káros anyagokat bocsátanak a légkörbe, ez az összeg pedig évente növekedne.
És bár eddig kétségkívül szuperül hangzik a terv, ezzel el is érkeztünk a legvitatottabb pontig, ugyanis Yang – arra hivatkozva, hogy túl sokáig vártunk a klímakatasztrófa kezelésével, ezért minden eszközre szükség van – támogatja a nukleáris infrastruktúra fejlesztését. Hogy egészen pontosak legyünk, 50 milliárd dollárt szeretne befektetni olyan technológiák fejlesztésébe, amelyek segítségével a legtöbb kockázat kiküszöbölhető. Ha pedig az atomenergia sem menti meg a bolygót a pusztulástól, akkor Yang végső esetben hatalmas, tükrökből álló, összecsukható eszközöket küldene fel az űrbe, hogy a napsugarak nagy részét visszaverjék, ezzel is csökkentve a bolygót érő sugárzást. Ez a módszer sokkal több pénzbe kerül, mint bármely másik törekvés, ezért tényleg csak végszükség esetén alkalmazható.
Rengeteg elmélet kering, és egyelőre senki sem tudja biztosan megmondani, hogy milyen mértékű lesz a klímakatasztrófa, mondjuk, 20 év múlva. De amíg Yang a gigantikus űrnapernyő kifejlesztésén dolgozik, érdemes nekünk is mindent megtenni a bolygó védelmének érdekében.
