Miért tartjuk a szép embereket automatikusan jónak is?

Olvasási idő kb. 5 perc

Észrevetted már, hogy sokszor éppen az a tulajdonság kezd az őrületbe kergetni, amit eleinte a legvonzóbbnak találtál a partneredben? Előfordult már, hogy egy jellemzőt kedveltél valakiben, míg egy másik személy esetében a falra másztál tőle? Ez azért van, mert az emberek egyes vonasáit csak ritkán kezeljük egymástól függetlenül, amikor a személyiségükről gondolkodunk. Mutatjuk, mit is jelent ez.

Richard E. Nisbett és Timothy Wilson úttörő kísérletükben arra kértek egyetemistákat, hogy értékeljenek egy videón szereplő tanársegédet. A résztvevőket két csoportra osztották, így ennek megfelelően két különböző videót láttak, de a főszereplő – az angol nyelvet francia akcentussal beszélő férfi – mindkét esetben azonos volt. Az egyik videóban az oktató barátságosnak és melegszívűnek mutatkozott, tisztelettel bánt a diákjaival, rugalmas volt a tanítási módszereit illetően és lelkes a tananyaggal kapcsolatban. A másik videón az előadó hideg és távolságtartó volt, viselkedése rigidebbnek és ellenszenvesebbnek tűnt.

Ha nem vagy szimpatikus, jobban zavar az akcentusod

A kutatók azt találták, hogy az első és a második videó kapcsán olyan tulajdonságok értékelésében is eltérés mutatkozott, ami azonos volt a két vizsgálati helyzetben. Amikor a tanár melegszívűen viselkedett, a diákok jobban kedvelték a megjelenését, a modorát, az akcentusát, míg az ellenszenves viselkedést látó egyetemisták sokkal irritálóbbnak vélték ezeket a vonásokat is. A személy globális értékelése tehát kihatott az egyes jellemzők egyedi értékelésére is, bár ennek a hatásnak a résztvevők nem voltak tudatában, vagy egyenesen tagadták azt. Biztos, ami biztos, érdemes kedvesnek lenned másokkal: talán a negatív tulajdonságaiddal is elnézőbbek lesznek. 

Ha kedves a diákjaival, a különcségeit is nagyobb eséllyel fogják szeretni
Ha kedves a diákjaival, a különcségeit is nagyobb eséllyel fogják szeretniLisa-Blue / Getty Images Hungary

Mi az a holdudvarhatás? 

Fenti vizsgálat az ún. holdudvarhatással foglalkozó kutatások egyik előfutára, bár a kifejezés létrejötte korábbra datálódik. A jelenséget ugyanis 1920-ban írta le először egy tanuláslélektannal foglalkozó amerikai pszichológus. Edward Thorndike a halo-effektus elnevezéssel illette megfigyeléseit. A halo angol eredetű szó, magyarul dicsfényt, glóriát jelent. A terminus arra a kognitív torzításra utal, amely során egy adott személy, tárgy vagy dolog egyetlen pozitív tulajdonsága mintegy beragyogja a szóban forgó entitás egész megítélését, azaz egy általunk ismert vonása alapján az összes többi jellemzőjére következtetni vélünk, természetesen alaptalanul. 

Attól még, hogy szép, nem biztos, hogy jó is
Attól még, hogy szép, nem biztos, hogy jó isnycshooter / Getty Images Hungary

A vonzó embereknek a személyisége is vonzó

Az egyik leggyakoribb és talán legtöbbet kutatott tévedésünk például az, hogy a szép emberek biztosan jó emberek is. Vizsgálatok igazolták, hogy a vonzó személyeknek enyhébb büntetéseket adunk az igazságszolgáltatásban, óvatlanabbak vagyunk velük szemben, nem gyanakszunk például arra, hogy nemi erőszakot vagy családon belüli bántalmazást követnének el. Automatikusan megbízhatóbbnak, intelligensebbnek, népszerűbbnek, sikeresebbnek, boldogabbnak tartjuk őket, pedig ez korántsem biztos, hogy így van. A kezdeti benyomásaink túláltalánosítása rendkívül energiahatékony megoldás ugyan, de gyakran pont a lényegről maradunk le és sosem látjuk meg igazán egymást. 

Vonzó emberek is követnek el gaztetteket
Vonzó emberek is követnek el gaztetteketPinterest

Érdekelnek más kísérletek?

Miközben mindannyian egyedi módon észleljük a valóságot, egyvalamiben mégis osztozunk: az illúzióban, hogy a világ pontosan olyan, amilyennek látjuk. Daniel Simons és Christopher Chabris szelektív figyelemről szóló videója már két évtizede ejti ámulatba a lélektan iránt érdeklődő nagyközönséget. Téged is megtréfál?

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek