A biciklizés több mint százötven éves múltra tekinthet vissza, történetében a kerékpár a kezdetleges modellektől eljutott a ma ismert változatig. Időközben egyebek mellett a nőjogi mozgalom fontos szimbólumaként is szolgált, és az ipari gyártómódszereket is forradalmasította. A BBC írása végigtekint a történeten.
A velocipédtől a biztonságos kerékpárig
Az első valódi kerékpárt – amelyet megalkotója velocipédnek nevezett – az Egyesült Államokba kivándorolt fiatal francia feltaláló, Pierre Lallement alkotta meg. Az 1865-ben tökéletesített, és a következő évben szabadalmaztatott kétkerekű eszköz igencsak kezdetlegesnek számított: hiányzott róla a lánchajtás, és féknek is híján volt, vagyis, ha utasa nem volt elég ügyes, hamar elvesztette az irányítást a jármű felett.
Az öreg kontinens azonban hamar visszavágott, és Lallement nehezen irányítható találmányát egy évtizeden belül felváltották a gyorsan népszerűvé váló velocipédek (angol nevén penny-farthing), amelyek jellemzője a hatalmas, kb. 150 centi átmérőjű elülső kerék volt. Ezek a járgányok – az óriási keréknek köszönhetően – elődjüknél jóval nagyobb sebességre voltak képesek, ezért használatukat ijedőseknek nem ajánlották.
Újabb egy évtizednek kellett eltelnie, mire megjelent a piacon az angliai Coventryben gyártott ún. biztonságos kerékpár, amelynek kerekei ezúttal már egyforma méretűek voltak. A drótszamarat lánccal lehetett hajtani, a fékek segítéségével pedig bármikor lassítani lehetett a tempón. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően a Rover Safety Bike jóval népszerűbbé vált elődeinél, és megkezdődhetett a kerékpározás valódi fellendülése.
Nők nadrágban!
A penny-farthing kerékpárokkal szemben a biztonságosabbakat szoknyában is lehetett hajtani, de ez nem hatotta meg azokat a vakmerő nőket, akik dacolva a korszak konzervatív szemléletével, a férfiakéhoz hasonló laza, sportos ruházatot (és nadrágot!) öltöttek magukra, hogy a gyorsan sikké váló új közlekedési divatnak hódolhassanak. Bizonyos körök azonnal riadót fújtak, attól tartva, hogy az erkölcstelen női biciklisták buja, mocskos gondolatokat keltenek a férfinépben.
Az önjelölt erkölcscsőszöket azonban jobbára kinevette a közvélemény, a bringázó hölgyek pedig különösebb botrányok nélkül élvezhették a kerékpározás örömeit. Legtöbbjük számára felszabadulásként hatott, amikor végre kibújhattak a fűzőből, a hosszú szoknyából, és felpattanva a biciklire szabadon, gardedám nélkül kerekezhettek szerte a városban. Susan B. Anthony korabeli szüfrazsettvezér szerint kevés találmány tett annyit a női egyenjogúságért, mint a kerékpár.
A biciklizés még napjainkban is segíti a nemek és a társadalmi rétegek közötti nagyobb egyenlőséget. 2006-ban az indiai Bihár szövetségi állam kormánya elindított egy programot, amelynek keretén belül támogatták a helyi lakosok biciklihez jutását. A kerékpárok segítségével a falvakban élő tizenéves lányok jóval könnyebben és gyorsabban tehették meg az iskolába vezető több kilométeres utat. A projekt sikeresnek bizonyult – több mint duplájára nőtt a régióban az iskolázott fiatal nők száma. LeBron James amerikai kosárlabdasztár tavaly iskolát alapított ohiói szülővárosában, ahol minden tanuló ingyenbiciklit kap ajándékba az intézettől.
Forradalmasította az ipari termelést
A kerékpár már a korai időkben is segítette az alsóbb néposztályokat, hiszen egy ló árának töredékéből hozzá lehetett jutni, mégis ugyanolyan gyors közlekedést biztosított. A biciklizés nemcsak társadalmi szinten, de az iparban is forradalmat hívott életre. Míg korábban a szabványosított gyártás drága és nehézkes feladatnak számított, a kerékpárgyártók addig sohasem látott új módszereket fejlesztettek ki, amelyek segítségével gyorsan és könnyen állíthatták elő a szabványosított, tömegtermelésben készült, bonyolult biciklialkatrészeket. Ezeket az eljárásokat később sikerrel hasznosították az autóipar úttörői, például Henry Ford. Nem véletlen, hogy a biztonságos kerékpárt szabadalmaztató Rover gyár később szintén az autógyártásra tért át.
A kerékpár nemcsak a nyugati ipart alakította át, de a világ más részein is fontos része volt a modernizációban. Japánban például 1890-ben jelentek meg először a nyugatról importált biciklik, és elterjedésük javítóüzemek létrehozását tette szükségessé. Ezekben a szervizekben hamarosan elkezdték helyi szinten előállítani a különböző alkatrészeket, ami oda vezetett, hogy egy évtizeddel később Tokió már saját kerékpárgyártó vállalatoknak adott otthon. A II. világháború idején a felkelő nap országában már évi egymilliós számban gördültek ki a biciklik a helyi gyárakból.
Környezettudatos és egyre népszerűbb
Azt hihetnénk, hogy a kerékpározás elavult, múltbéli közlekedési forma – ez azonban hatalmas tévedés. A statisztikák szerint napjainkban népszerűbb a biciklizés, mint valaha. Ötven évvel ezelőtt világszerte ugyanolyan mennyiségben gyártottak autókat és bicikliket, manapság azonban kétszer annyi kerékpár készül, mint autó. A biciklizés reneszánsza többek között annak köszönhető, hogy az egyik legegészségesebb, legkörnyezettudatosabb közlekedési forma, amelynek segítségével nemcsak az aktív életmód garantált, de ökológiai lábnyomunkat is jócskán csökkentheti.
Napjainkban számtalan újítás segíti a biciklizés népszerűsítését: egyre divatosabbak például a közterekre kihelyezett vagy más módon kölcsönözhető kerékpárok, amiket mobilapplikáció segítségével bárki könnyen elérhet. Nemrégiben az Uber is bejelentette, hogy a jövőben elsősorban a biciklis és elektromos motoros közlekedésre fognak koncentrálni az autózás helyett. A jövő tehát két keréken érkezik - világszinten.
